Nehezen boldogulnak a munka világában az úgynevezett Z generáció tagjai – az 1996–2010 között született fiatalok – akiket digitális bennszülötteknek is hívnak. Ők már beleszülettek az internet világába, mely emberi kapcsolataikat és kommunikációjukat is átalakította, ezért a való világban konfliktuskezelési készségük hiányos, s ezért nehezebben tudnak beilleszkedni egy munkahelyi közösségbe.
A Z generáció egy „mobil” világban nőtt fel, ezért az oktatása is problémás, mert a tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és annak befogadásához. A huszonéves pályakezdők a koronavírus alatt home office-ban végezeték a munkájukat otthon, azóta viszont nehezen tudják megszokni, a kötött, nyolc órás munkavégzést a munkahelyükön, értetlenül állnak azelőtt, hogy fölöslegesen kell bemennie a munkahelyére egy olyan feladat ellátásáért, amelyet otthon, rugalmas időbeosztásban ugyanúgy el tudott végezni korábban.
Egy angol tanulmány szerint a munkahelyi beilleszkedést a fiataloknál nehezíti, hogy beszélgetés helyett csetelnek, s az online oktatás miatt is nehezen tudnak szóban kommunikálni, emberi kapcsolatokat kialakítani a munkahelyeken. Helen Hughes angol egyetemi docens a BBC-nek elmondta, hogy a Z generációnak problémát jelenthet az ügyfeleket tájékoztatni, hivatalos telefont lebonyolítani.
„A fiatal alkalmazottak nehezen tudják megtalálni a megfelelő egyensúlyt, ezért túlbuzgónak vagy a tétlennek tűnnek – mondja Hughes. – Lehet, hogy túl sok kérdést tesznek fel ahhoz, hogy lelkesnek tűnjenek, vagy egyáltalán nem kérdeznek semmit, mert aggódnak, hogyan fogják befogni őket a kollégák."
Az elmúlt évek járvány és gazdasági válság okozta instabilitása jelentősen növelte a dolgozók munkahelyi biztonságát, És most, amikor az elbocsátások szaporodnak, és a fizetések nem tartanak lépést a növekvő inflációval, a bizonytalanság egyre nagyobb. Ez a globális feszültség minden korosztályra hatással van, azonban sok kutató és szakértő úgy véli, hogy a Z generációs munkavállaló a legstresszesebb csoport.
A Cigna International Health 2023-as felmérése szerint a világ csaknem 12 ezer dolgozója körében végzett vizsgálat szerint a 18 és 24 év közöttiek 91 százaléka számolt be stresszes helyzetről, ez arány átlagosan 84 százalék. A kutatások azt mutatják, hogy a Z generáció a leginkább stresszes demográfiai csoporttá válik a munkahelyen, és erősen küzd az állásáért. Az adatok azt mutatják, hogy a kezelhetetlen stressz a válaszadók csaknem egynegyedét (23%) érinti, és szinte mindenki (98%) küzd a kiégés tüneteivel.
Az angol Eliza Filby generációkutató szerint a nagyszabású stressztényezőkön túl a fiatal munkavállalók kapcsolatok kialakításával is küszködnek. „Még mindig sok kérdőjel van a munkahelyi barátságok etikettje , az irodai öltözködés és a szakmai határok körül. A munkakörnyezet önmagában is stresszt és szorongást okozhat a fiatalabb alkalmazottakban. Sok fiatal számára idegen az, hogy be megy egy irodába, ahol szocializálódni kell és menedzselni önmagát. Pedig a felmérések azt bizonyítják, hogy közösségben végzett munka hatékonyabb, a legjobb fejlesztési ötletek a kollégákkal való beszélgetésekből származnak. „A vállalatoknak fel kell ismerniük, hogyan járulnak hozzá a Z generáció stresszéhez, és milyen módon segíthetik őket mentális egészségük megőrzésében” – hangsúlyozta Filby.
Egy amerikai kutatás szerint a Z generációnak csak a húsz százaléka elégedett a fizetésével, a jövőképe pedig elég pesszimista, mert 59 százalékuk úgy gondolja, hogy soha sem lesz saját lakása vagy háza, míg ez az arány a 29-34 éveknek 29 százalék.
Hazánkban a kormány több intézkedéssel segíti a fiatalok pályakezdését, például a 25 éven aluliak adómentességet élveznek. Kedvező az is, hogy a 25 éven aluli munkanélküliek aránya a tíz évvel ezelőtti 25 százalékról tíz százalék alá csökkent. Gondot jelent viszont, hogy míg a kezdő fizetések nettó értéke az elmúlt években alig emelkedett, addig a lakbérek árai és a rezsiköltségek jelentősen nőttek.
Nemzetközi szinten is azért foglalkoznak kiemelten a Z generáció helyzetével, mert ez korcsoport (1996-2010) egyre jelentősebb tényező lesz a munkaerő piacon, az OECD-országokban 2025-ben a munkavállalók 27 százaléka. Ezért gazdasági szempontból is nagyon fontos, hogy a fiatalok jobban érezzék magukat a munkahelyeken, mert a jelenlegi stresszes állapot negatív hatással lehet nem csak az egészségükre, hanem a társadalomra is.
