Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet Oroszországot vádolta a harcok kiújulásáért Kelet-Ukrajnában, és figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok nem enyhíti az Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus miatt hozott szankciókat, amíg a Krímet vissza nem szolgáltatják Kijev fennhatósága alá - Moszkva Ukrán agresszióról beszél.
Naponta ezerszer is megsértik a tűzszünetet
Pavlo Zsebrivszkij, Donyeck megye ukrán ellenőrzésű részének kormányzója arról számolt be, hogy az elmúlt napban két polgári személy vesztette életét a Donyeck melletti Avgyijivkában és hárman megsebesültek, köztük egy külföldi fotóriporter, akit a kormányzó nem nevezett meg. A kormányzó tájékoztatása szerint a Moszkva által támogatott szakadárok előző éjjel tüzet nyitottak egy segélyelosztó pontra, a két halálos áldozat ott vesztette életét. Az ukrán hadműveleti parancsnokság közlése alapján az elmúlt 24 órában a szakadárok 114-szer nyitottak tüzet a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldalára. Alexander Hug, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői missziójának helyettes vezetője viszont úgy nyilatkozott, hogy a múlt vasárnap kiéleződött fegyveres szembenállás óta napi szinten mintegy ezer tűzszünetsértést regisztrálnak a küldöttség tagjai, ami szavai szerint "precedens nélküli".
Az orosz kormány szerint az "ukrán felkelők" szítják a feszültséget
Az orosz kormány felszólít mindenkit, gyakoroljon nyomást a kijevi vezetésre, hogy az ukrán hadsereg hagyjon fel a Donyec-medencében folytatott támadásokkal - közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken. Peszkov egyben reményét fejezte ki, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok - akiket ő felkelőknek nevezett - képesek kitartani az ukrán kormánycsapatok ellen. "Jelenleg az a legfontosabb, hogy Kijevet rábírják arra, illetve meggyőzzék arról, hogy hagyjon fel a törvénytelen kalandorkodással, amely zátonyra futtathatja a minszki megállapodásokat" - mondta Peszkov. Leszögezte: Moszkva csakis "politikai-diplomáciai fronton tehet ennek érdekében erőfeszítéseket".
"Sajnálom, hogy első felszólalásom alkalmából el kell ítélnem Oroszország agresszív cselekedeteit" - mondta Haley az ENSZ New York-i székhelyén az világszervezet Biztonsági Tanácsában csütörtökön.
"Tényleg jobb kapcsolatokat akarunk Oroszországgal. A kelet-ukrajnai súlyos helyzet azonban megköveteli Oroszország tetteinek világos és komoly elítélését" - tette hozzá.
Az ENSZ-nagykövet leszögezte, hogy az Ukrajna miatti feszültségeknek nem lesz egyhamar végük, ahogy a Krím bekebelezése miatt Oroszország ellen hozott szankcióknak sem. Haley hangsúlyozta: az Egyesült Államok továbbra is sürgeti a félsziget orosz megszállásának végét.
"A Krím Ukrajna része. A Krímmel kapcsolatos szankcióink addig maradnak érvényben, amíg Oroszország vissza nem adja a félsziget irányítását Ukrajnának" - mondta.
Haley felszólalását a Fehér Ház magyarázkodása előzte meg arról, hogy a pénzügyminisztérium hozzájárult, hogy egyes amerikai cégek korlátozott tranzakciókat bonyolíthassanak le az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal, az FSZB-vel. Ezt széles körben úgy értelmezték, hogy megkezdődött a szankciók enyhítésének folyamata.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a korlátozott tranzakciók az FSZB-vel ahhoz kellenek, hogy amerikai cégek engedélyt kapjanak informatikai termékeket eledására Oroszországba.
A pénzügyi tárca egy magas rangú tisztviselője közölte: a Trump hivatalba lépése előtt már készülő módosító intézkedés technikai jellegű, ugyanis amerikai vállalatok nem tudtak bizonyos termékeket Oroszországban eladni az FSZB engedélye nélkül.
Az FSZB hírszerzői és más tevékenysége mellett a titkosítással bíró szoftverek és hardverek behozatalát felügyeli Oroszországban. A biztonsági szolgálat engedélye kell olyan fogyasztói termékek exportálására is, mint a mobiltelefonok vagy akár nyomtatók, ha titkosítással vannak ellátva.
