Egészség

Így állítható meg a legrettegettebb rák

Célkeresztben a KRAS mutáció

A hasnyálmirigyrákot régóta az onkológia egyik legfélelmetesebb ellenfeleként tartják számon. A rákbetegség alattomos természete és a korai tünetek hiánya miatt gyakran már csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a hagyományos terápiák hatékonysága korlátozott.

Így állítható meg a legrettegettebb rák
A kutatók megfigyelték, hogy bár a KRAS-gátlók kezdetben lassítják a daganat növekedését, a sejtek idővel rezisztenssé válnak (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Jean-Francois Monier

Egy kutatás most új reményt csillantott fel: tudósok egy olyan innovatív, kombinált gyógyszeres kezelés kidolgozásán fáradoznak, amely egérkísérletekben drámai eredményeket hozott.

Ez az új megközelítés nem csupán egyetlen molekuláris célpontra összpontosít, hanem egyszerre több fronton támadja a daganatot. A kutatók rájöttek, hogy a rákos sejtek rendkívül alkalmazkodóképesek, és gyakran találnak „kiskapukat" az egyes gyógyszerek hatásainak kivédésére. Éppen ezért a stratégia kulcsa a szinergia: három különböző hatóanyag együttes alkalmazása, amely sarokba szorítja a betegséget. A rangos PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) folyóiratban közzétett tanulmány részletei arra engednek következtetni, hogy talán megtaláltuk az egyik leghalálosabb ráktípus Achilles-sarkát.

A hasnyálmirigyrákos esetek mintegy 90%-ában, egy specifikus genetikai hiba, a KRAS mutáció játssza a főszerepet. Ez a gén felelős egy olyan fehérje termeléséért, amely normál esetben a sejtnövekedést szabályozza. Amikor azonban mutálódik, a fehérje „beragad" egy aktív állapotba, és folyamatos, kontrollálatlan osztódásra utasítja a sejteket. Sokáig úgy gondolták, hogy ez a mutáns fehérje gyógyszeresen támadhatatlan, ám a kémia fejlődése lehetővé tette olyan inhibitorok kifejlesztését, amelyek képesek blokkolni a KRAS működését.

Sajnos a rákos sejtek ravaszabbak, mint hittük. A kutatók megfigyelték, hogy bár a KRAS-gátlók kezdetben lassítják a daganat növekedését, a sejtek idővel rezisztenssé válnak. Ekkor lép életbe a „B-tervük": más útvonalakat aktiválnak a túlélés érdekében. Itt jön képbe a tanulmány zsenialitása.

A kutatócsoport nem állt meg a KRAS blokkolásánál, hanem azonosította azokat a menekülőútvonalakat is, amelyeket a rákos sejtek használnak.

Kiderült, hogy a KRAS gátlása paradox módon két másik enzim:

  • az EGFR
  • és az ERK aktivitását növeli,

amelyek szintén a sejtek burjánzását segítik elő. Ez a felfedezés alapozta meg a hármas koktél ötletét.

A szinergia ereje: három gyógyszer, egy cél

A kutatók hipotézise egyszerű, de briliáns volt: ha egyszerre blokkolják a KRAS-t, az EGFR-t és az ERK-t, a rákos sejteknek nem marad menekülési útvonaluk. A kísérletek során genetikailag módosított egereket kezeltek ezzel a speciális kombinált gyógyszeres kezeléssel. Az eredmények minden várakozást felülmúltak. Míg az egyes gyógyszerek önmagukban csak mérsékelt hatást értek el, a három szer együttes alkalmazása gyakorlatilag megállította a tumorok növekedését, sőt, egyes esetekben a daganatok zsugorodását is előidézte.

Carmen Guerra, a tanulmány egyik társszerzője és a philadelphiai Penn Medicine kutatója hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés a rák adaptációs képességét fordítja a betegség ellen.

Ahelyett, hogy megvárnák a rezisztencia kialakulását, a terápia már a kezdetektől fogva elvágja az alternatív túlélési útvonalakat.

Fontos megjegyezni, hogy bár a kezelés rendkívül hatékonynak bizonyult, a kutatók mellékhatásokat is tapasztaltak az egereknél, például fogyást és bőrelváltozásokat, de ezeket az állatok többsége tolerálta. Ez arra utal, hogy a terápia toxicitása kezelhető lehet, bár a humán alkalmazás előtt finomhangolásra lesz szükség.

Remények és kihívások

Bár az egérkísérletek eredményei rendkívül biztatóak, a rák elleni küzdelemben mindig óvatosnak kell lennünk a következtetésekkel. Az emberi szervezet biológiai komplexitása eltér a rágcsálókétól, így a következő kritikus lépés a klinikai vizsgálatok megkezdése lesz. A kutatócsoport jelenleg azon dolgozik, hogy optimalizálja az adagolást és minimalizálja a lehetséges mellékhatásokat, mielőtt embereken tesztelnék a koktélt. Az időfaktor kritikus, hiszen a hasnyálmirigy daganatos megbetegedései ma is az egyik legalacsonyabb túlélési aránnyal járnak.

Ez a PNAS hasábjain napvilágot látott kutatás paradigmaváltást hozhat. Nemcsak egy új gyógyszert kínál, hanem egy új gondolkodásmódot: a rák biológiájának mélyebb megértését és a molekuláris útvonalak hálózatos blokkolását. Ha a klinikai vizsgálatok igazolják az egérkísérletekben látott sikert, ez a hármas terápia hamarosan a standard ellátás részévé válhat, esélyt adva azoknak a betegeknek, akik eddig kevés reménnyel néztek szembe a diagnózissal. A tudomány halad, és minden ilyen lépés közelebb visz minket ahhoz, hogy krónikus, kezelhető állapottá szelídítsük ezt a pusztító betegséget, számol be az Origo.

Kapcsolódó írásaink