A menopauza nem jelenti azt, hogy a női szervezet petefészkei teljesen elveszítik a működésüket. Bár a változókor után a petefészkek már nem bocsátanak ki petesejteket, és a termékenység megszűnik, a legújabb kutatások szerint ezek a szervek az élet későbbi szakaszában is fontos biológiai folyamatokban vehetnek részt.
A tudósok arra jutottak, hogy a petefészkek az öregedés során fokozatosan megváltoznak, és olyan folyamatokra is hatással lehetnek, amelyek az immunrendszerrel, a gyulladásokkal, valamint a csontok és az agy működésével kapcsolatosak.
A Northwestern Egyetem reprodukcióbiológusa, Francesca Duncan és a Buck Intézet proteomikai szakértője, Birgit Schilling vezetésével dolgozó kutatócsoport 28, menopauza utáni nő egészséges petefészekszövetét vizsgálta. A mintákat három korcsoportba sorolták: az 50–59 éves, a 60–69 éves, valamint a 70 éves és annál idősebb nők szöveteit elemezték. Tömegspektrometriás módszerrel feltérképezték, milyen fehérjék vannak jelen a mintákban, és hogyan változik ezek összetétele az életkor előrehaladtával.
Az eredmények azt mutatták, hogy a petefészkek fehérjeállománya az öregedés során jelentősen átalakul. A fiatalabb, menopauza utáni csoportba tartozó nők petefészkeiben nagyobb arányban találtak olyan fehérjéket, amelyek az RNS és a DNS szabályozásában, a sejtek működésének fenntartásában, valamint a szövetek szerkezetének megőrzésében játszanak szerepet. A 70 év feletti nők mintáiban ezzel szemben inkább a zsíranyagcseréhez, a veleszületett immunvédelemhez és a gyulladásos folyamatokhoz kapcsolódó fehérjék kerültek előtérbe. Ez arra utal, hogy a petefészkek a termékeny életszakasz lezárulása után sem maradnak változatlanok, hanem az öregedéssel összefüggő biológiai átalakuláson mennek keresztül.
A kutatás egyik fontos kérdése, hogy ezek a változások milyen kapcsolatban állhatnak a menopauza utáni egészségi állapottal. A petefészkek ugyanis nem kizárólag a szaporodásban játszanak szerepet: működésük és a bennük zajló folyamatok más szervekre is hatással lehetnek. Ez különösen a csontok szempontjából lehet jelentős, hiszen a menopauza után sok nőnél jelentkeznek csontvesztéssel és csontritkulással összefüggő problémák. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak tisztázására, hogy az idősödő petefészkekben zajló folyamatok pontosan miként kapcsolódnak ezekhez az elváltozásokhoz.
A tanulmány a petefészekrák kockázatának megértéséhez is új szempontokat adhat. A kutatók olyan fehérjéket azonosítottak, amelyek korábban már összefüggésbe kerültek a petefészekrákkal. Az öregedő szövetben a kollagén felhalmozódása, a kötőszövet átalakulása és a gyulladásos környezet együttesen olyan feltételeket teremthet, amelyek kedvezhetnek a daganatos sejtek megtelepedésének. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vizsgált petefészkek egészségesek voltak, és nem mutattak daganatos elváltozást. A kutatás tehát nem azt bizonyítja, hogy az öregedő petefészekben szükségszerűen rák alakul ki, hanem olyan biológiai változásokat tár fel, amelyek segíthetnek megérteni a betegség kialakulásának kockázatát.
A kutatók célja, hogy a most feltárt fehérjeváltozások alapján részletesebb képet kapjanak a petefészkek öregedéséről, és a jövőben olyan jelzőanyagokat vagy kezelési lehetőségeket azonosítsanak, amelyek segíthetnek a petefészekrák kockázatának felmérésében, illetve csökkentésében. Az eredmények a menopauza utáni egészségügyi ellátás fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak - írja a ScienceAlert.
