Spanyolország elismeri Juan Guaidót Venezuela ideiglenes elnökeként - jelentette be Pedro Sánchez spanyol kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatón Madridban hétfőn. A nap folyamán később Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria és Svédország is jelezte, hogy kiáll Guaidó mellett.
Emlékeztetett: lejárt az a nyolc napos határidő, amelyet hat európai ország, Spanyolország mellett Németország, Franciaország, Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia adott Nicolás Madurónak arra, hogy új elnökválasztást írjon ki Venezuelában.
Juan Guaidó, az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament elnöke január 23-án egy Maduro elleni tüntetésen nyilvánította magát Venezuela ideiglenes államfőjévé, ebben a megbízatásában azóta az Egyesült Államok és számos dél-amerikai ország is elismerte.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France Inter rádiónak nyilatkozva sürgette Guaidót, hogy írjon ki előrehozott elnökválasztást, amely biztosíthatja a venezuelai válság békés megoldását.
Margot Wallström svéd külügyminiszter az SVT svéd televízióban arról beszélt, hogy Nicolás Maduro nem "szabad és tisztességes választások" útján jutott hatalomra.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter a Twitteren közölte, hogy Maduro nem írt ki választásokat azon a nyolcnapos határidőn belül, amelyet több európai ország megszabott, ezért London is elismeri Guaidót, amíg új voksolást nem tartanak Venezuelában.
Sebastian Kurz osztrák kancellár is jelezte: Ausztria szintén elismeri Guaidó ideiglenes elnökségét.
Más nagyhatalmak, például Oroszország és Kína Nicolás Madurót támogatja, aki január 10-én kezdte meg második hatéves államfői mandátumát. Újraválasztásának törvényességét azonban a venezuelai ellenzék mellett a nemzetközi közösség jelentős része is vitatja.
Olaszország nem támogatja a Venezuelával kapcsolatos egységes EU-s álláspontot
Olaszország megakadályozta hétfőn az Európai Unió egységes állásfoglalásának elfogadását, amelyben a tagállamok elismerték volna Juan Guaidót, az ellenzéki többségű caracasi parlament elnökét Venezuela ideiglenes államfőjeként - közölték diplomáciai források.
Hétfőn az EU több tagországa - közt Franciaország, Svédország, Nagy-Britannia és Ausztria - elismerte Guaidót a dél-amerikai ország ideiglenes elnökeként, annak érdekében, hogy mielőbb szabad és tisztességes választásokat tarthassanak az évek óta súlyos politikai és gazdasági válsággal küzdő Venezuelában.
Egyes tagállamok viszont vonakodtak egy ilyen bejelentéstől, attól tartva, hogy precedenst teremthet egy saját magát elnöknek kikiáltó vezető elismerése. Olaszország végül megakadályozta egy egységes uniós határozatot.
Guaidó ideiglenes elnökségének elismerése akkor válhatott volna hivatalos uniós állásponttá, ha a 28 tagállam egyike sem emelt volna hivatalos kifogást.
Caracas felülvizsgálja a kapcsolatait a Guaidót elismerő országokkal
Venezuela felülvizsgálja a kapcsolatait azzal a mintegy tucatnyi európai országgal, amely hétfőn elismerte Juan Guaidót, az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament vezetőjét Venezuela ideiglenes elnökeként.
A caracasi külügyminisztérium hétfői közleménye szerint a kétoldalú kapcsolatok felülvizsgálata "már ebben a pillanatban" elkezdődik, és mindaddig érvényben lesz, amíg ezek az országok fel nem hagynak a puccsista tervek támogatásával. A közlemény "riasztónak" minősítette, hogy az érintett európai államok milyen mértékben "alávetettek" az Egyesült Államok "harcias politikájának". "A döntésük nyíltan megsérti a diplomáciai kapcsolatok elveit és gyakorlatát, és veszedelmes precedenst teremt" - hangsúlyozza a dokumentum.
Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök egy hétfőn elhangzott interjúban bejelentette, hogy Ferenc pápához fordult segítségért a belpolitikai válság tárgyalásos rendezésében. "Levelet küldtem a pápának..., és abban megírtam, hogy Krisztus ügyét szolgálom. Ebben a szellemben kértem tőle segítséget a párbeszéd megerősítéséhez" - mondta Maduro a Sky24 olasz televíziós csatornának. "Pozitív választ remélünk" - tette hozzá.
Ez nem az első eset, hogy Maduro a pápától kért segítséget és közvetítést a régóta tartó válság megoldásához.
Guaidó a hadsereg segítségét kérte a segélyszállítmányok fogadásához
A venezuelai hadsereg segítségét kérte a magát a ideiglenes elnökké nyilvánító Juan Guaidó ellenzéki vezető hétfőn ahhoz, hogy a külföldi segélyszállítmányokat beengedjék a válság sújtotta latin-amerikai országba.
"El kell jutniuk az országba a segélyszállítmányoknak" - hangsúlyozta.
"Szülőföldünk katonái, bennetek reménykedünk. A segélyszállítmányok anyáitokat, gyermekeiteket és szomszédaitokat fogják megmenteni" - emelte ki Guaidó.
A többi között az Egyesült Államok, Brazília, Németország, az ENSZ és az Európai Unió is humanitárius támogatást ígért.
A szállítmányokat a kolumbiai Cúcutában, Brazíliában, valamint egy karib szigeten berendezett központban halmozzák fel, hogy aztán eljutassák Venezuelába.
Az ellenzék vezetőjeként és a hatalmától megfosztott nemzetgyűlés házelnökeként azonban Guaidónak nincs kormányzati hatalma. A határokat ellenőrző hadsereg közreműködése nélkül pedig a segélyek nem juthatnak be az országba.
Venezuela mély társadalmi, gazdasági és politikai válsággal küzd. A hiperinfláció miatt az egykor tehetős ország mára nem képes élelmiszert, gyógyszert és a létszükségleti termékeket importálni. Sokan éheznek az országban, mintegy hárommillió venezuelai külföldre kényszerült menekülni.
Maduro többször is elutasította a nemzetközi segítségnyújtást, mondván, hogy Venezuelának nincs szüksége könyöradományokra. Megfigyelők szerint a venezuelai államfő főleg attól tart, hogy a segélyekkel együtt amerikai katonák is bejöhetnek az országba.
Hétfői televíziós beszédében Guaidó azzal vádolta a caracasi vezetést, hogy 1,2 milliárd dollár összegben próbál tőkét kimenteni a Bandes állami fejlesztési banktól egy uruguayi pénzügyi intézménybe. Felszólította az uruguayi kormányt, hogy akadályozza meg a tranzakciót, amelyet közpénzek ellopásának nevezett. Az ellenzéki vezető ugyanakkor nem hozott fel bizonyítékokat állítása alátámasztására.
Uruguay egyike azon országoknak, amely nem ismerte el ideiglenes elnökként Guaidót, és tárgyalásos megoldást szorgalmaz a venezuelai válság rendezésére.
A múlt héten vált ismertté, hogy Venezuela több tonna aranyat készül eladni központi bankjában őrzött tartalékából az Egyesült Arab Emírségeknek, hogy az ország fenntarthassa fizetőképességét. Az egyesült arab emírségekbeli Noor Capital befektetési vállalkozás három tonna aranyat vásárolt, időközben azonban - az Egyesült Államok szankciós fenyegetése hatására - bejelentette, hogy tartózkodni fog a további tranzakcióktól, míg a politikai helyzet nem stabilizálódik a latin-amerikai államban.
