A túlórapénzek hon- és rendvédelemben való kifizethetőségének meghosszabbításáról, a II. Rákóczi Ferenc-emlékévről, valamint a hallgatói normatíva emeléséről is döntött tegnapi ülésén az Országgyűlés.
A parlament 2022 végéig meghosszabbította a honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak azt a jogát, hogy szabadidő mellett túlórapénzben is kérhessék a túlszolgálat idejének megváltását. Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke az indítvány általános vitájában kifejtette, Magyarország korábban elfogadta azt az uniós irányelvet, amely előírja, hogy a kötelező munkaidőkeret felett végzett túlmunkát szabadidőben kell kiadni a dolgozóknak. A honvédség és a rendőrség munkájának jellegéből adódóan elkerülhetetlen a túlszolgálat, és nincs mindig mód arra, hogy azt szabadidőben lehessen megváltani – tette hozzá a politikus. A mostani döntés a honvédek és rendőrök mellett érinti a katasztrófavédelemben, a büntetés-végrehajtásban és a parlamenti őrségben dolgozókat is.
Az Országgyűlés módosította a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt is annak érdekében, hogy a jelenleginél több egyesület és alapítvány kaphasson egyedi miniszteri támogatást. Változás lesz, hogy a nekik járó állami támogatás mértéke az általuk gyűjtött adományok értékének öt százalékáról tíz százalékra emelkedik.
A képviselők döntöttek továbbá arról, hogy a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánítják az erdélyi fejedelem megválasztásának 315. évfordulója alkalmából. Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese tájékoztatóján hangsúlyozta, történelmi jelentőségű a döntés, és az emlékév hozzásegít, hogy öntudatos, büszke magyar polgárok legyünk. A Ház döntése nyomán egységesen kezelhető oktatási nyilvántartás jöhet létre, aminek célja, hogy az emberek oktatási életútja a jelenlegi széttagolt nyilvántartási rendszer helyett egységesen is nyomon követhető legyen az általános iskolától a felsőoktatásig, a nyelvvizsgákig. Egy további döntés eredményeképpen már jövőre emelkedik a hallgatói normatíva, egy diák után az évenkénti száztizenkilencezer forintról csaknem százhuszonkilencezer forintra. Ezenkívül jövőre bővülhet a doktori képzésben részt vevők száma.
Az Országgyűlés módosította a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt is annak érdekében, hogy a jelenleginél több egyesület és alapítvány kaphasson egyedi miniszteri támogatást. Változás lesz, hogy a nekik járó állami támogatás mértéke az általuk gyűjtött adományok értékének öt százalékáról tíz százalékra emelkedik.
A képviselők döntöttek továbbá arról, hogy a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánítják az erdélyi fejedelem megválasztásának 315. évfordulója alkalmából. Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese tájékoztatóján hangsúlyozta, történelmi jelentőségű a döntés, és az emlékév hozzásegít, hogy öntudatos, büszke magyar polgárok legyünk. A Ház döntése nyomán egységesen kezelhető oktatási nyilvántartás jöhet létre, aminek célja, hogy az emberek oktatási életútja a jelenlegi széttagolt nyilvántartási rendszer helyett egységesen is nyomon követhető legyen az általános iskolától a felsőoktatásig, a nyelvvizsgákig. Egy további döntés eredményeképpen már jövőre emelkedik a hallgatói normatíva, egy diák után az évenkénti száztizenkilencezer forintról csaknem százhuszonkilencezer forintra. Ezenkívül jövőre bővülhet a doktori képzésben részt vevők száma.
