Nemcsak a hátunk és a nyakunk egészsége szempontjából fontos, hogyan ülünk a számítógép előtt: a testtartásunk a hangulatunkra és akár a viselkedésünkre is hatással lehet. Egy friss kutatás szerint már az is befolyásolhatja pszichés állapotunkat, hogy milyen helyzetbe kényszeríti a testünket a munkahelyi környezet.
A pszichológia régóta vizsgálja a test és a lelkiállapot kapcsolatát. Amikor szomorúak vagyunk vagy bizonytalanul érezzük magunkat, gyakran lehajtjuk a fejünket, előreesik a vállunk és kisebbnek próbáljuk mutatni magunkat. Öröm vagy magabiztosság esetén ezzel szemben jellemzőbb a kihúzott testtartás. A kapcsolat azonban nem feltétlenül csak egyirányú: a testünk állapota is visszahathat arra, hogyan érezzük magunkat. Ezt a jelenséget a pszichológiában „embodimentnek” nevezik – írja a focus.de.
A McGill Egyetem kutatói 128 résztvevővel vizsgálták, mi történik akkor, ha az emberek nem tudatosan választanak testtartást, hanem a környezetük alakítja azt. A résztvevők tableten végeztek különböző feladatokat, miközben az eszköz helyzetét úgy változtatták meg, hogy a testük automatikusan inkább egyenes, nyitott vagy éppen összegörnyedt pozícióba kerüljön. A résztvevőknek nem mondták meg, hogy a testtartásukat kell megváltoztatniuk.
Az eredmények alapján a tényleges nyaki szög összefüggést mutatott a pozitív hangulat és a büszkeség változásaival. Emellett a kockázatvállalási hajlandóságban is különbségeket figyeltek meg: a nyitottabb, kiterjedtebb testtartásban lévő résztvevők hajlamosabbak voltak nagyobb kockázatot vállalni egy olyan feladatban, amelyben a lehetséges jutalom növelése egyúttal a veszteség esélyét is fokozta. Különösen érdekes, hogy a hatások azoknál is megjelentek, akik nem vették észre, hogy a környezetük befolyásolja a testtartásukat.
Mindez a mindennapi munkavégzés szempontjából is érdekes. Sokan napi hat, nyolc vagy akár még több órát töltenek képernyő előtt. Ha a laptop túl alacsonyan van, a fej előrebillen, a nyak behajlik, a vállak pedig előreesnek. Ezt elsősorban ergonomiai problémaként szoktuk kezelni, pedig elképzelhető, hogy a hosszú időn keresztül fenntartott testhelyzet finom pszichológiai hatásokkal is járhat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy rosszul beállított íróasztal önmagában depressziót vagy szorongást okozna, a kutatás erre nem ad bizonyítékot.
A szakértők ezért azt javasolják, hogy érdemes időnként tudatosan ellenőrizni, hogyan ülünk munka közben. A képernyőt célszerű úgy elhelyezni, hogy ne kelljen folyamatosan lehajtani a fejünket, és egy laptopállvány vagy akár néhány stabil könyv is segíthet a megfelelőbb pozíció kialakításában. Ugyanilyen fontos azonban, hogy ne töltsünk órákat ugyanabban a testhelyzetben: időnként érdemes felállni, sétálni vagy állva dolgozni.
A testtartás különösen nehéz helyzetek előtt is szerepet kaphat. Egy fontos prezentáció, videókonferencia vagy kellemetlen beszélgetés előtt néhány pillanatnyi felállás, a vállak ellazítása és a tekintet előre irányítása nem oldja meg a bizonytalanságot, de megváltoztathatja azokat a testi körülményeket, amelyek között szembenézünk vele.
A kutatás ugyanakkor nem igazolja a korábbi, leegyszerűsített „power posing” elképzeléseket, amelyek szerint egy rövid ideig felvett látványosan magabiztos póz automatikusan sikeresebbé vagy magabiztosabbá tesz valakit. A vizsgálat résztvevőinek száma viszonylag kicsi volt, és a minta jelentős részét fiatal, egyetemista nők alkották, ezért az eredmények általánosíthatósága korlátozott.
A kutatás legfontosabb üzenete inkább az, hogy a mindennapi, sok órán át fenntartott testhelyzetünk sem feltétlenül közömbös a lelkiállapotunk szempontjából. A munkahelyi környezet alakítja a testünket, a testünk pedig visszahat arra, hogyan éljük meg a napot. Éppen ezért egy rossz munkanap közben nemcsak azt érdemes megvizsgálni, mennyi feladat vár még ránk, hanem azt is, hogyan ülünk éppen: néha már az is számíthat, ha egy kicsit magasabbra emeljük a fejünket.
