Egészség

Így védekezhetünk a hasnyálmirigyrák ellen

Megtalálták a daganat rejtett üzemanyagát

A hasnyálmirigyrák az egyik legagresszívebb daganattípus: nehéz korán felismerni, és gyakran rosszul reagál a kezelésekre. Ezért különösen fontos az a friss kutatás, amely szoros kapcsolatot tárt fel az idegrendszer és a hasnyálmirigyrák kialakulása között.

Így védekezhetünk a hasnyálmirigyrák ellen
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A kutatás eredményei hozzájárulhatnak, hogy új módszereket találjanak a betegség kezelésére.

A kutatók egy olyan önmagát erősítő biológiai folyamatot azonosítottak új technológia felhasználásával, amely bizonyítja, hogy az idegrendszernek nem csak a daganat fejlődésében van szerepe, de már a kialakulás legkorábbi szakaszában is, mielőtt a rákos elváltozás megtörténne. A kísérleti megfigyelések igazolták, hogy az idegi működések blokkolása jelentősen csökkenti a daganatos sejtek fejlődését, így a kutatás eredményei a hasnyálmirigyrák kezelésére javasolhatnak új módszereket.

A kezdet kezdetén szerepet játszik az idegrendszer

Már korábban ismert volt az úgynevezett perineurális invázió jelensége, amikor a daganatsejtek az idegek mentén terjednek tovább a szervezetben. A mostani kutatás azonban azt mutatja, hogy az idegrendszer nemcsak a terjedésben játszik szerepet, hanem a daganat kialakulásában is. A Cold Spring Harbor Laboratory kutatói háromdimenziós képalkotással vizsgálták a hasnyálmirigy korai károsodásait, írta az Origo.

Amikor először láttam a képet, megdöbbentem. El sem tudtam ilyennek képzelni az elváltozásokat. Korábban csak kétdimenziós felvételeken láttam. – mondta Jeremy Nigri kutató. A hagyományos, kétdimenziós felvételeken az idegrostok alig látszanak. A 3D-s technika viszont sűrű, összefonódó ideghálózatot tárt fel, amely szorosan körülveszi a daganatot támogató kötőszövetet, az úgynevezett fibroblasztokat.

Egy veszélyes biológiai kör

A vizsgálatok feltárták a folyamat mechanizmusát is. A daganatot támogató fibroblasztok (myCAFs) kémiai jeleket bocsátanak ki, amelyek a szimpatikus idegrendszer idegrostjait vonzzák a területre. Ezek az idegek noradrenalint szabadítanak fel. A felszabaduló ingerületátvivő anyag megemeli a fibroblasztok sejten belüli kalciumszintjét, ami még aktívabbá teszi őket. Ez fokozza az elváltozások növekedését, és további idegrostokat csábít a környékre. Az eredmény: egy önfenntartó visszacsatolási kör, amely egyre kedvezőbb környezetet teremt a daganat számára.

Az idegi jel blokkolása látványos hatást hozott

A kutatók kipróbálták, mi történik, ha megszakítják ezt a kapcsolatot. Egy kísérletben neurotoxinnal gátolták a szimpatikus idegrendszert.

Az eredmény egyértelmű volt: csökkent a fibroblasztok aktivitása, és a tumor növekedése közel 50 százalékkal visszaesett. Mivel ez az együttműködés már a daganat teljes kialakulása előtt beindul, a korai beavatkozás új terápiás lehetőséget jelenthet.

A tanulmány szerint bizonyos, már létező gyógyszerek – például a doxazozin – kombinálhatók lehetnek kemoterápiával vagy immunterápiával.

Új irány a kezelésben

A következő lépés az idegek és a fibroblasztok közötti „párbeszéd” pontosabb feltérképezése. Ha sikerül célzottan megszakítani ezt a kommunikációt, az áttörést hozhat egy olyan betegség kezelésében, amely jelenleg az egyik legrosszabb túlélési aránnyal jár.

Kapcsolódó írásaink