Ez az a vegyületet, ami nők tömegeit teheti meddővé

A biszfenol A egy mesterségesen előállított vegyület, amelyet évtizedek óta használnak műanyaggyártáshoz. Bár számos termékből már kivonták, bizonyos csomagolóanyagokból kioldódva még mindig bekerülhet a szervezetünkbe.

Ez az anyag képes utánozni az ösztrogén nevű női nemi hormon működését, így beavatkozik a test természetes hormonális szabályozásába.

Az Uppsalai Egyetem kutatói a vizsgálat során kétféle dózist alkalmaztak vemhes patkányoknál. Az egyik csoportot a napi átlagos emberi terhelésnek megfelelő, rendkívül alacsony mennyiséggel (0,5 mikrogramm/testtömeg-kilogramm/nap) kezelték, míg a másik csoportot egy ennél százszor nagyobb dózissal (50 mikrogramm), amelyet 2015-ben még hivatalosan biztonságosnak tartottak.

A vizsgálat kimutatta, hogy már a legalacsonyabb, „hétköznapi” dózis is képes volt tartósan megváltoztatni a gének működését.

A biszfenol A hatása: összekeveredő nemi szerepek a sejtek szintjén

A kutatás során a tudósok elsősorban a csontvelőben zajló génkifejeződést vizsgálták, mivel ez a szövet központi szerepet tölt be az immunrendszer és az anyagcsere szabályozásában.

Az eredmények szerint a vegyület hatására a nemekre jellemző genetikai mintázatok felcserélődtek:

• a biszfenol A a nőstények génműködését a hímekre jellemző profil felé tolta el („férfiasodás”),
• míg a hímekét a nőstényekéhez közelítette („nőiesedés”).

A nőstényeknél például az androgén (férfi nemi hormon) receptorának fokozott aktivitását figyelték meg, ami egyértelmű jele a molekuláris szintű férfiasodásnak.

Ez nem csupán elméleti probléma: a magzati fejlődés során bekövetkező zavarok felnőttkorban konkrét betegségekhez vezethetnek. A biológiai „átprogramozás” miatt a nőstények egy olyan állapot felé sodródtak, amely növeli a rákos megbetegedések kockázatát, és anyagcseréjük lassabbá vált. Ezzel szemben a hímeknél egy túlpörgetett anyagcsere-állapot (hipermetabolizmus) alakult ki, ami az autoimmun betegségek irányába mutat - írja az origo.hu.

Ezért válhat egyre több nő meddővé?

A kutatók a kísérleti eredményeket összevetették egy nagyszabású svéd lakossági vizsgálat (EpiHealth) adataival is, hogy lássák, van-e átfedés az emberi betegségekkel. A hasonlóság tagadhatatlan volt: a biszfenol A hatásának kitett patkányok vérképe jelentős egyezést mutatott az emberi metabolikus szindrómával (MetS) küzdő betegek profiljával.

• Hímek: esetükben a vérzsírok (lipidek) szintjének csökkenését és májfunkciós eltéréseket figyeltek meg, ami pajzsmirigy-túlműködésre és az anyagcsere felborulására utal.
• Nőstények: náluk a vérben megemelkedett bizonyos aminosavak (pl. alanin, fenilalanin, tirozin) és a laktát szintje, miközben a hosszú láncú trigliceridek mennyisége csökkent. Emellett emelkedett inzulinszintet és megnövekedett tesztoszteron-aktivitást mértek, ami kísértetiesen hasonlít a policisztás ovárium szindróma (PCOS) tüneteire.

Thomas Lind, a kutatás vezetője szerint ez megerősíti azokat a megfigyeléseket, amelyek kapcsolatot találtak a magasabb vegyületszint és a nők csökkenő termékenysége között.

A csontok és az immunrendszer sem ússzák meg

A hormonkárosító anyagok hatása nem áll meg az anyagcserénél. A kutatók megállapították, hogy a T-sejtek (az immunrendszer kulcsfontosságú sejtjei) aktivitása is ellentétesen változott: a hímeknél fokozódott, míg a nőstényeknél csökkent. Ez magyarázatot adhat arra, miért váltak a hímek hajlamosabbá az autoimmun folyamatokra, a nőstények pedig a daganatos betegségekre, hiszen a legyengült immunválasz kevésbé képes felismerni és elpusztítani a rákos sejteket.

Ezenfelül a vizsgálat kimutatta, hogy a biszfenol A a csontszerkezetet is károsíthatja: a nőstény állatoknál csontvelő-fibrózist és az immunrendszer krónikus gyulladását figyelték meg, míg a hímeknél a csontok merevsége változott meg.

Szigorúbb szabályozást sürgetnek a szakértők

Bár az eredmények állatkísérletekből származnak, a biológiai mechanizmusok hasonlósága és az emberi adatokkal való egyezés miatt komoly figyelmeztetést jelentenek. A káros hatások már egészen minimális mennyiség esetén is kimutathatók voltak. Ez az új tudományos bizonyíték alátámasztja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) döntését, amely a közelmúltban drasztikusan, húszezerszeresére csökkentette a biszfenol A tolerálható napi beviteli értékét – éppen az immunrendszerre, különösen a T-sejtekre gyakorolt kritikus hatások miatt.

A szakértők szerint a vegyianyag-használat korlátozása és az élelmiszeripar szigorúbb ellenőrzése elengedhetetlen.