Fontos dologra hívta fel a figyelmet a leendő egészségügyi miniszter

Mindt fogalmazott, erre már Semmelweis Ignác, az „anyák megmentője” is rámutatott: a kézfertőtlenítés nem apró részlet, hanem betegbiztonsági kérdés.

Tájékoztatás alapján, a legfrissebb hazai adatok szerint 2024-ben: a fekvőbeteg-ellátó osztályokon összesen 244 140 liter alkoholos kézfertőtlenítőszer fogyott, ez 14 779 350 ápolási napra jutott, az országos átlag így 16,5 liter / 1000 ápolási nap volt, ami ugyan 14%-os növekedés 2023-hoz képest, de még mindig elmarad a szakmailag ajánlott 20–40 liter / 1000 ápolási nap minimumtól.

A 2024-es kézhigiénés önértékelés szerint még a 77 „haladó” szintű intézményből is 38 nem érte el a 20 liter / 1000 ápolási nap minimumot – vagyis nagyjából minden második ilyen intézményben sem volt elegendő az alkoholos kézfertőtlenítőszer-felhasználás. Nagyon elszomorító!

Vannak jó nemzetközi példák is, írta:

Anglia / NHS: a Health Act 2006 és a későbbi infekciókontroll-kódexek világos felelősségi rendszert, szabályozást és ellenőrzést teremtettek. Az eredmény látványos volt: az MRSA-esetek 2007/08 és 2023/24 között 79,6%-kal, a kórházi kezdetű C. difficile aránya pedig 2007/08 és 2013/14 között 83,7%-kal csökkent.

Ausztria: a bécsi AKH / MedUni Wien példája mutatja, hogy nagy betegforgalom mellett is fenntartható a magas szintű betegbiztonság, ha az ellátás, az oktatás, a kutatás és a minőségbiztosítás szakmailag integrált rendszerben működik. Az intézmény a 2026-os nemzetközi rangsorban a világ 20. legjobb kórháza lett.

Ez nem pusztán statisztika. Minden elmaradt kézfertőtlenítés növelheti a fertőzések kockázatát.

Tiszta kéz. Biztonságosabb ellátás. Kevesebb kórházi fertőzés - zárta bejegyzését a leendő tárcavezető.