A fogyókúrás gyógyszerek robbanásszerű elterjedése a fehérjealapú élelmiszerek piacán is komoly fellendülést idézett elő. A GLP-1 hatóanyagú gyógyszerek használói olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel ellensúlyozhatják a készítmények okozta izomvesztést, a gyártók pedig palackozott víztől a makarónin át a vodkáig mindent megpróbálnak fehérjével dúsítani.
Egy friss augusztusi iparági felmérés szerint a GLP-1 készítményeket – például a Novo Nordisk által gyártott Ozempicet, vagy az Eli Lilly-féle Mounjarót – használók mintegy 11 százalékkal többet költenek magas fehérjetartalmú ételekre, mint a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt.
Miközben a fogyasztók új fehérjeforrásokat keresnek, a kutatások szerint egyre szkeptikusabbak a hangzatos ígéretekkel hirdetett élelmiszerekkel szemben. Egyes vásárlók nyíltan megkérdőjelezik, hogy az adott termékek valóban tartalmaznak-e annyi fehérjét, amennyit a reklámok sugallnak, és egyre inkább elutasítják azokat az árukat, amelyek a sok adalékanyag vagy cukor miatt végső soron aláássák az egészséges táplálkozás ígéretét.
A NielsenIQ piackutató cég idei jelentése szerint a snackipar belépett az „elszámoltathatóság korszakába”. A kutatás rávilágít: az idei felmérésben résztvevők 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy okostelefonos vonalkód-leolvasó alkalmazásokat használ a termékek tápértékének ellenőrzésére, szemben a tavaly mért mintegy 17 százalékkal.
„A fehérje puszta jelenléte már nem elegendő megkülönböztető tényező a piacon” – mondta Chris Costagli, a NielsenIQ vezető marketingkutatója.
A fogyasztói tudatosság növekedését jól példázza Megan Gisela Bautista esete is. A marylandi nő, aki rendszeresen végez erőnléti edzéseket, nemrég egy olyan csirkés szárítotthús-snack fehérjetartalmában csalódott, amely a csomagolásán nagy, színes betűkkel hirdette a magas tápértéket.
„Ötöt kellett volna megennem belőlük, hogy érdemi mennyiséget vigyek be” – panaszolta Bautista. „Ez pedig már kifejezetten egészségtelen.”
A dallasi Zack Spears elmondása szerint rendszeresen böngészi a tápértéktáblázatokat, és rászokott az olyan online tartalomgyártók videóira is, akik kifejezetten fehérjés termékeket értékelnek és tesztelnek.
„Ahogy ez a fehérjeőrület terjed, és az árak is egyre magasabbak lesznek, biztos akarok lenni abban, hogy amit beviszek a szervezetembe, az valóban egészséges” – fogalmazott Spears.
A gyártók is érzik a nyomást
Néhány márka már nyíltan elismeri a változó fogyasztói elvárásokat.
„A fehérjetrend velünk marad, de a gyártók és a vásárlók közötti párbeszédnek fejlődnie kell” – nyilatkozta Susan Zaripheh, a Danone észak-amerikai kutatási igazgatója. „A fogyasztók kezdenek a puszta grammokon túlra tekinteni, és egyre tájékozottabbak a fehérjeforrások minősége, valamint a tápanyagsűrűség árnyalatait illetően.”
A francia élelmiszeripari vállalat a nyáron hamis reklámozás miatt pert indított riválisa, a Chobani ellen, azzal vádolva a céget, hogy nem szabványos adagméreteket használva mesterségesen felfújta a címkéken szereplő fehérjetartalmat. A Chobani határozottan vitatta a vádakat, és közleményében leszögezte: a címkézési gyakorlatuk mindenben pontos és átlátható.
Zaripheh szerint a vásárlók ma már olyan termékeket keresnek, amelyek segítik az emésztést, és a fehérje mellett más hasznos tápanyagokat, például rostokat is tartalmaznak. A vállalat a meglévő magas fehérjetartalmú joghurtjai és szójatejei mellett jelenleg is olyan új készítményeket fejleszt, amelyek ezeket az elvárásokat ötvözik.
