Nem minden memóriazavar utal demenciára, de bizonyos változásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Lukas Kunz, a Bonni Egyetemi Klinika idegtudósa szerint különösen akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a feledékenység újonnan jelentkezik, fokozódik, vagy már a mindennapi életet is megnehezíti.
A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyakran ismételt kérdések, az elfelejtett megbeszélések és a korábban jól ismert útvonalakon való eltévedés olyan figyelmeztető jelek lehetnek, amelyek kivizsgálást indokolnak.
A mindennapokban mindenkivel előfordulhat, hogy elfelejti, hová tette a kulcsát vagy a napszemüvegét, esetleg elmulaszt egy időpontot. Az ilyen esetek önmagukban még nem jelentenek komoly problémát. Kunz szerint ugyanis a memória működését számos tényező befolyásolja. A stressz, a fáradtság és a figyelemelterelés például megnehezítheti az információk rögzítését, így előfordulhat, hogy valaki már eleve nem jegyez meg megfelelően bizonyos dolgokat. Az emberek emlékezőképessége ráadásul egyénenként eltérő: van, aki nehezen jegyzi meg a neveket, mások viszont kiválóan emlékeznek történetekre vagy útvonalakra.
A szakember szerint ezért nem egy-egy feledékeny pillanatot, hanem a változásokat kell figyelni. Ha valaki egyre gyakrabban teszi fel ugyanazokat a kérdéseket, rendszeresen elfelejti a korábbi megállapodásokat, vagy nehézségei támadnak a megszokott környezetében való tájékozódással, célszerű orvosi segítséget kérnie. Különösen fontos odafigyelni azokra a változásokra, amelyeket a családtagok vagy a közeli ismerősök vesznek észre, hiszen ők gyakran hamarabb felismerik a szokatlan viselkedést.
A memória romlása azonban nem feltétlenül jelent demenciát. Az alváshiány, a depresszió és bizonyos gyógyszerek mellékhatásai szintén okozhatnak emlékezeti problémákat. Éppen ezért fontos a megfelelő kivizsgálás, amely segíthet tisztázni, mi áll a panaszok hátterében. Ha a zavartság vagy a memóriazavar hirtelen és kifejezetten súlyos formában jelentkezik, különösen fontos, hogy az érintett mielőbb orvosi ellátást kapjon.
A memória működését ugyanakkor tudatos gyakorlással is támogathatjuk. Kunz szerint hasznos módszer, ha olvasás után becsukjuk a könyvet, és megpróbáljuk felidézni a legfontosabb információkat. Az aktív felidézés segítheti a tanulást, ahogyan az is, ha nem egyetlen alkalommal próbálunk mindent megjegyezni, hanem több napra elosztva ismételjük át az anyagot. A képek, a történetek és az ismerős helyekhez kapcsolt emlékek szintén megkönnyíthetik az információk előhívását.
A különféle kereskedelmi agytréningekkel kapcsolatban ugyanakkor érdemes óvatosnak lenni. Az ilyen programok gyakorlása javíthatja az adott feladatban nyújtott teljesítményt, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fejlődés a mindennapi élet más területein is megmutatkozik.
Az agy egészségének megőrzéséhez emellett hozzájárulhat a megfelelő mennyiségű alvás, a rendszeres testmozgás, a társas kapcsolatok ápolása és az új dolgok elsajátítása. Ezek a szokások támogatják a szellemi frissességet, de nem jelentenek biztos védelmet a demenciával szemben, amelynek kialakulásában az életkor, az öröklött hajlam és más tényezők is szerepet játszanak.
A legfontosabb tehát, hogy ne essünk pánikba minden elfelejtett név vagy elveszett kulcs miatt, ugyanakkor a tartósan romló memóriát se tekintsük automatikusan az öregedés természetes velejárójának. Ha a feledékenység rendszeressé válik, fokozódik, vagy akadályozza a megszokott napi tevékenységeket, a korai orvosi kivizsgálás segíthet feltárni az okokat és megtalálni a megfelelő teendőket - írja a focus.de.
