Tavaly az építőipari termelés 22,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, míg a múlt év decemberében az építőipari termelés volumene 17,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a novemberi 27,5 százalékos növekedés után - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly egész évben az épületek építése 16,0 százalékkal, az egyéb építményeké 31,4 százalékkal emelkedett.
Tavaly decemberben ugyancsak mindkét építményfőcsoport termelésének volumene bővült: az épületeké 14,8 százalékkal, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal. Az épületeknél az ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is az út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - közölte a KSH.
Tavaly decemberben az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 21,2 százalékkal, az egyéb építmények építésében 18,6 százalékkal, a speciális szaképítésben 14,5 százalékkal nőtt.
Az év utolsó hónapjában a megkötött új szerződések volumene 71,9 százalékkal alacsonyabb volt a 2017. decemberi, magas bázisnál, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 21,3 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 86,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 7,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 7,3 százalékkal, az egyéb építményeké 7,8 százalékkal kisebb volt, mint 2017 decemberben.
Az előző havihoz mérten tavaly decemberben 2,4 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari termelés.
A tavalyi negyedik negyedévben az építőipar termelői árai 10,7 százalékkal magasabbak voltak a 2017 azonos időszakinál. Az építőipar ágazatai közül az épületek építésében 13,2 százalékkal, az egyéb építmények építése vonatkozásában 8,0 százalékkal, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 10,7 százalékkal nőttek az árak a 2017. utolsó negyedévihez mérten.
Az építőipar tavalyi negyedik negyedévi árai az előző negyedévinél 2,3 százalékkal magasabbak voltak.
Az építőipari termelés értéke folyó áron 3347,0 milliárd forint volt tavaly, 2017-ben 2491,5 milliárd forintot tett ki.
ITM-államtitkár: működik a kormány iparpolitikája
Az ipar utóbbi években mutatott növekedése azt mutatja, hogy működik a kormány iparpolitikája, az ipar pedig egyre inkább több lábon áll - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán a frissen közzétett ipari termelési adatokat kommentálva.
Kifejtette: működik a kormány iparpolitikája, amit az mutat, hogy 2015 és 2018 között a visegrádi országokkal és Romániával összevetve Magyarországon nőtt a legnagyobb ütemben az ipar. Az elmúlt négy évben több mint 26 százalékkal nőtt a magyar ipari termelés, ami az európai uniós átlag háromszorosa - fejtette ki az államtitkár.
Az elmúlt hónapokban már nem a járműgyártás húzta az ipar bővülését, hanem a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása. Ez a több lábon állás György László szerint a felhasználási, fogyasztási oldalon is érezhető, mert a növekedést az ipari export 4,4 százalékos bővülése húzta, miközben a belföldi értékesítés is 7,2 százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy a magyar családok az egyre növekvő rendelkezésre álló jövedelmükből tudnak iparcikkeket vásárolni, és egy esetleges világgazdasági lassulás esetén is - részben az alacsony hitelállománynak köszönhetően - képesek lesznek az ipari termelést húzni.
Az építőipari adatokat kommentálva György László hangsúlyozta: az utóbbi 3 évben az új lakásépítések száma bővült a legnagyobb mértékben, gyakorlatilag 2-3 év alatt megduplázódott. Az építőipar növekedésére nagyon is szükség van, mert soha nem látott infrastruktúrafejlesztések lesznek Magyarországon 2023-ig, hiszen 2018 és 2023 között 25 000 milliárd forintnyi megrendelésállománya van az építőiparnak. Ebből 15 000 milliárdot az állam teremt több mint 1000 kilométernyi út megépítésével, vagy megújításával Magyarországon, a megyeszékhelyeket és Budapestet 2023-ig gyorsforgalmi utakkal kötik össze - emelte ki az államtitkár.
