Január 1-jétől lép életbe Európa-szerte a biztosítási szektorra vonatkozó új, átfogó szabályozás: a Szolvencia 2. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar biztosítók előzetes, felkészülési célú adatszolgáltatásait megküldte az európai biztosításfelügyeleti hatóságnak, ezzel teljesítve az erre vonatkozóan vállalt kötelezettségét.
Európa-szerte 2016. január 1-jével új, átfogó szabályozás lép életbe a biztosítási szektorban. A rendszer alapja a bankoknál már korábban bevezetett kockázatalapú tőkekövetelmény-számítás, amely az eddigi normatív szabályozás helyett fejlett kockázatkezelési és matematikai módszerekkel szolgálja a biztosítók hosszú távú fizetőképességét, úgynevezett szolvenciáját – tájékoztatta a Magyar Hírlapot a jegybank. Közölték, az átfogó szabályozási rendszer új, európai szintű előírásokra építve a hazai biztosítási törvény reformját is jelenti, amelynek kidolgozásában a jogalkotó mellett az MNB is aktív részt vállalt egy erre a célra felállított szakértői munkacsoporttal. Az MNB további feladata a piaci szereplők új szabályoknak megfelelő felkészülésének támogatása és felkészültségük ellenőrzése. Ennek kapcsán a jegybank szorosan együttműködik a biztosításfelügyeletért felelős európai hatósággal (EIOPA). Annak érdekében, hogy a biztosítók az új szabályozás bevezetése előtt megismerkedjenek az EU-szinten egységes adatszolgáltatás tartalmával, és felkészüljenek azok előállítására, az MNB 2014 januárjában felkérte a biztosítókat az európai hatóság által kiadott iránymutatások szerint meghatározott információk benyújtására. A jegybank közölte: e határidőre minden érintett biztosító teljesítette a felkészülési célú, 2014. évre vonatkozó számszerű és szöveges adatszolgáltatást, amelyet az MNB ellenőrzött, és a feltárt hibák kijavíttatása után továbbított az európai hatóságnak. A Magyar Nemzeti Bank és a hazai biztosítási szektor ezzel teljesítette az adatszolgáltatásra vonatkozóan vállalt kötelezettségét. Az MNB 2015 tavaszán tizenegy alkalommal tartott konzultációt a piaci szereplők részére, amelyeken sor került a kérdések megvitatására, valamint a tapasztalatok és célszerű lépések ismertetésére.
Nem alapítanak speciális pénzintézetet
Egyelőre nem tervezi jelzálogbank alapítását a Budapest Bank, a CIB Bank és a K&H Bank. A pénzintézetek a távirati irodának úgy nyilatkoztak, még nem döntöttek a kérdésben, vagy más megoldásban gondolkodnak. Mint ismeretes, az MNB rendelete szerint minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles 2016. október 1-jétől hitelállományának legalább tizenöt százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni. A hazai szabályozásban csak jelzálogbank jogosult jelzáloglevelet kibocsátani, amellyel az MNB előírásai és a hosszú forrásokat igénylő eszköz-forrás-gazdálkodás a leghatékonyabban teljesülhet. A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-jén bevezeti a jelzáloghitelfinanszírozás-megfelelési mutatót. Eddig az időpontig a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak. Jelenleg három jelzálogbank működik a piacon: az OTP, az UniCredit és az FHB Jelzálogbank. Az MNB rendelete óta az Erste az első, amely létre akarja hozni saját speciális pénzintézetét.
