A Városliget szélére tervezett új Néprajzi Múzeum koncepciója finomodott, néhány pontban pontosabb elvárásokat fogalmaztak meg a közelgő új, meghívásos tervpályázatra – tudtuk meg az intézmény főigazgatójától. Kemecsi Lajos arról is beszélt lapunknak, hogy várhatóan 2017 végén kell bezárniuk a Kossuth téren, ahol az utolsó időszaki tárlat egy nemzetközi lábbeli-kiállítás lesz, az új múzeumot pedig 2019-ben nyitnák meg.
Kemecsi Lajos (Fotó: MH)
– Miután nemrég kiderült, hogy mégsem a nyertes francia terv valósul meg a Néprajzi Múzeum új otthonaként a Városliget szélén, új, meghívásos tervpályázatot írnak ki. Becslése szerint mennyit késik a költözésük?
– Mivel a döntés megszületett arról, hogy biztosan lesz új épülete a múzeumunknak az Ötvenhatosok terén, csak nem az Ajtósi Dürer sor sarkán, hanem a forradalmi emlékmű felé eltolva, és ez várhatóan legkésőbb 2019 augusztusára megvalósul, nem lesz nagy késés az eredeti elképzelésekhez képest, legfeljebb háromnegyed évet jelent a módosított határidő. Egy meghívásos tervpályázat egyébként is gyorsabb, ezt láthattuk az Új Nemzeti Galéria megismételt versenyénél is.
– Évek óta dolgoznak az új épület koncepcióján, az elvetett nyertes tervvel is foglalkoztak, csiszolódott az elképzelés az épület funkcióiról?
– Valóban, pontosíthattuk a koncepciót, ez pedig megkönnyíti a hamarosan kiírandó új tervpályázatot. Azt sem bánom, hogy az Ötvenhatosok terén nem egy épületsor részeként, hanem szinte önállóan, kitüntetett helyen lesz az új otthonunk. Bízom abban is, hogy a meghívásos pályázat eredményeképp látványosabb, ikonszerű épület születik majd. Nagyobb változás természetesen nem történt, de néhány elemében finomítottunk a programon. Ilyen például az, hogy a kiállítási útvonalak és a múzeumpedagógiai termek, többfunkciós rendezvényterek megközelítése ne zavarja egymást. Hasonlóképp a kutatómunkát szolgáló könyvtár és archívum, valamint a tervezett speciális gyermekmúzeumban zajló szakmai tevékenység se kerüljön konfliktusba. Ugyanis látva a tavalyi tervpályázat eredményeit, kiderült, mit kell még egyértelműbben megfogalmaznunk, hogy ne legyen félreérthető az építészeknek.
– Az is kiderült már, hogy milyen menetrend szerint költöznek majd, meddig nem lesz látható a gyűjtemény?
– Nemzetközi példák azt mutatják, hogy ilyen esetekben a zárva tartás legalább négy-öt év szokott lenni, de mi nem szeretnénk ennyire hosszú ideig elhúzni. Ameddig a költözést nem veszélyeztetve nyitva tudunk tartani, szeretnénk a látogatókat fogadni a Kossuth téren. Erre nagyjából 2017 végéig lesz lehetőségünk, így az új épület 2019-re tervezett megnyitásáig két év szünet várható. Hatalmas munka és felelősség lesz a biztonságos költözés, az általános tapasztalat az, hogy akár nyolc-tíz százalékos műtárgyveszteség is előfordulhat, ezt szeretnénk minimálisra, a nulla közelébe leszorítani. Ezért már most tudjuk, hogy a gyűjtemény egyes tárgyait hogyan kell csomagolni, szállítani, és hogy hová kerülnek majd a leendő raktártermeinkben, a Szabolcs utcában 2017-re elkészülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban.
– A napokban adták át a magyar népi kultúrát bemutató, csaknem huszonöt éves állandó kiállításuk felfrissítésére szolgáló úgynevezett műtárgyösvényt, amely új tárgyak beemelésével frissíti fel az eredeti tárlatot. Ehhez hasonló átalakítások várhatók még a bezárásig, esetleg külső helyszíneken is megjelennek majd?
– Várhatók még ilyen frissítések, de az nyilvánvaló, hogy a hátralévő időre nincs értelme teljesen új állandó kiállítást építeni. Idén decemberben nagyszabású betlehemkiállításunk nyílik, amely a népszokást és annak kellékeit mutatja be, s egészen a jövő nyár elejéig látható lesz. Az időszaki tárlatok sorában 2016 végén nyílik az utolsó, amely egy lábbeli-válogatás lesz, szimbolizálva a közelgő költözést, az „útra kelésünket” is. Ebben a magyar és a nemzetközi anyagunkat egyszerre mutatjuk majd be 2017 végéig, a bezárásig, egyfajta előzetesként az új épületünkbe készülő, térben és időben hasonlóképp komplex állandó kiállításhoz. Tervezünk vándortárlatokat is addig külföldön, vidéken és Budapesten egyaránt. Jövőre például, a tavalyi sikerre alapozva ismét megvalósítanánk a MaDok Labor elnevezésű, a jelenkori kutatási programunkról szóló tárlatokat, ugyanúgy üres fővárosi üzlethelyiségekben. Azonban hosszabb idejű, külső helyszínen lévő „fél állandó” tárlatot nem készítünk, a költözés közben nem lehet az erőforrásokkal felelősen gazdálkodva ezt megvalósítani.
