Vona Gábor muszlim barátja a pápa elleni merénylet egyik vádlottja

Fidesz: Vona Gábor tisztázza viszonyát a szélsőséges iszlám szervezetekhez! - A szélsőséges török nacionalista Musa Serdar Celebi ott ült a vádlottak padján Alig Agca mellett

Belföld
  • 2018.03.27. - 09:45

Az utóbbi hónapokban belpolitikai vihart kavart, hogy Vona Gábor törökországi látogatásairól olyan videók szivárogtak ki, amelyeken a Jobbik vezetője Allahot éltette, a türk eredetű népek összefogását sürgette, és kinyilvánította, hogy Törökországot kívánná az iszlám világ vezető államának, amellyel Magyarországnak is össze kell fognia. Az Origo azt írja, a török kapocs a Szürke Farkas terrorszervezet vezetőjeként hírhedtté vált szélsőséges török nacionalista, Musa Serdar Çelebi, aki vádlott volt a II. János Pál pápa elleni merénylet perében, mint az összeesküvés központi alakja.

Vona barátja a pápa elleni merénylet egyik vádlottja

A II. János Pál pápa elleni merénylet annak idején felháborította az egész világot. A Szentatyát meggyilkolni akaró Ali Agcát, a hírhedt iszlám terrorszervezet, a Szürke Farkasok tagját nemcsak a merényletért, de bűnszervezetben elkövetett összeesküvéssel is megvádolták. Ezután került mellé a vádlottak padjára Vona későbbi jó barátja, politikai mentora, Musa Serdar Celebi.


A Jobbik elnöke a felszólalásaiban többször is testvérként hivatkozott a muszlimokra, a törökökre és a magyarokra. A türk eredetű népek összefogásán, Törökország vezető pozíciójának méltatásán túl Vona azt is kifejezte, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagként kellene felvennie soraiba Törökországot. Beszédét minden török helyszínen üdvrivalgás fogadta, és a lelkes közönsége mindenhol sorozatos "Szürke Farkas Vona" bekiabálásokkal éltette a pártelnököt, akiről több olyan fotó is kiszivárgott, ahol a szélsőséges török nacionalista terroszervezet kézjelével pózol.

Az Origo fotókkal bizonyítja, hogy a Vona és Çelebi között lévő kapcsolat jóval szorosabb, mint egyszerű dipolmáciai barátság. Vona törökországi vagy éppen Çelebi budapesti - eddig eltitkolt - látogatásain úgy beszél Vonáról, mint a türk népek és a muszlimok nagy barátjáról, akire Európában egyedül lehet számítani a nyugati politikusok közül.

Ki Musa Serdar Çelebi?
A kultursurasi.kulturturizm.gov.tr török kormányzati portál szerint Musa Serdar Çelebi 1952-ben született, nős, négy gyermek apja, 1976-ban fejezte be katonai szolgálatát. Bányászati karon szerzett diplomát, dolgozott a török vámügyi minisztériumban is, majd 1978 végén Németországba költözött. Egy évvel később az elnökévé választották a helyi „Avrupa Türk Federasyonun" nevű szervezetnek, amely jogelődje (a két szervezet címere megegyezik) az „Almanya Demokratik Ülkücü Türk Dernekleri Federasyonu" nevű formációnak. Érdekesség, hogy 1979-ben Musa Serdar Çelebi erőszakos cselekmények miatt körözés alatt állt Törökországban.

Az Almanya Demokratik Ülkücü Türk Dernekleri Federasyonu egy Frankfurtban bejegyzett egyesület, amely „ADÜTDF" rövidítéssel fut. Magyar fordításban az egyesület neve Németországi Idealista Török Demokraták Egyesülete. Az egyesület mögötti anyaszervezet a törökországi nacionalista párt, az Milliyetçi Hareket Partisi, rövidítve MHP. Musa Serdar Çelebi 1981-ig állt az ADÜTDF élén. Az MHP militáns, katonai szervezete pedig a Szürke Farkasok, amelynek kézjelét Vona és párttársai is rendszeresen mutogatták törökországi látogatásaik során. A terrorszervezet számlájára 694 gyilkosságot írnak nyugati szervek.

