Sárgaság: tünetek, okok és következmények

A sárgaság, orvosi nevén ikterus, nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely a bőr, a nyálkahártyák és a szemek sárgás elszíneződésében nyilvánul meg. Akkor alakul ki, ha a bilirubin nevű epeszerű pigment szintje a vérben túlzottan megemelkedik – normális esetben a máj lebontja és kiválasztja ezt a vörösvérsejtek bomlástermékét.

A sárgaság tipikus tünetei

A sárgás elszíneződés mellett, amely gyakran először a szemekben látható, további tünetek is jelentkeznek: viszketés a bőrben lerakódó bilirubin miatt, sötét vizelet, világos széklet, fáradtság, étvágytalanság, fogyás, valamint súlyos esetekben ödéma a lábakban vagy a hasban (hasvízgyülem). Az okoktól függően felső hasi fájdalom vagy láz is jelentkezhet.

A sárgaság mindig akkor alakul ki, amikor a bilirubin nevű epeszer a vérben már nem bomlik le vagy választódik ki normál módon. Ennek oka lehet a bilirubin felesleg, a máj károsodása vagy az epeutak elzáródása – és ezeknek az okoknak mindegyike más-más következményekkel jár a szervezetre nézve.

Sárgaság: a fontosabb okok részletesen

1. Túl sok bilirubin (prehepatikus)
Ilyenkor általában több bilirubin termelődik, mint amennyit az ép máj még feldolgozni tud.

A vörösvérsejtek erős pusztulása (hemolízis), pl. sarlósejtes vérszegénység, autoimmun betegségek, vércsoport-összeférhetetlenség vagy bizonyos fertőzések esetén.
Átmenetileg újszülötteknél is előfordulhat, amikor a máj még nem működik teljes kapacitással.

Ezekben az esetekben a máj eleinte gyakran egészséges, de túlterhelt. Hosszú távon azonban így is károsodhat a szövet.

2. Májkárosodás (hepatikus)
A máj már nem képes megfelelően felvenni, feldolgozni vagy az epébe leadni a bilirubint.

Krónikus vagy akut vírusos hepatitis (A, B, C, D, E), súlyos alkoholkárosodás, gyógyszerek, autoimmun májbetegségek, zsírmáj-hepatitis, májcirrózis és daganatok.

Ritka anyagcsere-betegségek, mint a Wilson-kór (rézanyagcserezavar) vagy genetikai enzimdefektusok is okozhatnak sárgaságot.
Itt a máj maga a "betegség központja"; a sárgaság a már előrehaladott károsodás jele.

3. Epeutak elzáródása (posthepatikus/kolestasztikus)
A máj termeli a bilirubint, de nem tudja az epén keresztül a bélbe juttatni.

Nagy epekő a fővezetékekben, epeúti gyulladások (kolangitisz), epevezeték-, epehólyag- vagy hasnyálmirigydaganatok, az epeutak szűkületei vagy sérülései.
Jellemző: nagyon sötét vizelet, sápadt, zsíros széklet és gyakran erős felső hasi fájdalom, láz és hányinger

Fontos következmények: Hogyan károsítja a sárgaság a testet
Közvetlen következmények a magas bilirubin miatt
A jelentősen megnövekedett bilirubin a bőrben is lerakódhat, és erős, kínzó viszketést okozhat, amely jelentősen rontja az alvást és az életminőséget.

Csecsemőknél a nagyon magas bilirinszint az agyba juthat, és bilirubinenzephalopathiához (kernicterus) vezethet, amely tartós agykárosodást, halláskárosodást vagy mozgászavarokat okozhat, ha nem kezelik időben. - írja a focus.de.

Az alapbetegségek következményei

A kiváltó októl függően súlyos szervkárosodások léphetnek fel:

Májcirrózis és májelégtelenség: a máj tartós hegesedése, vérzési veszély, hasvízkór (ascites), ödémák a lábakon és a hasban, zavartság akár kómáig (hepaticus encephalopathia).

Vesekárosodás (hepatorenalis szindróma): súlyos májbetegségek esetén akut veseelégtelenség alakulhat ki, ami gyakran életveszélyes.
Daganatbetegségek: az epe- vagy hasnyálmirigydaganatok okozta sárgaság gyakran előrehaladott daganatra utal, amelyet operatív vagy palliatív módon kell kezelni.

A sárgaság szisztémás következményei és kockázati csoportok

A sárgasággal terhes nők HELLP-szindrómában (hemolízis, máj- és veseeltérés) szenvedhetnek, ami nagyon veszélyes mind az anya, mind a gyermek számára. A krónikus alkoholfogyasztással, HIV-fertőzéssel, hepatitis- vagy autoimmun betegségekkel élő embereknek nagyobb a kockázatuk a sárgaságra és a súlyos lefolyásra.

Sárgaság: Mit tehet ön maga
Maradjon nyugodt, de cselekedjen gyorsan:

Jegyezze fel a tüneteket, a sárgaság kezdetét, kísérő jelenségeket, gyógyszereket, alkoholfogyasztást, utazásokat veszélyeztetett területekre.
Kerülje az alkoholt, a zsíros ételeket és a májat terhelő szereket, mint például a paracetamolt.

Igyon sok vizet a keringés támogatására, és figyelje a vizelet és a széklet színét.
Mikor forduljon orvoshoz sárgaság esetén
Ha a szem vagy a bőr elsárgul, azonnal keressen fel orvost, különösen viszketés, fájdalom, láz, zavartság, ödémák esetén, vagy ha higiéniás szempontból kockázatos területekre utazott (hepatitisz kockázat).

Olyan kockázati tényezők esetén, mint a droghasználat, óvszer nélküli szex vagy családi hajlam, menjen kórházba. Az orvos vérvizsgálattal, ultrahanggal vagy a májértékek ellenőrzésével tisztázza az okot – a késlekedés életveszélyes lehet.