Az emberiség évente több mint kétmilliárd tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe a légzésével – állapították meg Javier González, a Bathi Egyetem professzora által vezetett kutatócsoport tagjai. 2015-ben a kilélegzett szén-dioxid mennyisége elérte a 2,05 milliárd tonnát, ami 74 százalékos növekedés az 1985-ös értékhez képest.
A kutatók 6756, újszülöttektől egészen 101 éves korig terjedő életkorú ember összesen 9006 mérési eredményét elemezték. Ezek alapján olyan matematikai modellt dolgoztak ki, amely figyelembe vette többek között a résztvevők nemét és testsúlyát. Az eredményeket ezután az egyes országok népességi és demográfiai adataival vetették össze.
A népességnövekedés a legfontosabb tényező
Az elemzés szerint a kilélegzett szén-dioxid mennyiségének emelkedését elsősorban a világ népességének növekedése magyarázza: ez a változás több mint 60 százalékban járult hozzá a teljes növekedéshez.
A testsúly változása szintén szerepet játszott. A felnőttek átlagos testsúlya a vizsgált három évtizedben körülbelül 13 százalékkal emelkedett, ami szintén növelte az emberi légzésből származó szén-dioxid mennyiségét.
A legnagyobb összesített kibocsátás a népes országokhoz kötődött. Kína és India lakosai 2015-ben együttesen mintegy 744 millió tonna szén-dioxidot lélegeztek ki. A tíz legnagyobb kibocsátó ország közül a további nyolc együttvéve körülbelül 458 millió tonnával járult hozzá az összmennyiséghez.
Miért nem számít ez a globális felmelegedés szempontjából?
A jelentős mennyiség ellenére az emberi légzésből származó szén-dioxidot nem tekintik a globális felmelegedés egyik nettó hajtóerejének. Ennek oka, hogy a kilélegzett gáz az elfogyasztott táplálékban található szénből származik, amely a természetes szénkörforgás része.
A növények a légkörből szén-dioxidot vesznek fel, majd a táplálékláncon keresztül a szén az állatok és az emberek szervezetébe kerül. A légzés során ennek egy része ismét a légkörbe jut. Ez alapvetően különbözik a fosszilis tüzelőanyagok elégetésétől, amely olyan szenet szabadít fel, amely évmilliók óta a föld mélyén volt elzárva.
A kutatók szerint az eredmények hozzájárulhatnak a szénkörforgást leíró modellek pontosításához, és segíthetnek abban is, hogy megbízhatóbban lehessen értékelni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére irányuló intézkedéseket – írta meg a Gismeteo.
