A világon elsőként Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be 1916-ban, jelenleg pedig több mint hetven országban használják a nyári időszámítást. Holnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszatekerni a mutatókat.
Az óraátállítás negatív és pozitív velejáróit az Osztrák–Magyar Monarchia többi nemzetiségével, valamint a Német Császársággal együtt a világon az elsők között tapasztalhattuk meg. Több mint száz évvel ezelőtt, 1916. április 30-án este tizenegykor váltottak át először a központi hatalmak országai a nyári időszámításra, hogy így spóroljanak erőforrásaikon. Nem sokkal utána az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is követte a példát. A hosszabb nyári délutánokkal elért energiamegtakarításnak köszönhetően így ők is jelentős összegeket tudtak átcsoportosítani a hadigazdaságba.
A változás miatt sokan ébredhetnek fáradtan és kialvatlanul, a dekoncentráltság pedig még néhány napig eltarthat. Az átállítás kétségkívül energiahatékony, a spórolás mértéke azonban változó. A hazai villamosenergia-ipar képviselői már az 1940-es évek vége óta szondázzák, hogy a váltás mekkora megtakarítással jár.
A legfrissebb adatok szerint évente csaknem százhúsz gigawattórával kevesebbet használunk, s ez nagyjából egy Baja méretű, negyvenezres város éves igényének felel meg. Az állam mintegy hatmilliárd forintot spórolhat így, ami az országos költségvetésben nem számottevő összeg, negatív élettani hatásai miatt viszont a közelmúltban ismét felvetődött az átállítás eltörlése. Igaz, parlamenti többséget nem sikerült az ügy mellé állítani.
Oroszország az utóbbi években különös kísérleteket kezdett az óraátállítással, miután 2011-ben a parlament megszavazta az egész évben tartó nyári időszámítást. A kezdeményezés azonban alig három évig tartott, az emberek ugyanis fáradtságra és alváshiányra panaszkodtak, az új rendszer pedig a mezőgazdaságban is gondot okozott. Egyes termelők szerint a tehenek bioritmusát is megzavarta, és ebben az időszakban kevesebb tejet adtak. Szerintük az állatok - úgymond - gyűlölték az új rendszert, emiatt 2014-ben ismét változtattak, és eltörölték azt.
A változás miatt sokan ébredhetnek fáradtan és kialvatlanul, a dekoncentráltság pedig még néhány napig eltarthat. Az átállítás kétségkívül energiahatékony, a spórolás mértéke azonban változó. A hazai villamosenergia-ipar képviselői már az 1940-es évek vége óta szondázzák, hogy a váltás mekkora megtakarítással jár.
A legfrissebb adatok szerint évente csaknem százhúsz gigawattórával kevesebbet használunk, s ez nagyjából egy Baja méretű, negyvenezres város éves igényének felel meg. Az állam mintegy hatmilliárd forintot spórolhat így, ami az országos költségvetésben nem számottevő összeg, negatív élettani hatásai miatt viszont a közelmúltban ismét felvetődött az átállítás eltörlése. Igaz, parlamenti többséget nem sikerült az ügy mellé állítani.
Oroszország az utóbbi években különös kísérleteket kezdett az óraátállítással, miután 2011-ben a parlament megszavazta az egész évben tartó nyári időszámítást. A kezdeményezés azonban alig három évig tartott, az emberek ugyanis fáradtságra és alváshiányra panaszkodtak, az új rendszer pedig a mezőgazdaságban is gondot okozott. Egyes termelők szerint a tehenek bioritmusát is megzavarta, és ebben az időszakban kevesebb tejet adtak. Szerintük az állatok - úgymond - gyűlölték az új rendszert, emiatt 2014-ben ismét változtattak, és eltörölték azt.
