A mézet sokan a hagyományos cukor egészségesebb, természetes alternatívájának tartják, táplálkozási szempontból azonban ennél árnyaltabb a kép. Bár a méz különféle növényi eredetű vegyületeket is tartalmaz, jelentős részét cukrok adják, ezért fogyasztását ugyanúgy érdemes beleszámítani a napi cukorbevitelbe.
A mézben többek között glükóz és fruktóz található. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a mézben természetesen jelen lévő cukrok is a szabad cukrok közé tartoznak. A WHO jelenlegi ajánlása szerint ezek bevitelét a teljes napi energiabevitel 10 százaléka alatt célszerű tartani, és az 5 százalék alatti arány további egészségügyi előnyökkel járhat. Egy napi 2000 kilokalóriás étrendnél a 10 százalékos felső határ körülbelül 50 gramm szabad cukrot jelent.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egészséges embernek teljesen le kell mondania a mézről. Kis mennyiség beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe, különösen akkor, ha egy másik édesítőszert helyettesítünk vele, és nem a már elfogyasztott cukor mellé kerül. A méznek ugyanakkor nincs olyan általánosan elfogadott terápiás napi adagja, amelyet egészségmegőrzési céllal mindenkinek ajánlani lehetne.
Különösen körültekintően érdemes kezelni a mézfogyasztást cukorbetegség, prediabétesz, inzulinrezisztencia, elhízás vagy zsírmáj esetén. Ilyenkor nem célszerű abból kiindulni, hogy természetes eredete miatt a méz korlátlanul használható cukorhelyettesítőként. Ha mégis része marad az étrendnek, a teljes szabadcukor-bevitel részeként kell számolni vele, akárcsak a cukorral, szirupokkal vagy más édes termékekkel. A WHO ajánlása is hangsúlyozza, hogy a szabad cukrok közé nemcsak az élelmiszerekhez hozzáadott cukor tartozik, hanem a mézben és a szirupokban természetesen jelen lévő cukrok is.
A pollenallergiával és szénanáthával élőknek szintén érdemes óvatosnak lenniük. A mézfogyasztás nem tekinthető a pollenallergia kezelésének, és nem helyettesíti az allergénspecifikus immunterápiát sem. A feldolgozatlan méz pollenrészecskéket és más méhészeti eredetű összetevőket tartalmazhat, amelyek érzékeny embereknél allergiás panaszokat válthatnak ki.
Összességében tehát a mézet nem szükséges száműznünk az étrendünkből, de nem érdemes egészségügyi szempontból korlátlanul fogyasztható cukorhelyettesítőként kezelni. A döntő szempont a mennyiség és a teljes étrend: ha mézzel édesítünk, célszerű azt egy másik cukorforrás helyett, nem pedig azon felül fogyasztanunk. Anyagcsere-betegség vagy allergia esetén pedig az egyéni étrendet kezelőorvossal vagy dietetikussal érdemes egyeztetni.
Forrás: Lenta.ru – Maryana Dzhutova táplálkozási szakértő nyilatkozata, 2026. augusztus 14.
