Sokan elkerülhetetlennek tartják az porckopást – ez tévedés

Az artrózis életkorral járó kopás, ezért viselkedésünkkel alig lehet megállítani – ez egy végzetes tévedés, amely szükségtelenül megnehezítheti az életünket, és jelentősen korlátozhatja mozgásszabadságunkat. Ez a széles körben elterjedt ízületi betegség a számos tényező együttes hatása révén alakul ki.

Mozgás fontos az ízületek számára

Ez különösen érvényes a következményekkel járó mozgáshiányra, amely évek során szó szerint "éhezteti" ízületi porcainkat. A tény az: megfelelő mozgás nélkül a porcszövet nem jut elég vérhez.

Mivel passzívan a környező ízületi folyadékból "táplálkozik", a mozgás és a sporttevékenység lényegében természetes szivattyúként létfontosságú. Csak így tud a porc elegendő tápanyaghoz és oxigénhez jutni. Ezenkívül ez biztosítja az anyagcsere-végtermékek elszállítását is.

Hogy a fizikai aktivitás milyen mértékben hat a stabil porcszerkezetre, azt többek között a sportolókhoz képest kevésbé aktív embereken végzett futóvizsgálatok is látványosan bizonyítják - írja a focus.de.

Jobb, ha nem kézilabdázunk vagy focizunk.

Ehhez nem szükséges maximális teljesítmény: sokkal inkább ajánlott a mértékletes sport, különösen az úszás. Csökkenti a testsúlyt, tehát tehermentesíti az ízületeket, de mégis erősíti az izomzatot mindenütt – a felsőtesttől a lábakig. Ideális egésztest-edzésként ajánlható a túrázás is, még idősebb korban is.

Aki már artrózissal vagy más ízületi károsodással küzd, annak olyan sportágakat kell választania, ahol ismétlődő, tehát kevés terhelést jelentő mozgások történnek.


Az egészséges testsúly csökkenti az artrózis kockázatát

A mozgáshiány mellett a túlsúly a porckopás okainak komplexumában egy másik döntő tényező. Ebben a zsírszövet nemcsak a nagyobb testsúly miatt terheli az ízületeket. Ezen felül a zsír szövet biokémiai aktivitása, különösen a hasi zsíré, növeli a szervezet egészében az általános gyulladásra való hajlamot, így az ízületekben is (ez a túlsúly valódi problémája).

Egyszerűsítve: a zsírszövet gyulladást elősegítő anyagokat termel. Ha ezek eljutnak az ízületi folyadékba, felgyorsítják a porcszövet puhulását és lebontását. A bőséges mennyiségű zsírsejt ezért többféle módon erősíti az ízületek porcainak lebomlását.

A lúgos étrend "ízlik" az ízületeknek

Nemcsak a napi elfogyasztott ételek mennyiségére kell figyelnünk, hanem azok minőségére is. Ugyanis a porckopás egyik további kockázati tényezője az egyoldalú, egészségtelen táplálkozás. Legyen szó salátákról, gombákról vagy más növényi alapú ételekről – a lúgos táplálkozás ugyan nem tudja helyreállítani a károsodott porcszövetet, de pozitívan hathat a porcra, és lassíthatja vagy akár meg is állíthatja az artrózis előrehaladását.

A brokkoli és a kelkáposzta mellett az orvosok artrózisos betegeknek gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavakat javasolnak, melyek például a diófélékben (különösen a dióban), lenolajban vagy halakban (hering, lazac, makréla) találhatók. A legújabb tudományos ismeretek szerint ezek pozitívan befolyásolják az ízületi állapotot. A sósvízi halakat emellett gyakran érdemes az étrendbe illeszteni csonterősítő és az ízületi kopást ellensúlyozó D-vitamin-tartalmuk miatt.

Egy kis visszafogottság azonban ajánlott a kockázati tényezőként számító élvezeti mérgek esetében. Akik nem tudnak lemondani az alkoholról és a nikotinról, azoknak legalább csökkenteniük kellene ezeket.

Fontos: életkor, genetika és a nem

Az általunk befolyásolható artrózis-kiváltók mellett számos további kockázati tényező is létezik, amelyeket sajnos nem tudunk irányítani.

Ide tartozik többek között:

- a genetikai hajlam,
- deformitások, mint a bütyök (Hallux valgus) vagy az X-láb,
- porc sérülések,
- magasabb életkor
- valamint a női nem.

Az, hogy a nők miért szenvednek sokkal gyakrabban, mint a férfiak ettől az ízületi betegségtől, tudományosan egyébként máig nincs részletesen tisztázva. Egy ok valószínűleg a menopauza során fellépő ösztrogénhiányban rejlik: ha ennek a gyulladáscsökkentő hormonnak a termelése csökken, a kötőszövet és a porc kevésbé kap ízületi folyadékot, az izmok és az ízületek pedig kevésbé vannak átárasztva vérrel.