Terrorizmus finanszírozásának vádjával Ukrajna keresetet nyújtott be Oroszország ellen az ENSZ Nemzetközi Bíróságán - közölte a hágai székhelyű bíróság kedden. Az ENSZ megerősítette, hogy Janukovics írásban kérte az orosz katonaság beavatkozását az országban.
Kijev szerint nemzetközi felelősséget vet fel, hogy Moszkva Ukrajna keleti felében közönséges terroristáknak nyújt eszköz- és anyagi támogatást, amelynek segítségével a szeparatista lázadók civil áldozatok ellen követnek el merényleteket.
A vád szerint Oroszország a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével és a Krím elcsatolásával megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt, akárcsak a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmóddal a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót, amellyel ukrán civilek millióinak sérti meg alapvető emberi jogait - tették hozzá.
A tájékoztatás szerint Ukrajna emellett kártérítést követel a szakadár Donyecki Népköztársaság területén lezuhant maláj utasszállító repülőgép okozta károk miatt.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A fedélzetén tartózkodó 298 ember meghalt.
A katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság októberben megállapította, hogy a repülőgépet egy földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta semmisítette meg, amelyet feltételezhetően a szakadárok területéről indítottak. Moszkva mindeddig nem ismerte el, hogy közvetlen szerepet játszana a kelet-ukrajnai konfliktusban az oroszbarát szakadárok támogatásával.
A Krím félsziget 2014 tavaszán történt bekebelezése óta az ukrán kormányerők és az Oroszország által támogatott felkelők kelet-ukrajnai harcaiban több mint 9000 embert öltek meg.
Janukovics kérte az oroszok beavatkozását
Kijev hivatalos levelet kapott az ENSZ-től, és ebben a világszervezet megerősíti annak a dokumentumnak a valódiságát, amelyben Viktor Janukovics leváltott elnök írásban kérte az orosz hadsereg beavatkozását Ukrajnában - hozta nyilvánosságra kedden Jurij Lucenko ukrán főügyész Facebook-oldalán.
A levél - mint a főügyész fogalmaz - újabb bizonyítéka annak, hogy az Oroszországba menekült exelnök hazaárulást követett el. Csatolva elküldték ugyanis a lefényképezett másolatát Janukovics 2014. március 1-jén kelt nyilatkozatának is, amelyben a volt államfő Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte az Oroszországi Föderáció fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába. A világszervezet csatolt továbbá egyéb, ezzel összefüggő hivatalos dokumentumokat is, amelyeket Oroszország adott át az ENSZ-nek.
A főügyész tavaly november végén gyanúsította meg hivatalosan Janukovicsot hazaárulással, amikor az exelnök videokonferencia útján a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuból tanúvallomást tett a kijevi Majdan-tüntetők ellen 2014 elején elkövetett erőszak vádjával bíróság elé állított rohamrendőrök perében. Lucenko ezt az alkalmat használta ki arra, hogy tudassa Janukoviccsal: hazaárulással gyanúsítják. Hozzáfűzte: mivel a volt államfő külföldön tartózkodik, rejtőzködik az ukrán igazságszolgáltatás elől, szóban kellett ezt közölnie vele.
Lucenko már akkor felsorolta a gyanúsítás indokai között, hogy Janukovics írásos nyilatkozatban kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, vesse be az orosz hadsereget Ukrajna területén.
Janukovicsot a parlament 2014. február 22-én menesztette hivatalából, az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a tüntetőkre, aminek következtében több mint százan veszítették életüket. A 450 tagú törvényhozás az elnök leváltásáról szóló határozatot fölényes többséggel, 328 támogató szavazattal fogadta el. A Majdanon történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is támogatta az államfő menesztését.
Oroszország 2014 február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Orosz különleges alakulatok emberei szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a moszkvai Kremlben. Harmadnapra az orosz törvényhozás mindkét háza jóváhagyta a megállapodást. Oroszország arra hivatkozva kebelezte be önkényesen a félszigetet, hogy az ott - Kijev és világ országainak többsége szerint törvényellenesen és szabálytalanul - megrendezett népszavazáson állítólag a krímiek többsége a csatlakozásra szavazott. Az év tavaszán Ukrajna keleti részén is - orosz támogatással - az Ukrajnától való elszakadást követelő zavargások kezdődtek.
Ukrán külügyminiszter: Oroszország akadályozza az EBESZ Donyec-medencei misszióját
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerint Oroszország akadályozza az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Donyec-medencei misszióját. Erről a kijevi diplomácia vezetője azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet az EBESZ soros elnökségét betöltő Ausztria külügyminiszterével, Sebastian Kurz-cal közösen tartott.
Klimkin szerint Oroszország különösen azokra a területekre nem engedi az EBESZ-küldöttek bejutását Ukrajna keleti részén, ahol orosz csapatok, illetve orosz fegyverek vannak. Fontosnak nevezte, hogy a misszió eljuthasson a Moszkva támogatását élvező szakadárok által ellenőrzött államhatárszakaszhoz.
Kijelentette: Kijevnek adatai vannak arról, hogy jelenleg is lőszereket halmoznak fel a térségben, zsoldosok érkeznek Oroszországból Ukrajnába, és rendszeresen váltják az ország keleti részében szolgáló orosz reguláris csapatok tagjait. Kifejtette: Kijev azt javasolja, hogy az Ukrajna által nem ellenőrzött határszakaszon az EBESZ létesítsen megfigyelőbázisokat, megfelelő felszereléssel.
Sebastian Kurz ugyanakkor kifejezte elégedettségét az EBESZ kelet-ukrajnai missziójának munkájával. Szerinte az utóbbi időben - az előző évekhez képest - javult a helyzet a fegyveres konfliktus sújtotta Donyec-medencében. "Ez pedig köszönhető annak, hogy az EBESZ-nek mégiscsak sikerült megszerveznie az ellenőrzést, és a különleges megfigyelői misszió megkezdte munkáját" - fűzte hozzá. Ígéretet tett egyúttal arra, hogy Ausztria - mint a szervezet soros elnöke - igyekszik javítani a kelet-ukrajnai megfigyelői küldöttség technikai felszereltségén a fegyverszünet betartásának hatékonyabb ellenőrzése érdekében.
