Az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hét elején elfogadott álláspontjának értelmében a jövő évi uniós költségvetésben valóban extra forrásokat biztosítanának a migrációs válság kezelésére, és a kohéziós források jelentősen visszaesnének, a kettő között azonban nincsen semmi összefüggés - közölték uniós források.
A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők cáfolták a Reuters hírügynökség hétfői értesüléseit, amelyek szerint 2017-ben az unió szegényebb, főként keleti tagországainak fejlesztési forrásaiból vonhatnak el a bevándorlási válság kezelése érdekében. A lap azt is állította, hogy a költségvetési megszorítást a kelet-európai országok is elfogadták.
A brüsszeli tájékoztatás szerint a hétéves uniós költségvetés végrehajtási ciklusából fakad, hogy jövőre kevesebb forrás jut a kohéziós célokra. Ez azzal magyarázható, hogy "a 2007-2013-as programokra már nem kell annyi forrás, a 2014-2020-asra pedig még nem kell, mert nem futottak fel". Ez "normális jelenség" az uniós többéves pénzügyi keret közepén - tették hozzá a források.
A hétfőn elfogadott tanácsi álláspont az EU-28-as körre vonatkozik, Magyarország viszonylag jó pozícióban van - fejtették ki.
Az Európai Unió 2017-es költségvetéséről tárgyaló tagállami tisztségviselők az Európai Bizottság javaslatának eleget téve szavazták meg, hogy növeljék a váratlan mértékű migrációs válságra fordítandó összeget. A döntés értelmében az idei évhez képest jövőre 25 százalékkal több, 5,2 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) forrás juthat az unió külső határainak védelmére, a menekültek áthelyezésére és a migránsok integrációjára. Emellett 2,2 milliárd eurót fordíthatnak a migráció okainak Európán kívüli kezelésére.
A jövő évi költségvetést még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
