Lehetünk rákosak egy szúnyogcsípéstől vagy egy harapástól?

Sokakban felmerül kérdésként, hogy fertőzővé válhat-e egy rákos megbetegedés? A tudomány válasza látszólag megnyugtató: bár a rákos sejtek átvitele elméletileg lehetséges, az emberi immunrendszer az esetek döntő többségében azonnal felismeri és elpusztítja ezeket az idegen betolakodókat. Ahhoz, hogy egy ráktípus úgymond „fertőzővé” váljon, és átterjedjen egy másik egyénre, a sejteknek valamilyen módon „láthatatlanná” kell válniuk a védekező rendszerünk számára, vagy a fogadó szervezetnek kell rendkívül legyengült állapotban lennie - írja az origo.hu.

Amikor az állatoknál a rák ragályossá válik

Az állatvilágban több példa is mutatja, hogy a rák képes egyfajta járványt kirobbantani, és komplett fajokat a kihalás szélére sodorni. A legismertebb eset a tasmán ördögöké. Az 1990-es években felbukkant egy arcdaganat-betegség, amely nem vírus vagy baktérium, hanem konkrétan a rákos sejtek átvitele útján terjed. Mivel ezek az állatok gyakran harcolnak és harapják egymást, a tumorsejtek közvetlenül bejutnak a másik állat szöveteibe.

A betegség a populáció 95 százalékát érintette, bár az utóbbi időben megfigyeltek már némi természetes ellenállóképesség-kialakulást is.

A kutyáknál is létezik egy hasonló, szexuális úton terjedő daganattípus, amely már mintegy 11 000 éve kíséri az ember legjobb barátját. Ez a sejtvonal mára gyakorlatilag önálló, mondhatni egysejtű parazitává fejlődött, amely a párzás során adódik át egyik ebről a másikra. Sőt, létezik olyan fertőző rákfajta is a szíriai aranyhörcsögöknél, amelyet a szúnyogok terjesztenek egyik egyedről a másikra –

ez a terjedési mód lenne talán a legijesztőbb, ha embereknél is megjelenne.

Extrém ritka, de embereknél is megtörténhet

Bár a rák embereknél nem okozott járványszerű fertőzéseket, az orvosi szakirodalom ismer néhány hátborzongató esetet, amikor a daganat mégis átkerült egyik emberről a másikra:

• A sebész balesete: 1996-ban egy operáció során egy sebész véletlenül megvágta a kezét, miközben egy beteg hasi daganatát távolította el. Bár fertőtlenítette a sebet, öt hónappal később daganat nőtt a kezén. A vizsgálatok kimutatták, hogy a tumor a betege sejtjeiből állt.
• Szervátültetés: 2007-ben négy beteg kapott szerveket egy idős donortól, akinek a tudtán kívül mellrákja volt. A négy betegből három később belehalt a kapott rákba, mivel az átültetés miatt immunrendszert elnyomó gyógyszereket szedtek, így a szervezetük nem tudott védekezni az idegen ráksejtek ellen.
• A parazita esete: Egy HIV-fertőzött kolumbiai férfi tüdejében és májában találtak daganatokat. A genetikai vizsgálat során az orvosok döbbenetes felfedezést tettek: a sejtek nem emberiek voltak, hanem egy galandféregtől származtak. A féreg rákos sejtjei terjedtek szét a legyengült immunrendszerű férfi testében.

Mi véd meg minket?

A legfőbb védvonalunk az immunrendszer, pontosabban a fő hisztokompatibilitási komplex (Major Histocompatibility Complex, rövidítve MHC) nevű fehérjecsoport. Ez segít a szervezetnek azonosítani, hogy mi saját és mi idegen. A tasmán ördögöknél a fertőzést okozó ráksejtek elveszítették ezt a jelzőrendszert, így az állatok immunrendszere nem veszi észre a támadást.

Szerencsére az embereknél a közvetlen átvitel esélye minimális, a nullához közelít.

Nem harapdáljuk egymást úgy, mint a tasmán ördögök, és a szexuális úton terjedő betegségek ellen is védekezünk. Bár a fertőző ráksejtek léte tudományosan igazolt, az emberiségre jelenleg sokkal nagyobb veszélyt jelentenek azok a vírusok – mint például a humán papillomavírus –, amelyek fertőzés útján képesek rákos megbetegedést kiváltani a saját sejtjeinkben.