Miért nem hallunk soha a szívrákról

„A rák világszerte a vezető halálok, 2020-ban közel 10 millió halálesetet okozott, ami a halálesetek közel egyhatodát jelenti” – magyarázza a Világ Egészségügyi Szervezet, hozzátéve, hogy „a leggyakoribb rákfajták a mell-, tüdő-, vastagbél- és végbélrák, valamint a prosztatarák”.

Ezek a rákok, valamint az agresszívebb rákok, mint például a hasnyálmirigyrák, rendszeresen szerepelnek a tudatosságnövelő kampányokban. Még ha nem is ismerünk személyesen senkit, akit érintett volna, nagy eséllyel hallunk róluk időnként.

Az elsődleges oka annak, hogy nem hallani sokat a szívrákról, nem az, hogy nem létezik, hanem az, hogy nagyon ritka. Egy becslés szerint az elsődleges szívdaganatok a lakosság 0,0017–0,028 százalékát érintik, és ezeknek az eseteknek csak 25 százaléka rosszindulatú, vagyis rákos.

„Karrierem során talán két-három alkalommal találkoztam rosszindulatú elsődleges szívdaganattal” – mondta az IFLScience-nek Dr. Tochukwu Okwuosa, kardiológus és a chicagói Rush University Medical Center kardiológiai onkológiai osztályának igazgatója.

„Ezek nem túl gyakori rosszindulatú daganatok, ezért a legtöbb ember nem beszél róluk gyakran” – tette hozzá.

Ezenkívül a szívdaganatok is leggyakrabban metasztázisok, vagyis más közeli szervből átterjedt rákos daganatok. A tudatosságnövelő kampányok jobban összpontosíthatnának az elsődleges rákra, mivel mire az átterjed a szívre, a beteg prognózisa már nem túl jó.

„Ha rosszindulatúak, akkor sajnos valóban rosszindulatúak” – tette hozzá Okwuosa. „Senki sem akarja hallani, hogy a szívében lévő daganat rosszindulatú rák, mert a gyógyulás esélye nagyon alacsony, a halálozás esélye pedig nagyon magas, még kemoterápiával is.”

Akkor miért olyan ritka a szívrák? Azért, mert a szívsejtek „véglegesen differenciálódnak”, vagyis eljutnak egy pontra, ahol már nem osztódnak tovább.

„Bár a szív az első szerv, amely kialakul és működni kezd a korai fejlődés során, a felnőtt szív sejtjei a születés után nagyon ritkán osztódnak, és az osztódás drámaian csökken 20 éves kor után” – magyarázta Julie Phillippi, a Pittsburghi Egyetem kardiotorakális sebészet és biomérnöki tudományok docense a The Conversation című lapban megjelent cikkében.

„Valójában egy átlagos emberi élet során a szívsejtek kevesebb mint 50%-a cserélődik ki. Ez azt jelenti, hogy a születéskor meglévő szívsejtek fele egész életünkben segít a vér pumpálásában. A felnőtt szív alacsony sejtosztódási aránya valószínűleg elsődleges védelmet nyújt a rák ellen. Minél ritkábban osztódik egy sejt, annál kevesebb lehetőség van hibákra a DNS-replikáció során.”