Múlt év novemberében megnyitotta kapuit Oroszország legnagyobb kaszinója, a Tigre de Cristal, amelytől Putyin az orosz szerencsejáték-ipar felfutását, illetve nagy mennyiségű távol-keleti tőke beáramlását reméli.
A Tigre de Cristal építtetője maga is Makaóról származik, Lawrence Ho milliárdos a Primorje szórakoztató zónában fektetett be 172 millió dollárt. A Vlagyivosztoktól 42 kilométerre fekvő zóna vendégei között oroszok, kínaiak, japánok és dél-koreaiak is találhatók. A Tigre de Cristal vonzáskörzetében négyszázmillió ember él, köztük sokaknak nem okoz gondot a két-három órás repülőút.
A kaszinón kívül hatalmas szórakoztató negyed épül Primorjéban, amely 2022-re készül el végleges formában, de a hegyek és a tengerpart már így is vonzó lehet a turisták számára.
Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, hogy a Makaóban létesített – Las Vegast is leköröző – szórakoztató központ példáját akarják követni, amely mára a világ szerencsejáték központja lett. Az építkezés folyhatna gyorsabban is, illetve hátrány lehet az ázsiai elhelyezkedés, ám az orosz turisztikai vezetők kiemelik, hogy az ellátás és a szolgáltatás európai színvonalú.
Fényűző kaszinózás
Már több mint százezer turista kereste fel a Tigre de Cristalt, a becslések szerint mintegy hetven százalékuk külföldi, elsősorban kínai. A helyi vezetők azzal számolnak, hogy 2020 után évente nyolc-tízmillió látogatóra számíthatnak a szórakoztató központban. Ugyanakkor 2,679 milliárd dollár értékben már aláírtak szerződést négy befektetővel, illetve van egy ötödik beruházó is, aki ötszázmilliót tenne hozzá a projekthez.
A 619 hektár nagyságúra tervezett Primorje zónából 263 hektárnyi területet már átadtak. Jelenleg hét épületben zajlanak munkálatok: 460 férőhelyes lesz a legkisebb, 2719 férőhelyes a legnagyobb. Mindegyikben lesz kaszinó, 100-515 játékasztal, 500-2500 játékautomata, éttermek, üzletek és egészségügyi ellátás.
Putyin és a keleti nyitás
Az orosz államfő kiemelt gazdasági fejlesztési zónává nyilvánította a régiót. A kínaiak például a határon kaphatnak vízumot, a befektetők pedig öt évig adómentességet. Áramlik is a külföldi tőke Vlagyivosztokba és környékére, ahol a jórészt kínai beruházók 2,7 milliárd dollárt terveznek befektetni a közeljövőben.
Míg Oroszországban a külföldi beruházások mértéke 21 százalékkal csökkent az idén, Vlagyivosztok és régiója 22 százalékos plusszal dicsekedhet. A kaszinóké a jövő az egykor világtól elzárt hatszázezres városban, melynek neve magyarul annyit jelent, hogy Urald a Keletet.
A kínaiakon kívül japán és a koreai befektetőkre is számít Putyin, mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat alkalmaz Oroszország ellen a Krím elfoglalása miatt. A távol-keleti befektetések vonzásának, Putyin „keleti nyitásának” zászlóshajója ma Vlagyivosztok.
Már a Szovjetunióban is gondot okozott a szerencsejáték
A kormány 2009-ben életbe lépő szabályozása gyakorlatilag működésképtelenné tette az orosz szerencsejáték ipart. A beruházók a közeli Fehéroroszországban találtak megfelelő helyet az iparágnak, amelyet orosz kaszinó-turisták özönlöttek el, ezzel is ösztönözve a további fejlesztéseket.
A szabályozásra alapvetően azért volt szükség, mert növekvő társadalmi problémát jelentett a szerencsejáték: 2002 után 58 kaszinó, kétezer játékterem és körülbelül hetvenezer nyerőautomata működött csak Moszkvában, a fiatalabb generáció pedig egyre inkább ebben látta a boldogulás lehetőségét. Megszokott jelenség volt, hogy a tinédzserek lógtak az iskolából csak azért, hogy a nyerőautomatáknál egy kis plusz pénzre tegyenek szert.
A szakértők fél és másfél millió közé tették ekkor a játékfüggők számát. A kaszinók és játéktermek helyi adójának beszedésével is sokszor akadtak gondok, emiatt szükséges volt a városokon kívülre helyezni a játékközpontokat.
