A közigazgatási bíráskodás szorosan összekapcsolódik a jogállammal, a közigazgatási perrendtartás elfogadás az első lépés a közigazgatási bíráskodás "újrapozícionálása" terén - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott konferencián Budapesten csütörtökön.
A miniszter kiemelte: egyik legnagyobb eredményének tartja, hogy megszületett az önálló közigazgatási perrendtartás, amely 2018. január 1-én lép életbe.
"Sajnálom, hogy az ellenzéki pártok viszont nem voltak partnerek abban, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság felállítására még ebben a kormányzati ciklusban sor kerülhessen" - jegyezte meg Trócsányi László.
Szükség van az önálló igazságügyi minisztériumra
Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján szükség van az önálló igazságügyi minisztériumra - jelentette ki Trócsányi László csütörtökön Szegeden.
Amennyiben a jognak nagyobb szerepet akarunk adni, alkotmányossági érveinket jobban érvényre kívánjuk juttatni szükség van az önálló igazságügyi tárcára - mondta a miniszter a Negyvenedik Jogász Vándorgyűlés háromnapos programját megnyitó előadásán.
Az elmúlt években elvégzett feladatok közül a miniszter kiemelte, hogy többéves munka eredményeként elkészültek az új eljárási törvények, megszületett az új ügyvédi és választottbírósági törvény.
Elkezdődött a végrehajtók, illetve az igazságügyi szakértők helyzetének rendezése - közölte Trócsányi László, hozzátéve azonban, ez a munka még nem ért a végére.
A miniszter a jogalkotás folyamatát bemutatva hangsúlyozta, a törvények elfogadását követően az utólagos hatásvizsgálatot erősíteni kell, figyelemmel kísérve a jogérvényesülést, nyomon követve a különböző vitás kérdéseket.
A tárcát érintő legkomolyabb problémának a miniszter a szakemberek fluktuációját látja, erős a jóval magasabb jövedelmet kínáló versenyszféra elszívó hatása. Trócsányi László hangsúlyozta, meg kell becsülni a jó jogalkotókat, a fiataloknak pedig minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy gyarapíthassák tudásukat. Ezért szükség lenne arra, hogy a kodifikátor-képzés - amely jelenleg kizárólag a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyik - valamennyi érintett egyetemen meginduljon.
Trócsányi László kitért arra is, az elmúlt négy évben nagyon jó szakmai kapcsolat, alkotmányos dialógus alakult ki a minisztérium és a hivatásrendek között.
A miniszter kifejtette: a közigazgatási bíráskodásnak kettős célja van. Egyfelől "jogi garancia az állam mindenhatóságával szemben, amire szükség van a mai államban, ahol óriási tetterő fejlődik ki, mely könnyen túlcsaphat a megengedhető határokon, és ezáltal veszélyeztetheti a szabadságot". Másfelől az állam számára is biztosítékul szolgál, hogy az egyéni érdek se jusson korlátlan uralomra a közérdek felett. Csak a bírói ellenőrzésnek alávetett közigazgatás biztosíthatja az egyén szabadságát az államban, és ez a jogállamnak legfőbb követelménye.
A jövőre hatályba lépő új, önálló közigazgatási perrendtartás új jogintézményeit sorolva a miniszter beszélt többek között a differenciált hatáskör-telepítésről, a tanácsban eljáró bíráskodásról, a nemperes, illetve egyszerűsített eljárásokról az időbeli hatékonyság javítását szolgáló azonnali jogvédelmi eszközökről, az egyezség és a közvetítés lehetőségeiről és az új jogorvoslati rendről.
A miniszter szerint még nem befejezett a közigazgatás feletti bírósági kontroll ügye, és szükség lehet még a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlenségét érintő döntésekre is a jogállam tökéletesítése érdekében.
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában felidézte Wlassics Gyula, az 1997-ben felállított Királyi Közigazgatási Bíróság egyik elnökének életútját. Kiemelte, hogy Wlassics Gyula mindig kiállt a bírói függetlenség mellett, hitvallása szerint "az alkotmányosság bástyája a független bíróság".
A magyar közigazgatási bíráskodás 120 éve elnevezésű konferencia alkalmából reprint formában jelent meg - az Államtudományi klasszikusok című sorozat részeként - Boér Elek 1907-ben kiadott Közigazgatási bíráskodás című munkája.
