„Ha most jönnek magyar cégek hozzánk, önök az elsők között lesznek, baráti és üzleti pozíciókat szereznek. Az embargó után viszont olyan nyomulás lesz nálunk, amiben nehéz lesz kitűnni, pozíciókat szerezni” – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Vlagyimir Volkov, a Mordvin Köztársaság vezetője.
A politikus lapunknak beszélt a mordvinok és a magyarok közös finnugor gyökereiről, Putyin elnök csárdásáról éppen úgy, mint a 2018-as labdarúgó-világbajnokság kínálta oroszországi üzleti lehetőségekről.
– „Történelmi kötelességünk a kapcsolatok építése”, ezzel a mondattal kezdte Szijjártó Péterrel közös sajtótájékoztatójukat. De valóban élő kapocs a finnugor nyelvrokonság ma is?
– Meggyőződésem szerint igen, a Mordvin Állami Egyetemen például már huszonkét éve tanítanak magyar nyelvet, együttműködési megállapodásunk van hat magyar felsőoktatási intézménnyel is Szombathelytől, az ELTE-n át Szegedig. De emlékezetes volt az is, amikor pár évvel ezelőtt a szaranszki finnugor világtalálkozón Vlagyimir Putyin elnök csárdást táncolt a csinos magyar lányokkal. Nekem személy szerint is van „magyar kapcsolatom”, 1986-ban Cegléd mellett egy egyetemi építőtáborban segítettünk létrehozni egy iskolát. Akkor ismertem meg a magyar falut, láttam, milyen szinten van a magyar mezőgazdaság, mit kell tanulnunk önöktől.
– Mostani tárgyalásai során ezek szerint élt a régi emlék, hiszen több mezőgazdasági megállapodást kötöttek magyar vállalatokkal.
– A Mordvin Köztársaság jelenleg Oroszország negyedik legfejlettebb mezőgazdasági régiója, köszönhetően a magyar együttműködésnek is. Ezt bővítjük most tovább. A tegnapi budapesti gazdasági fórumon például vállalatközi megállapodásokat írtak alá arról, hogy libatoll-feldolgozással, vetőkukorica-termesztéssel foglalkozó magyar cégek kezdik, illetve bővítik működésüket nálunk.
– Ennyire jó a magyar kukorica?
– Volt német ajánlatunk is, de a maguké finomabb. Ár-érték arányban a magyar ajánlat egyértelműen előnyös volt számunkra. Az említett libatenyésztés számunkra újdonság, bele kell tanulnunk, de nagy lehetőségeket látunk ebben a projektben.
– Az uniós szankciókba ez belefér?
– Semmi olyat nem teszünk, ami bármilyen szankciós intézkedés alá esne. Megtaláltuk az együttműködés, a közös vállalatok létrehozásának működő mechanizmusát. Azonban egyvalamire érdemes odafigyelni: a szankcióknak egyszer végük lesz, hiszen sem a mi, sem az európaiak érdekeit nem szolgálja. Ha most jönnek magyar cégek hozzánk, önök az elsők között lesznek, baráti és üzleti pozíciókat szereznek. Az embargó után viszont olyan „nyomulás” lesz nálunk, amiben nehéz lesz kitűnni, pozíciókat szerezni.
– Vlagyimir Putyin elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő megállapodása értelmében külön hangsúlyt kell fektetni a kétoldalú viszonyban Magyarország és az orosz régiók közötti együttműködésre. Mennyire határozzák meg önöknek Moszkvában a „teendőket”, mennyi az önálló lehetőségük?
– Nézze, a történet egyszerű. Vlagyimir Vlagyimirovics megteremtette a kereteket. Tehát az elnök akarja az együttműködést, én is akarom, innentől csak dolgozni kell. Moszkva szabad kezet ad a régióknak a gazdasági együttműködés kérdéseiben és mi élünk is vele.
– A mezőgazdaságon kívül ez mit jelent?
– Mordvinföldön még a szovjet időkből hagyományai vannak a világítástechnikai iparnak, most – többek között magyar mérnökök segítségével – ennek megerősítéséért dolgozunk. Az Eximbank segítségével magyar cégek eddig tizennégyezer négyzetméternyi lakást építettek nálunk. Ezt szeretnénk továbbvinni, a 2018-as labdarúgó-világbajnokságig csak a fővárosunkban, Szaranszkban huszonötezer ember számára akarunk új otthont teremteni. Ebben számítunk a magyar vállalatokra is, mint ahogy a stadionépítésben is, hiszen Szaranszkban is lesznek mérkőzések. De még egyszer hangsúlyozom: most és gyorsan kell lépni, most van itt a kellő pillanat.
– Említette a világbajnokságot, most azonban Franciaországban azt látjuk, hogy a migránsinvázió, a sztrájkok miatt az Európa-bajnokság is veszélybe kerülhet. Önöknél minden rendben van?
– Nem lesz semmi gond. A FIFA botrányait mi a helyén kezeltük, a világbajnokság gazdasági háttere meg biztos. A migránsproblémát persze mi is átéljük, másfél millióan menekültek az elmúlt években Kelet-Ukrajnából. De természetesen ezt nem lehet összehasonlítani az európai helyzettel, hozzánk kulturális és szocializációs szempontból is „rokonok” jöttek. Ami meg a sztrájkokat illeti: tudja, a mi népünk különleges, ha az ország, a haza érdeke azt követeli, félre tudunk tenni bármilyen ellentétet. Egyszóval ne aggódjanak, kitűnő világbajnokság lesz. Jöjjenek hozzánk, csapattal is, szurkolóval is.