A Szovjetunió már 1928 után betiltotta a szerencsejátékot, majd később a lottót is szigorúan szabályozták. Az első törvényes nyerőgépek csak 1988-ban jelentek meg, akkor is csak egy szűk kör számára, „kísérleti” céllal. A mindentől távol eső központok azonban nem tudtak megfelelő motivációt teremteni sem a befektetőknek, sem a játékosoknak, így az új Oroszország hajnalán nem tudtak kialakulni a Las Vegas vagy New Orleans mintáját követő kaszinóvárosok. A megépült befektetések vagy bezártak vagy átalakultak éttermekké, pókerklubbokká vagy a legális online szerencsejátékokhoz hozzáféréssel rendelkező internetkávézókká.
Megtiltanák a segélyezetteknek a szerencsejátékokat Szlovákiában
Nem játszhatnak szerencsejátékokat az állami szociális segélyekben részesülők Szlovákiában a jövő évtől - az erről szóló törvénymódosítás-tervezetet szerdai ülésén hagyta jóvá Robert Fico kabinetje. Ajavaslat egy olyan központi nyilvántartást hozna létre, amelyben önkéntes tagok, az állami szociális segélyben részesülők és az orvosi vizsgálattal szerencsejáték-függőnek nyilvánítottak szerepelnének. Az üzemeltetőknek ellenőrizniük kell majd, hogy a központi nyilvántartásban szereplők ne léphessenek be játéktermeikbe. A törvénymódosítást a fogyasztóvédelem fokozásának szükségességével, illetve a felelősségteljes játékra vonatkozó alapelvek betartatásával indokolta az előterjesztő. A módosítást a pozsonyi törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, de a tervezet várhatóan ott is kedvező fogadtatásra talál majd.
Kistestvér a megoldás
Fehéroszország több szempontból megfelelőnek bizonyult a szerencsejáték-ipar újjáélesztésére. Közel van a tőkében gazdag orosz területekhez, a két ország között nincs vízumkényszer és szabadok a határok, viszonylag olcsón megközelíthető busszal, a lakosság nagy része pedig első nyelveként beszéli az oroszt. Ráadásul Alexandr Lukasenko belorusz elnök támogatta a szerencsejáték-ipart és szívesen látta a befektetőket és játékosokat is egyaránt. Egyik nyilatkozatában azt mondta: mind Oroszországban, mind Ukrajnában szükség volt egy szélesebb szabályozásra, mert a szerencsejáték-ipar kicsúszott az állami kontroll alól és azt bűnözőcsoportok osztották fel egymás között, ellenben ez Fehéroroszországban nem fog előfordulni.
Belorusz aggályok és örömök
A fehéroroszok egy rész félt, hogy az orosz befektetők kiszoríthatják a piacról a helyi üzletembereket: úgy gondolták, hogy pár éven belül az egész szerencsejáték-ipar orosz kézbe kerülhet.
A kritikák ellenére az illetékes minisztérium szóvivői azt nyilatkozták, hogy Fehéroroszországban nincsenek a kaszinók bezárására és korlátozására vonatkozó tervek, sőt, szeretnének nagyobb szórakoztató központokat létesíteni a gazdagabb játékosok számára. A fehérorosz tulajdonosok között is akadtak optimisták, akik szerint a verseny költségeit nagyban felül fogja múlni az orosz játékosok beáramlásából származó haszon.
Fehéroroszországban az elmúlt években körülbelül harminc kaszinó üzemelt, ebből több mint húsz Minszkben, a többi közepes méretű városokban (Breszt, Gomel, Vitebszk vagy Grodno). Minden nemzetközileg elismert szerencsejátékot lehet játszani. Nyerőautomaták szinte az összes kaszinóban voltak és általában a nap 24 órájában elérhetők a játékosok számára.
Egy korábbi felmérés szerint a Minszkbe érkező turisták nyolcvan százaléka orosz, és ez az arány a kaszinókban feltehetően még magasabb. A költséges vízumok, a távolságok és a megközelítés miatt szinte alig fordulnak meg itt nyugat-európai látogatók. A kaszinókban és a hozzájuk tartozó hotelekben még fehéroroszokat sem igazán lehet találni, nagy részüknek ez a fajta szórakozás megfizethetetlen.
Egy további felmérés szerint az orosz látogatók átlagosan háromezer és ötezer dollár közötti összeget költenek el egy Minszkben töltött hétvége alatt, éttermi számlájuk pedig eléri a kétszáz dollárt. Csak az utóbbi egy átlagosnak mondható fehérorosz havi fizetésének a fele. A moszkvai és minszki árak különbsége lehet a magyarázata annak is, hogy az orosz fővárosból érkező visszatérő játékosok inkább már lakást vesznek, mint hogy szállodát kelljen foglalniuk. Ez pedig fellendíti a fehérorosz ingatlanpiacot.
Fehéroroszország jól használta ki a 2009-ben életbe lépő orosz törvényt. Megfelelő környezetet teremtett a beruházásoknak, láthatóan magas színvonalon tartja kaszinói szolgáltatásait és mindeközben hatalmas bevételekre tesz szert.
