Folytatódtak a minimálbér növelését célzó tárgyalások kedden a kormány és a szociális partnerek között. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány nagyarányú reálbéremelést szeretne elérni jövőre és 2018-ban is - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) kibővített testületi ülését követően.
Cseresnyés Péter a tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára állítása szerint a munkaadói oldal is abban érdekelt, hogy a bérek emelkedjenek, hiszen a munkaerő megtartásához versenyképes jövedelmekre van szükség. A kormánynak azonban a béremelésnél arra is tekintettel kell lennie, hogy a vállalkozók hogyan tudják kitermelni a fizetések emelkedéséből adódó többletköltségeiket. Kiemelte: a VKF mindhárom oldala egyrészt azért dolgozik, hogy az emberek meg tudják tartani a munkahelyüket, másrészt a foglalkoztatás további bővülése érdekében, illetve hogy a foglalkoztatók olyan bért tudjanak fizetni a munkavállalóknak, amiből Magyarországon meg lehet élni.
Varga Mihály a VKF pénteki ülését követően jelentette be a kormány javaslatát, amely szerint 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. 2018-ban a minimálbér további 8, a szakmunkás bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány ajánlása szerint. A kormány azt is javasolta, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot.
A szociális partnerek eltérően értékelték a kormány béremelési ajánlatát, a munkavállalói oldal minden tagja pozitív irányba tett jó lépésként értékelte, míg a VKF munkáltatói oldalának képviselői a kormány ajánlatától eltérően jövőre a minimálbérnél 10 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál pedig maximum 20 százalékos béremelést javasolnak.