Piackutatói becslések szerint a világméretű, fehérjével dúsított élelmiszerek piaca tavaly már megközelítette az 58 milliárd dolláros értéket.
A fehérjében gazdag húskészítményeiről ismert Hormel Foods marketingigazgatója, Jason Levine ugyanakkor arról beszélt, hogy a vállalat tudatosan kerüli az adalékanyagok használatát a termékek fehérjetartalmának mesterséges feljavítása érdekében.
„Úgy gondoljuk, hogy hosszú távon az emberek nem akarnak túl sok »tudományos dolgot« látni az ételeikben” – mondta Levine, utalva az olyan sűrűn alkalmazott adalékokra, mint a tejsavó- vagy borsópor, illetve a laboratóriumi körülmények között módosított fehérjeizolátumok.
Trükközés az adagokkal
A piacon továbbra is számos olyan márka található, amely a hagyományos változatoknál jóval nagyobb adagméret alapján hirdeti a termékei fehérjetartalmát – legyen szó tésztákról, zabpehelyről vagy granolákról.
A General Mills tulajdonában lévő Nature Valley snackmárka például a „zab és mézes” granolájának fehérjés változatát 13 gramm fehérjetartalommal hirdeti a csomagoláson. Ez az érték azonban egy 65 grammos (körülbelül kétharmad csészényi) adagra vonatkozik, ami több mint kétszerese a normál, nem dúsított granola 27 grammos ajánlott adagjának.
A General Mills közleményben reagált, mondván: a normál változatot klasszikus nassolnivalónak szánják, míg a fehérjés verzió akár egy teljesebb, gabonapehely-alapú étkezést is kiválthat.
A dietetikusok által gyakran használt fehérje-kalória arány a termék esetében „összességében nagyon alacsony fehérjemennyiséget” jelez – mutatott rá Jonathan Bonnet, a Stanford Egyetem professzora és az Ardmore Egészségügyi Intézet főorvosa, hozzátéve, hogy egyetlen pohár sovány tej is több fehérjét tartalmaz, mint a szóban forgó, kétharmad csészényi granola. Bonnet megjegyezte: az utóbbi időben egyre több betege kér tőle iránymutatást a megfelelő fehérjebevitellel kapcsolatban.
Mindenbe fehérjét tesznek
A kritikák ellenére a cégek sorra bővítik a kínálatukat, hogy meglovagolják a keresletet. A Circana kutatóintézet augusztusi jelentése szerint az amerikai felnőttek mintegy 48 százaléka szeretne több fehérjét beépíteni az étrendjébe, ami jelentős, 7 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi évhez képest.
Az Aldi diszkontlánc nemrég bejelentette, hogy októberben új, saját márkás fehérjés palacsintacsaládot dob piacra, csatlakozva az idén már megjelent magas fehérjetartalmú szénsavas vizek, kekszek és prémium marhahúsos szárított húsok sorához. A Walmart pedig novembertől a JM Smucker's új, fehérjével dúsított Folgers instant kávéját is felveszi a kínálatába.
Egyes szakértők szerint a fehérjeőrület miatt sokan jóval többet fogyasztanak a tápanyagból, mint amennyire a szervezetüknek valójában szüksége lenne. A NielsenIQ jelentése rávilágít: a megkérdezett több mint ezer válaszadó egyharmada úgy véli, hogy az élelmiszeripar túlzásba viszi a fehérjék marketingjét, míg egy másik harmaduk szerint egyes termékek már egyenesen túl sok fehérjét tartalmaznak.
Dana Hunnes, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora és klinikai dietetikusa szerint egy átlagembernek koránt sincs szüksége annyi fehérjére, amennyit az iparági marketing sugall. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a fehérjével dúsítottként forgalmazott termékek egy része túlzottan sok feldolgozott összetevőt tartalmaz ahhoz, hogy az egészséges étrend részének lehessen tekinteni.
„Láttam már olyan terméket, ami gyakorlatilag egy csokoládészeletnek felelt meg, mégis magas fehérjetartalmúként hirdették” – figyelmeztetett Hunnes. „Csak azért, mert valami fehérjét tartalmaz, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kellene ennünk” – írta Reuters.
