Vannak emberek, akiket már néhány óra egy zsúfolt bevásárlóközpontban, hangos irodában vagy feszült társaságban is teljesen kimerít.
Észreveszik a beszélgetőpartner hangjának apró változásait, megérzik a kimondatlan feszültséget, zavarja őket az erős fény, a zaj vagy akár egy intenzív illat is. Ugyanakkor egy szép zene, egy táj vagy egy kedves gesztus mély örömet tud okozni nekik. A Focus.pl cikke szerint ez nem feltétlenül túlérzékenység a hétköznapi értelemben, hanem egy olyan idegrendszeri sajátosság, amelyet a tudomány „szenzoros feldolgozási érzékenységnek” nevez.
Az ilyen emberek agya több információt gyűjt össze a környezetből, és azokat mélyebben dolgozza fel. Erősebben reagálnak az érzelmi ingerekre, hosszabban elemeznek egy-egy helyzetet, és könnyebben túlterhelődnek. A kutatások szerint a lakosság körülbelül 20–30 százaléka tartozhat ebbe a csoportba. Fontos azonban, hogy ez nem betegség, nem pszichés zavar, és nem jelenti automatikusan azt sem, hogy az illető introvertált, szorongó vagy depressziós.
A közösségi médiában a magas érzékenységet gyakran különleges adottságként mutatják be: több empátia, jobb intuíció, gazdagabb belső világ. A tudomány azonban árnyaltabb képet fest. Nagy elemzések szerint a fokozott környezeti érzékenység együtt járhat a mentális egészségi problémák gyakoribb előfordulásával is. Nem azért, mert maga az érzékenység káros, hanem mert az idegrendszer intenzívebben reagál a stresszre, a konfliktusokra és a túl sok ingerre.
A zaj és a folyamatos ingerlés különösen megterhelő lehet. Az agy akkor is dolgozik, amikor úgy érezzük, hogy „kizárjuk” a háttérzajokat: folyamatosan szűr, értékel és figyelmeztet a fontos ingerekre. Ez hosszú távon fáradtsághoz, alvászavarhoz, szorongáshoz és akár testi tünetekhez is hozzájárulhat. Ugyanakkor ugyanaz az érzékeny idegrendszer a pozitív élményekre is erősebben reagál: a természet hangjai, a csend, a zene vagy a támogató emberi kapcsolatok különösen feltöltőek lehetnek.
A szerző szerint a legfontosabb üzenet az, hogy nem érdemes minden személyiségjegyből diagnózist csinálni. Az internet gyors tesztjei könnyen leegyszerűsítik a kérdést, pedig a magas érzékenység inkább egy spektrum, nem pedig egy címke. Ha valakit gyorsan kimerít a zaj, az érzelmi feszültség vagy a túl sok inger, attól még nem „gyenge” vagy „túl érzékeny” – egyszerűen lehet, hogy az idegrendszere intenzívebben érzékeli és dolgozza fel a világot.
