Gyógyszer híján versekkel is oldható stressz

Bizonyítottan hatékony és hasznos tevékenység a versolvasás. Egyrészt apasztja az emberben felgyülemlett stresszt, továbbá élénkíti a memóriát és koránt sem mellékesen fejleszti az érzelmi intelligenciát. A sorok közül kivillanó ritmus és a rímek segítenek - akár egészen mélyen - ellazulni, a sűrűn váltakozó gondolatok pedig kimutatható módon stimulálják az agyműködést.

Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a versek segítenek megérteni és kifejezni az érzéseinket. Könnyebbé teszik a nehéz élethelyzetek feldolgozását - s e téren teljesen egyre megy, hogy egy gyermek születését, valamelyik szerettünk elvesztését vagy egy régi/új kapcsolat kezdetét értjük alatta. Az sem mellékes, hogy a korábban említett ritmus és a rímek fejlesztik a memóriát. Ami nem is csoda, hiszen a szavak mögött húzódó rejtett jelentések kutatása edzi a gondolkodást, a felfedezés pedig örömet kelt az egyénben.

A szép versek a kreativitásunkhoz és a szókincsünk gyarapításához is hozzájárulnak.

Le kell szögezni, nincsen univerzális megoldás, s mint bármi másféle, egészségjavító módszert, úgy a könyvek kézbevételét is kicsiben érdemes kezdeni. Azaz ne az Iliasz-t vagy a Toldi-t ragadjuk meg azzal a céllal, hogy ezt ma „bizony bedaráljuk". Egy ókori szerelmes mű vagy egy kortárs zsongás véletlenszerű pár sora már napi pár percben is mérséklőleg hat az idegállapotra. Elvonja a figyelmet az óráról-órára betolakodó gondokról, a máshová helyezett fókusz pedig új szempontokat hozhat egy-egy aktuális probléma megoldására.

Mindent összevetve egy jó vers érzelmi hullámvasútra ülteti az embert, amely még akkor is katartikus, fölszabadító érvénnyel járhat, ha amúgy az adott pillanatban sírás lesz az olvasás vége.