Donald Trump amerikai elnök a charlottesville-i erőszakra adott válaszát védte és meghirdetett programja végrehajtását ígérte helyi idő szerint kedd este az arizonai Phoenixben megrendezett nagygyűlésen. Charlottesville város önkormányzati ülésén második napja nem szűnik a feszült, bekiabálásokkal és ökölrázásokkal kísért vita, miután a város polgármestere ugyan megígérte, hogy a polgárháború déli szereplőinek emléket állító két szobrot a városban eltávolítják, köztük Robert Lee tábornokét is, előtte azonban nyilvános vitát hirdetett az ügyben.
Trump szerint a sajtó táplálja a megosztottságot
Az elnököt a phoenixi kongresszusi központ előtt tüntetők várták, az épületben pedig híveinek szűnni nem akaró tapsa és éljenzése fogadta.
Donald Trump láthatóan élvezte a megnyilvánuló rokonszenvet, színpadiasan, lassan sétált az emelvényre, s közben hangosan ismételgette: "Micsoda tömeg!". Majd a pódiumra lépve egységre szólította fel az amerikaiakat. "Valamennyien egy jobb jövőről álmodunk. Amikor közösségünk valamelyik tagját megsebzik, mindannyiunkat sebeznek meg, amikor Amerika egyik felét megbántják, valamennyien megbántódunk, s ha egy amerikait igazságtalanság ér, akkor egész Amerika együtt szenved, mind egyek vagyunk" - fogalmazott.
Majd visszatért a bő egy héttel ezelőtt véres összecsapásokká fajuló és halálos áldozatot is követelő charlottesville-i erőszakra. Akkor mindkét oldalt - tüntetőket és ellentüntetőket - egyaránt okolta az erőszakért, s hétfőn azzal érvelt, hogy mindenkit egyformán elítélt. De ezúttal nem mondott olyat, hogy "mindegyik oldal" felelős volt a történtekért. "Én mindenkit szeretek az országban" - mondta, majd a sajtót hibáztatta, amiért szerinte félremagyarázták a szavait. "Nagyon tisztességtelennek" nevezte a médiát, s erre a hallgatóság hangosan fújolt.
Megnevezve a The New York Times és a The Washington Post című lapokat, valamint a CNN hírtelevíziót, a médiát tette felelőssé az elnök az országban tapasztalható megosztottságért is. Kijelentette, hogy a sajtó táplálja a megosztottságot. "Megpróbálják letagadni történelmünket és örökségünket" - mondta, hozzátéve, hogy a médiamunkások "tényleg tisztességtelen emberek, rossz emberek".
Szóba hozott egy Amerikát megosztó másik ügyet is: az arizonai Maricopa megye közismert és vitatott seriffjének, Joe Arpaiónak az ügyét. A 85 éves Arpaiót a múlt hónapban ítélte el egy bíróság, mert egy korábbi bírói határozat ellenére változatlanul hátrányosan megkülönböztette a spanyolajkúakat. Trump nem ígérte meg kifejezetten, hogy kegyelemben részesíti a seriffet, de érzékeltette, hogy meg fogja tenni.
Donald Trump elégedetlenségét hangoztatta a szenátus republikánus politikusaival, mert egyetlen szavazat miatt nem voltak képesek elfogadni az általa kezdeményezett az új egészségbiztosítási törvényt, amellyel az előző elnökhöz kötődő törvényt, az Obamacare-t akarják felváltani.
Trump kitért Észak-Koreára, leszögezve, hogy elképzelhető pozitív fordulat is a Phenjan nukleáris és rakétaprogramja okozta válságban, és megemlítette az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat, amelynek az első fordulóját éppen a hétvégén tartották meg. Ha nem lesz megfelelő új megállapodás, akár fel is mondhatja a NAFTA-t - jelentette ki. Ismét beszélt az Egyesült Államok déli határain építendő falról. Azt mondta: "az amerikai nép az illegális bevándorlás féken tartására szavazott, megépítjük hát a falat!".
Míg az elnök beszélt, a kongresszusi központ előtt tüntetők azt skandálták: "Nemet Trumpra, nemet a Ku Klux Klanra, nemet a fasiszta Egyesült Államokra!". Velük szemben sorakoztak fel a Trump mellett tüntetők is, akik "Építsük meg a falat!" és "Tegyük Amerikát ismét naggyá!" feliratú táblákat emeltek a magasba.
A tüntetés ezúttal sem volt békés: a Trump-ellenes protestálók köveket és üvegeket hajigáltak, és végül a rendőrségnek kellett szétoszlatnia őket.
"Vér tapad a kezedhez!"
A charlottesville-i vita tüntetésekbe és zűrzavarba fulladt. Amikor az ülésen például Mike Signer polgármester szólásra emelkedett, valaki odakiáltotta neki: "Vér tapad a kezedhez!", és a teremben magasba emeltek táblákat, amelyekre ugyanezeket a szavakat írták. A kedd óta tartó vitát a városháza előtti tüntetések kísérik, a tiltakozók a városvezetést okolják az augusztus 12-én elszabadult erőszakért, tagjainak lemondását követelik. "Le a polgármesterrel!" - skandálják a városháza előtt. Szerdán délután Signer polgármester úgy döntött, hogy egyelőre nem eltávolítják, hanem letakarják a polgárháború két személyiségének emléket állító két szobrot.
Közben az Egyesült Államok több városában egymás után távolítják el a konföderáció és a polgárháború személyiségeinek szobrait. Az indulatok mélységét jelzi, hogy a Tennessee államban lévő Memphisben a tiltakozók az egyik polgárháborús katonai parancsnoknak, Nathan Bedford Forrestnek nemcsak a szobrát akarták eltávolítani, hanem a síremlékét is, neki is láttak a sír megbontásának. Forrestnek egyébként Tennessee államban több helyen áll emlékműve, a többi között az állam törvényhozásának épülete előtt is.
Sokakat meglepő közleményt adott ki a Gettysburgi Polgárháborús Emlékpark vezetősége (a pennsylvaniai Gettysburgben volt az amerikai polgárháború legvéresebb ütközete 1863-ban, a csatát a háború fordulópontjának is nevezik). Az óriási emlékparkban az északi és déli csapatok katonáinak és vezetőiknek egyaránt emléket állítottak, és a park vezetősége közleményben tudatta: a déli katonák és parancsnokok szobrait nem távolítják el.
Szerdán újabb felmérés látott napvilágot: a Reuters brit hírügynökség és az Ipsos közvéleménykutató intézet legfrissebb felmérései szerint a megkérdezett amerikaiak 54 százaléka meggyőződéssel vallja, hogy a konföderációs emlékműveknek a helyükön kell maradniuk a köztereken is. A megkérdezetteknek csupán 27 százaléka áll ki amellett, hogy a szobrokat és emlékműveket valamennyi közterületről el kell távolítani. A felmérés szerint elsősorban a Demokrata Párt hívei és a kisebbségiek szorgalmazzák ezt.
