Egészség

A vashiány növeli a demencia kockázatát

A vashiány következményei gyakran tartós fáradtság, szédülés, csökkent teljesítmény

Egy új svéd tanulmány szerint a vashiány növelheti a demencia kockázatát. Ez többek között az agy csökkent oxigénellátásának köszönhető. Hogyan ismerhető fel a vashiány és hogyan előzhető meg?

A vashiány növeli a demencia kockázatát
A demencia több száz millió embert érint világszerte, a betegség halláskárosodással is társul
Fotó: MH/BánTóthKata

Tanulmányukhoz a kutatók a Kungsholmenben zajló Svéd Nemzeti Öregedési és Gondozási Tanulmány 2282 résztvevőjének adatait használták fel. Ezek a résztvevők legalább 60 évesek voltak, és a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek demenciában.

A tudósok a résztvevők vérmintáit elemezték a demenciával összefüggő specifikus biomarkerek szempontjából.

Vashiány esetén az agy kevesebb oxigénhez jut

Elemzésükben a kutatók azt találták, hogy a vashiányos egyéneknél magasabb a demencia biomarkerek szintje. Minél magasabb a vashiány és a demencia biomarkerek szintje, annál nagyobb a demencia kockázata.

Az ok: A vashiány az agy csökkent oxigénellátásához vezethet. Ez károsítja az agyműködést, és a legrosszabb esetben az agysejtek pusztulásához vezethet.

Ezzel szemben azoknál a résztvevőknél, akiknek alacsony volt a demencia biomarker szintje és normális a hemoglobinszintjük, volt a legalacsonyabb a demencia kockázata.

A vashiány szerepet játszhat a demencia megelőzésében

„Eredményeink azt mutatják, hogy a vashiány fontos kockázati tényező a demencia kialakulásában” – mondta Martina Valletta, a tanulmány első szerzője és a svéd Karolinska Intézet doktorandusza a Medical News Today orvosi hírportálnak.

„Mivel a vashiány viszonylag könnyen kimutatható vérvizsgálatokkal, és gyakran kezelhető, módosítható célpontot jelenthet a demencia megelőzésére irányuló stratégiákban.”

Hangsúlyozta azonban, hogy a tanulmány egy megfigyeléses vizsgálat volt. Ezért nem bizonyíthatja, hogy a vashiány kezelése valóban megelőzheti a demenciát. Ehhez további kutatásokra van szükség.

Hogyan ismerjük fel a vashiányt?

Vashiány esetén a hemoglobin koncentrációja csökken a vérben. Ez rontja az oxigén sejtekbe történő szállítását. A kimerültség, a fáradtság és a csökkent teljesítmény mellett ez a következő tüneteket okozhatja:

  • Repedezett szájzug (angularis cheilitis)
  • Hajhullás
  • Törékeny körmök
  • Hidegérzékenység
  • Ha a vashiány okozta vérszegénység nagyon kifejezett, ájulás végül minimális megterhelés mellett is előfordulhat.

A vérszegénység okai a következők:

  • krónikus vérveszteség menstruáció vagy fekélyes gyomor-bélrendszeri vérzés miatt
  • kiegyensúlyozatlan étrend
  • vegetáriánus vagy vegán étrend
  • étkezési zavarok, például anorexia
  • terhesség, szoptatás
  • és növekedési fázisok.

Három érték fontos a vashiány diagnosztizálásakor.

A vérvizsgálat három paramétert ellenőriz, amelyek részletes információkat nyújthatnak a vashiányról és annak súlyosságáról. A három legfontosabb vizsgálat vashiány gyanúja esetén a következő:

Teljes vérkép, különösen a hemoglobin (Hb) szint: Ez a hemoglobin koncentrációját jelzi a vérben. A normál érték nőknél körülbelül 12–16 g/dl, férfiaknál pedig 13,5–17,5 g/dl. Az alacsonyabb Hb szint vérszegénységre utal. Ez a paraméter azonban nem árulja el, hogy a vasraktárak megteltek vagy kiürültek.

Ferritin szint: Ha túl alacsony, a vasraktárak kiürültek, ami egyértelműen vashiányra utal. A ferritin formájában lévő vas a májban, a lépben, a bélnyálkahártyában és a csontvelőben tárolódik.

Transzferrin – ez a vasszállító fehérje. A transzferrin szaturáció (TSAT) azt jelzi, hogy a sejtek mennyire jól vannak ellátva vassal. Vashiány esetén a telítettség 16 százalék alatt van.

A vashiány súlyosságától függően az orvos kezelést javasol. Azt is megállapíthatják, hogy van-e mögöttes gyomor-bélrendszeri állapot - írja a focus.de.

Az étrend megváltoztatása segíthet.

Enyhe vashiány esetén tanácsos a vasban gazdag ételekre összpontosítani. „Nem elég hetente kétszer bármilyen húst enni; vörös húsnak kell lennie. A fehér hús, például a baromfi, gyakorlatilag nem tartalmaz vasat” – magyarázza Herbert Kellner.

A vasban különösen gazdag ételek közé tartoznak:

  • Máj (22 milligramm vas 100 grammonként)
  • Vérhurka (7 milligramm/100 gramm)

A legjobb vegetáriánus vasforrások:

  • Hüvelyesek, például lencse, borsó és bab: körülbelül 6 milligramm/100 gramm
  • Köles: 9 milligramm/100 gramm
  • Zabpehely: 5 milligramm/100 gramm
  • Diófélék és magvak, például tökmag vagy fenyőmag: 4-10 milligramm/100 gramm

A növényi forrásokból származó vas felszívódása azonban gyenge; nagy része felhasználatlanul távozik a szervezetből, és soha nem kerül be a véráramba, nemhogy a vasraktárakba. „Ez C-vitaminnal javítható. A vegetáriánusoknak és a vegánoknak ezért C-vitaminban gazdag étrendet kell fogyasztaniuk” – javasolja a szakértő.

Kapcsolódó írásaink