Az Ausztriában, Linz és környékén zajló legionella-járvány július vége óta tart, és a legfrissebb, augusztus 31-én közölt adatok szerint 32 ember betegedett meg, közülük hárman meghaltak, öt beteget pedig még kórházban kezeltek.
A fertőzési forrás felkutatása továbbra is zajlik: a hatóságok mintegy 200 vízmintát vettek háztartásokból, munkahelyekről, szálláshelyekről és műszaki berendezésekből. Linz–Leonding térségében egy ipari hűtőberendezésben a betegséget leggyakrabban okozó Legionella pneumophila baktériumot találták, ezért a berendezést leállították és fertőtlenítették. A hatóságok ugyanakkor még nem jelentették ki, hogy egyértelműen megtalálták a járvány forrását. A linzi vezetékes ivóvíz a jelenlegi tájékoztatás szerint biztonságosan fogyasztható.
A legionáriusbetegség azért különleges, mert nem úgy terjed, mint az influenza vagy a Covid. A Legionella baktérium vízrendszerekben képes elszaporodni, majd a levegőbe kerülő rendkívül apró, fertőzött vízcseppek belélegzésével kerülhet a tüdőbe. Ilyen vízpermet keletkezhet például zuhanyzóknál, pezsgőfürdőkben, párásító berendezésekben vagy nagy ipari hűtőtornyokban. Emberről emberre történő közvetlen terjedés nem jellemző. Ez azért fontos Magyarország szempontjából is, mert a linzi járvány nem tud fertőzött emberek révén egyszerűen „átterjedni” Magyarországra.
A fertőzés után a legionáriusbetegség tünetei általában 2–10 nap alatt, a CDC szerint többnyire 2–14 napon belül jelennek meg. Kezdetben könnyen összetéveszthető influenzával, Coviddal vagy más légúti fertőzéssel: jelentkezhet magas láz, hidegrázás, fejfájás, nagyfokú fáradtság, izomfájdalom és étvágytalanság. Ehhez társulhat köhögés, légszomj és mellkasi fájdalom. A legionellára valamivel jellemzőbb figyelmeztető jel lehet, hogy a tüdőgyulladás mellett hasmenés, hányinger, hasi panaszok vagy akár zavartság is jelentkezhet. A súlyosabb esetek gyorsan romolhatnak, és légzési elégtelenséghez, sokkhoz, veseelégtelenséghez vagy több szerv működési zavarához vezethetnek.
Van ugyanakkor a Legionella-fertőzésnek egy sokkal enyhébb változata is, az úgynevezett Pontiac-láz. Ez inkább influenzaszerű betegséget okoz lázzal, fejfájással, hidegrázással, fáradtsággal és izomfájdalommal, de nem alakul ki tüdőgyulladás. Általában néhány nap alatt magától elmúlik, és antibiotikumra sincs szükség. A veszélyes forma a legionáriusbetegség, vagyis a Legionella okozta tüdőgyulladás.
A tünetekből önmagában nem lehet biztosan megmondani, hogy valaki legionellás-e. A betegség tünetei ugyanis nagyon hasonlítanak más bakteriális vagy vírusos tüdőgyulladásokhoz. A diagnózishoz orvosi vizsgálat és célzott laboratóriumi teszt szükséges. Különösen fontos megemlíteni az orvosnak, ha valaki a tünetek megjelenése előtti napokban Linzben vagy a környékén tartózkodott, illetve szállodában, wellnessközpontban, kórházban vagy olyan helyen járt, ahol nagyobb vízrendszerekkel, hűtőtornyokkal találkozhatott. A linzi tájékoztatás szerint aki úgy gondolja, hogy érintett lehet, forduljon orvoshoz; súlyos állapot esetén pedig kórházi ellátás szükséges.
A legionáriusbetegség antibiotikummal kezelhető, és minél korábban felismerik és kezdik el a megfelelő kezelést, annál jobbak a kilátások. Súlyos esetben kórházi kezelésre van szükség, ahol az antibiotikumot akár intravénásan adják, és szükség esetén oxigénterápiát vagy légzéstámogatást is alkalmaznak. A kezelés után a teljes felépülés több hétig, esetenként hónapokig is eltarthat. A WHO szerint a kezeletlen betegség jellemzően tovább romlik az első héten, ezért a komoly tüdőgyulladásos tüneteket nem érdemes otthon kivárni.
A betegség halálozása nem elhanyagolható. A WHO szerint összességében nagyjából 5–10 százalék, a CDC pedig körülbelül 10 százalékos halálozással számol, vagyis hozzávetőleg minden tizedik diagnosztizált beteg meghalhat. Kórházban szerzett legionáriusbetegség esetén a CDC körülbelül 25 százalékos halálozást közöl. A kockázat jelentősen nagyobb az időseknél, dohányosoknál, krónikus tüdő- vagy vesebetegségben szenvedőknél és a legyengült immunrendszerű embereknél. A későn megkezdett megfelelő antibiotikum-kezelés szintén növeli a halálozás veszélyét.
A mostani linzi adatok alapján a 32 ismert betegből három halt meg, ami körülbelül 9,4 százalékos arány, tehát nagyjából megfelel a legionáriusbetegség általánosan ismert halálozási arányának. Ebből a kis esetszámból azonban nem lehet a járvány végleges halálozási rátájára következtetni, különösen azért, mert a járványügyi vizsgálat még tart. Az osztrák szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyén fertőződésének kockázata jelenleg Linzben is alacsony.