Évekkel később, 1987-ben az ADÜTFD több részre szakadt, Çelebi pedig egy évvel ezután Koblenzben megalapította a Török-Iszlám Kultúregyesületek Szövetségét (TIKDB). Ebből 1993-ra egy kölni székhelyű szervezet formálódott Török-Iszlám Kultúregyesületek Európai Uniója (ATIB) néven. 

vonáék
Az UKID jelentését Çelebi köszöntője nyitja: ebben a szervezet vezetője büszkén számol be arról, kiterjedt munkát végeznek a teljes Balkánon, Bulgáriában, Boszniában, Albániában és Koszovóban,és hivatkozik a Kurultaj rendezvényre, amelyet Magyarországon rendeznek meg. Çelebi a bevezetőjében a magyarokat Attila unokáiként említi, és azzal zárja mondatait, hogy "Erőfeszítéseink a mindenható Allahért". 

A Jobbik mint a turanizmuzs európai képviselője

A kiadvány nagy terjedelemben foglalkozik a Jobbikkal, a pártra és Vona Gáborra úgy hivatkozik, mint a turanizmus európai képviselőjére, a törökök barátjára. És ugyan Vona Gábor több alkalommal tagadta, hogy rendszeres vendég lenne a törököknél, az Origo korabeli török, Magyarországon nem ismert híradásokból arra a következtetésre jutott, hogy török iszlamista, nacionalista szereplők és a Jobbik között 2009-től kezdődően szoros kapcsolat áll fenn, rendszeres, évenként 2-3 alkalommal megejtett törökországi látogatásokkal. A kapcsolat intenzitását jelzi, hogy az Origo számtalan olyan kisebb, török nyelvű hírforrást talált, ahol Vona Gábor az aktuális török helyzetet elemzi, azt kommentálja.

Vona is rendszeresen vendégül lát török delegációkat, ebben a tudósításban például azt javasolja vendégeinek, a törökök hozzanak egy bankot Magyarországra, és nyissanak itt fióktelepet. A kapcsolat mélységét jelzi, hogy egy ismeretlen, kisebb török hírügynökség rendszeresen videóriportokban tudósít a Jobbik rendezvényeiről a youtube-csatornáján. Ugyanígy az is bizonyíték az elmélyült kapcsolatra, hogy Budapesten Vonáék is vendégül látták Gyöngyösi Márton és Sneider Tamás társaságában Çelebit.

Çelebi a BBP szélsőséges iszlamista mozgalom elnökhelyettese is

Musa Serdar Çelebi még egy pozíciójáról érdemes szót ejteni, ez pedig a török Büyük Birlik Partisi (BBP, Nagy Egység Párt) nevű politikai párt elnök-helyettesi tisztsége, amelyet 2002-2003 között töltött be, és a török parlament tagja is volt ebben az időszakban. A BBP egy 1993-as alapítású szélsőséges iszlamista párt Törökországban, az MHP valódi örökösének tartják magukat. Az iszlámról azt írják, hogy az az erő szent forrása, amely az emberiség számára a helyes utat mutatja. A tömörülést a Szürke Farkasok nacionalista terrorszervezet szerves részének tekintik. A BBP-n belül német szakértők szerint az antiszemita vonal is erős, ezért a német náci párthoz (NPD) hasonlítják.

A Nagy Egység Párt egyértelműen az Ülkücü/idealista/Szürke Farkas vonalhoz sorolandó, de másképpen mint az MHP, nagyobb hangsúlyt helyez az iszlamizmus kihangsúlyozására. Michael Kiefer iszlámkutató a német náci párt és az BBP programjában vél felfedezni hasonlóságokat.

A pártideológia magjában a török-iszlám szinergia áll, illetve a szélsőjobbra tolt konzervatív felfogás, amely a török nacionalizmust és az iszlamizmust szervesen összeköti. Eszerint kizárólag a szunnita iszlám számít szövetségesnek, az alavita és a keresztény törököknek pedig diszkrimináció jár.

Forrás: Origo

Reklám