A fél világot magára haragította az amerikai elnök, amikor bejelentette, hogy félresöpörve a fél évszázados status quót, Washington elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
„Ma végül elismerjük azt, ami kézenfekvő, azt, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa” – jelentette be Donald Trump a washingtoni Fehér Házban. Az amerikai elnök szerint a döntés már régóta esedékes volt – Izrael 1967-ben foglalta el Jeruzsálemet, de az ENSZ és a világ nagy része nem ismerte el kizárólagos jogát a városra. Trump közölte, hogy már utasította is a külügyminisztériumot, hogy készítse el a nagykövetség átköltöztetésének tervét Tel-Avivból Jeruzsálembe. Azt is leszögezte, hogy fontos a béke, s hogy Jeruzsálemnek mindhárom nagy vallás – a zsidóság, a kereszténység és az iszlám – szent helyének kell maradnia.
Emlékezetes, Trumpot jóformán minden politikai szereplő megpróbálta lebeszélni erről a lépéséről, s a döntést kizárólag az azt igazságtételnek gondoló izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu fogadta pozitívan, aki szerint Trump bejelentése „történelmi jelentőségű”, s ennek a palesztinokkal kötendő békemegállapodásba is szerepelnie kell. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet szerint az amerikai elnök lerombolta az izraeli-palesztin válság kétállami megoldásának lehetőségét; a Hamász szerint Trump az amerikai érdekekért „megnyitotta a pokol kapuját”. A Hamász már korábban is jelezte, hogy Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként népfelkeléshez fog vezetni, a veszélyes következményekre korábban Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke most és korábban is figyelmeztette Trumpot. Egyiptom és Törökország szintén elutasította a döntést, Emmanuel Macron francia elnök és a lengyel külügyminiszter is közölte, hogy Tel-Avivot tekinti Izrael fővárosának, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig közölte, a város státusát csak egy izraeli-palesztin tárgyalás rendezheti.
A döntés előtt és után is tiltakozott Irán, Pakisztán, Marokkó és Jordánia, valamint Törökország. Ankara korábban az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok megszakításával és minden muzulmán haragjával is fenyegette Washingtont. A britek, valamint az EU és a NATO felső vezetése kitért az érdemi kiállás elől amerikai szövetségese mellett, Ferenc pápa és tizenhárom más vallási vezető pedig ugyancsak a döntés átgondolására szólította fel Trumpot, óvva a meggondolatlan változtatásoktól.
Emlékezetes, Trumpot jóformán minden politikai szereplő megpróbálta lebeszélni erről a lépéséről, s a döntést kizárólag az azt igazságtételnek gondoló izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu fogadta pozitívan, aki szerint Trump bejelentése „történelmi jelentőségű”, s ennek a palesztinokkal kötendő békemegállapodásba is szerepelnie kell. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet szerint az amerikai elnök lerombolta az izraeli-palesztin válság kétállami megoldásának lehetőségét; a Hamász szerint Trump az amerikai érdekekért „megnyitotta a pokol kapuját”. A Hamász már korábban is jelezte, hogy Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként népfelkeléshez fog vezetni, a veszélyes következményekre korábban Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke most és korábban is figyelmeztette Trumpot. Egyiptom és Törökország szintén elutasította a döntést, Emmanuel Macron francia elnök és a lengyel külügyminiszter is közölte, hogy Tel-Avivot tekinti Izrael fővárosának, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig közölte, a város státusát csak egy izraeli-palesztin tárgyalás rendezheti.
A döntés előtt és után is tiltakozott Irán, Pakisztán, Marokkó és Jordánia, valamint Törökország. Ankara korábban az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok megszakításával és minden muzulmán haragjával is fenyegette Washingtont. A britek, valamint az EU és a NATO felső vezetése kitért az érdemi kiállás elől amerikai szövetségese mellett, Ferenc pápa és tizenhárom más vallási vezető pedig ugyancsak a döntés átgondolására szólította fel Trumpot, óvva a meggondolatlan változtatásoktól.
