Szorongás: Okok, betegségek és mikor kell segítséget kérni

A szorongás érzése biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők összetett kölcsönhatásából fakad. A stressz, a genetikai hajlam és a múltbeli traumatikus élmények növelik a kockázatot.

A fizikai betegségek vagy a hormonális változások, például a menopauza alatt, a szülés után vagy a pajzsmirigy-diszfunkció esetén bekövetkező változások szintén kiválthatják a szorongást. Gyógyszerek, drogok, vagy az olyan anyagoktól való megvonás, mint az alkohol vagy a benzodiazepinek, gyakran szerepet játszanak.

Ezenkívül a B12-vitamin-hiány, a hipoglikémia (alacsony vércukorszint) vagy a kortizon és a béta-agonisták mellékhatásai is okozhatnak szorongásérzetet - írja a focus.de.

A tipikus tünetek

Az érintettek különböző fokú fizikai reakciókat tapasztalnak: remegést, izzadást, szívdobogást, mellkasi szorítást, gyomorproblémákat vagy szédülést. Ezeket gondolatrohamok, belső nyugtalanság, kontrollvesztés érzése és állandó feszültség kíséri. Amikor a félelem állandó állapottá válik, megfosztja az embert az energiától és az életminőségtől.

A szorongás mögött meghúzódó lehetséges állapotok

Szorongásos zavarok
Ide tartozik a generalizált szorongásos zavar, a pánikbetegség és a fóbiák. Ezek a zavarok gyakoriak, és gyakran kezelhetők, ha korán felismerik őket.

Depresszió
Nemcsak a szomorúság, hanem a kifejezett szorongás, nyugtalanság és belső feszültség is tipikus kísérőtünet. Sokan kezdetben csak fizikai panaszokat vesznek észre anélkül, hogy felismernék a depresszióval való összefüggést.

Poszttraumás stressz zavar (PTSD)
Traumatikus események, például balesetek, erőszakos élmények vagy természeti katasztrófák után egyeseknél visszatérő szorongások, visszaemlékezések és erős fizikai riasztóreakciók alakulnak ki.

Kényszerbetegség (OCD)
Az ismétlődő, tolakodó gondolatok vagy cselekedetek gyakran abból a félelemből fakadnak, hogy valami rossz történhet, például kórokozók terjesztése vagy hiba elkövetése.

Szomatoform zavarok
Itt fizikai tünetek, például mellkasi nyomás vagy légszomj jelentkeznek azonosítható orvosi ok nélkül. A szorongás tovább fokozza ezeket az érzéseket.

Fizikai betegségek

A pajzsmirigy-túlműködés (hiperműködés), a szívritmuszavarok, a cukorbetegség, az asztma vagy az olyan neurológiai rendellenességek, mint a Parkinson-kór, szintén kiválthatnak szorongásérzetet. Hasonlóképpen bizonyos gyógyszerek, például a kortizon, a pajzsmirigy-gyógyszerek vagy a pszichostimulánsok mellékhatásai pánikszerű tüneteket válthatnak ki.

Szenvedélybetegségekkel kapcsolatos szorongás

Az olyan drogok, mint az amfetaminok, a kannabisz vagy az alkohol, akut szorongásos reakciókat válthatnak ki az érzékeny egyéneknél. Az elvonási tünetek szintén súlyos pánikot és nyugtalanságot okozhatnak.

A szorongás következményei

A krónikus szorongás jelentős hatással van mind a testre, mind az elmére: gyakoriak az alvászavarok, az izomfájdalom, az emésztési problémák, a koncentrációs nehézségek és a társasági visszahúzódás. Hosszú távon a krónikus stressz gyengítheti az immunrendszert és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Mit tehet a szorongás ellen?

Az enyhe szorongást gyakran enyhítheti állóképességi gyakorlatokkal, relaxációs technikákkal, légzőgyakorlatokkal és mindfulness tréninggel.

A világos napi rutin, a társas kapcsolatok és a megfelelő pihenés szintén segít stabilizálni az idegrendszert. Fontos: Vedd komolyan a tested. A szorongás annak a jele, hogy valami nincs egyensúlyban.

Enyhe szorongás esetén a koffeinbevitel mérsékelt csökkentése és az alkoholtól való tartózkodás is hasznos lehet.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Bárki, aki tartós szorongástól, pánikrohamoktól vagy súlyos fizikai tünetektől szenved több hétig, kérjen orvosi segítséget. A háziorvosok kizárhatják a fizikai okokat, és szükség esetén pszichiáterhez vagy pszichoterapeutához utalhatják a betegeket.

A terápiák a kognitív viselkedésterápiától és a beszélgetésterápiától kezdve a gyógyszerekig, például antidepresszánsokig vagy szorongásoldókig terjednek. Minél korábban kérnek segítséget az érintettek, annál nagyobb az esélyük a gyógyulásra.