Vallónia elutasítja az unió ultimátumát

További tárgyalások előzik meg a CETA aláírását

Gazdaság
  • 2016.10.24. - 10:39

A hétfői tárgyalásokon nem született megállapodás Belgium francia nyelvű vallon tartományában az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásáról vagy annak elvetéséről - közölte Paul Magnette vallon miniszterelnök a megállapodásról folytatott értekezletet követően hétfőn.

ceta
Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője újságírói kérdésre válaszolva hétfőn, sajtótájékoztatója keretében kijelentette, az Európai Bizottság nem szab határidőt és hajlandó türelemmel lenni, amíg döntés születik Vallóniában.

A tájékoztatás szerint döntés hiányában határozatlan időre elhalasztják a csütörtökre tervezett EU-Kanada csúcstalálkozót.

Nem lehetséges teljesíteni a határidőt

A belgiumi Vallónia elutasítja az Európai Unió által adott "ultimátumot", miszerint hétfő estig el kellene fogadnia a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt - közölte korábban André Antoine, a vallon parlament elnöke a belga RTL rádiónak adott reggeli interjújában.

Nem lehetséges teljesíteni a határidőt - hangsúlyozta Antoine arra utalva, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke estig választ várt a belga szövetségi kormánytól, hogy garantálni tudják-e a megállapodást eddig akadályozó Vallónia tartomány beleegyezését. 

Hasonló véleményének adott hangot vasárnap este Paul Magnette vallon miniszterelnök is, mondván, hogy "az ultimátumok nem összeegyeztethetők a demokratikus jogok gyakorlásával".

Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság vasárnap megküldött egy dokumentumtervezetet a vallon vezetésnek, amelyben megoldást próbált találni a kifogásolt pontokra. Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő szerint az ebben szereplő biztosítékokkal "megfelelő választ adtak Magnette aggályainak mindegyikére".

Az Európai Unió másik huszonhét tagállama kész aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége van Vallónia beleegyezésére is. A 3,5 milliós, francia ajkú régió szerint a CETA káros hatással lenne az európai mezőgazdaságra és erősítené a multinacionális nagyvállalatok befolyását. Sokan ugyanakkor azzal vádolják a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokból akadályozza az egyezséget.

A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint azonban az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.

Szakértők attól tartanak, hogy a CETA kudarca ellehetetleníti az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is.

A vallonok a demokratikus viták hiánya miatt nem támogatják a CETA-t

Belgium vallon régiója a nyílt demokratikus viták, valamint a tervezett megállapodás következményeiről készített hatástanulmányok hiánya miatt nem hagyta jóvá a Kanada és az Európai Unió között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást - mondta Csath Magdolna, közgazdász hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: a vallonok vélhetően úgy látják, hogy a CETA-ról nem lehet tudni, hogyan hat majd az emberekre, a társadalomra, a kisvállalkozásokra vagy épp a nagy multinacionális cégekre.

Csath Magdolna a szabadkereskedelmi megállapodások következményeinek vizsgálatánál példaként említette az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amely az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között jött létre.

A NAFTA-ról kifejtette: az egyezmény aláírása előtt Kanada jellemzően a kis gazdaságok mezőgazdaságáról volt híres, a NAFTA következtében azonban napjainkban már az egyik leginkább GMO-termelő országgá vált, ugyanis az amerikaiak nem csak exportálták oda, hanem termelni is kezdték a GMO-s termékeket az országban. A vallonok egyebek mellett ezért is féltik mezőgazdaságukat - közölte a szakértő.

Csath Magdolna szerint a CETA elfogadása esetén kérdéses, hogy ez a megállapodás, ami vélhetően jó lesz a globális cégeknek, jó lesz-e majd a társadalomnak is. Ráadásul a CETA elfogadásánál az a veszély is felmerült, hogy bár a nagy cégek profitmaximalizálása lehetővé válik, ugyanakkor velük szemben a nemzetállam nem védheti meg a kisvállalkozások és a gazdák érdekeit.

Az EU vállalkozásainak a 98-99 százaléka kisvállalkozás, amelyek főként lokálisak vagy az unión belül kereskednek - tette hozzá a szakértő.


Reklám