A probiotikumokkal kapcsolatban sokan azt várják, hogy tartósan javítják a bélflórát, erősítik az immunrendszert és általános egészségvédő hatásuk van.
A Focus cikke azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományos eredmények jóval visszafogottabbak annál, mint amit a reklámok sugallnak. A kutatások szerint a probiotikus baktériumok többsége nem telepszik meg tartósan a bélben, hanem inkább csak átutazó „vendégként” halad át az emésztőrendszeren, majd néhány nap vagy hét alatt kiürül.
A bélmikrobiom rendkívül összetett és egyénenként eltérő ökoszisztéma, amelyet a saját baktériumközösség erősen véd. Emiatt a kívülről bevitt baktériumtörzsek gyakran nem tudnak tartósan beépülni ebbe a rendszerbe. A szakértők szerint ezért nem lehet általánosan kijelenteni, hogy minden probiotikum mindenkinek hasznos lenne. Bizonyos esetekben – például antibiotikum-kezelés után, egyes hasmenéses betegségekben vagy irritábilis bél szindrómában – lehetnek kedvező hatások, de ezek többnyire konkrét baktériumtörzsekhez és meghatározott helyzetekhez kötődnek.
Az egészséges emberek számára a probiotikumok előnyei sokszor csekélyek vagy nem egyértelműen bizonyítottak. A kutatók szerint a bél egészségét sokkal inkább a rostban gazdag, változatos étrend támogatja, mert ez táplálja a már meglévő, saját bélbaktériumokat. A prebiotikus hatású élelmiszerek – például a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonák – hosszabb távon valószínűleg fontosabb szerepet játszanak a mikrobiom egyensúlyának fenntartásában, mint a legtöbb probiotikus készítmény.
A probiotikumok nem csodaszerek. Lehet helyük bizonyos orvosi helyzetekben, de a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján inkább átmeneti segítséget jelenthetnek, nem pedig a bélflóra tartós „újraprogramozását”. A legbiztosabb stratégia továbbra is az egészséges, rostban gazdag táplálkozás és az életmódbeli tényezők rendezése.
