Soha nem lát képeket a fejében?

Az afantáziában szenvedő emberek nem tudják mentálisan megidézni szeretteik arcát, elképzelni egy jelenetet vagy szemüket lehunyva vizualizálni egy tárgyat.

Mivel az állapot nem befolyásolja az intelligenciát, a nyelvet vagy a mindennapi működést, sokan csak felnőttkorban veszik észre, hogy gondolkodásmódjuk nem ugyanaz, mint a legtöbb emberé.

Az ausztrál New South Wales-i Egyetem tudósai állítják, hogy kifejlesztették az első objektív biológiai tesztet az afantázia kimutatására.

A tanulmányban 42 afantáziával nem rendelkező résztvevő és 18 olyan személy vett részt, akik arról számoltak be, hogy afantáziával élnek. Mindannyian normális pupillareakciót mutattak, amikor világos és sötét formákat néztek, ami megerősítette, hogy látásuk és vizuális pályáik megfelelően működnek. Azonban különbség mutatkozott, amikor a résztvevőket arra kérték, hogy képzeljék el ugyanazokat az alakzatokat a fejükben.

Az afantáziával nem rendelkező résztvevőknél a pupilla mérete a várakozásoknak megfelelően változott attól függően, hogy világos vagy sötét tárgyakat képzeltek el, míg az afantáziával rendelkező embereknél a pupilla nem változott.

„Eredményeink egy izgalmas új objektív módszert mutatnak be a vizuális képzelőerő mérésére, és az első fiziológiai bizonyítékot az afantáziára” – mondta Dr. Joel Pearson idegtudós, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: „Ez valóban az első biológiai, objektív teszt a mentális képek élénkségének mérésére.”

A kutatás cáfolta azokat az állításokat is, miszerint az afantáziával küzdő emberek egyszerűen nem próbálnak képeket elképzelni. Pupilláik kitágultak, amikor arra kérték őket, hogy egy helyett négy tárgyat képzeljenek el, ami fokozott mentális erőfeszítést jelez.

„Ismert, hogy pupilláink kitágulnak, amikor nehezebb feladatot végzünk” – magyarázta Lachlan Kay, a Future Minds Lab PhD-hallgatója.

„Az afantáziával élő emberek pupillái kitágultak, amikor négy alakot képzeltek el egy helyett, de nem változtak attól függően, hogy az alakok világosak vagy sötétek voltak-e. Ez azt mutatja, hogy valóban megpróbáltak képzelni, csak nem vizuális módon.”

A Brit Pszichológiai Társaság szerint világszerte az emberek 2–5 százaléka szenved afantáziában.

Az afantázia velünk született vagy később, sérülés, trauma vagy betegség következtében alakulhat ki, és lehet teljes vagy részleges. Bár a vizuális forma a leggyakoribb, a szakértők figyelmeztetnek, hogy az állapot hatással lehet a hangok, illatok, tapintás, ízek és mozgás elképzelésének képességére is – írja a Daily Mail.