Theresa May brit miniszterelnök szerint "lesznek nehéz időszakok" abban a folyamatban, amely elvezet majd Nagy-Britannia kiválásához az Európai Unióból, de ő derűlátóan ítéli meg a hosszabb távú kilátásokat.
May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának adott interjút, és részletesen kitért a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok helyzetére is. Arra a riporteri felvetésre, hogy az uniós társállamokból érkezett munkavállalók komolyan aggódnak jövőjük miatt, a brit kormányfő kijelentette: egészen addig, amíg Nagy-Britannia az Európai Unió tagja, a külföldön született, Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok pozíciója semmiképpen sem változik. "Azt szeretném, ha jelenlegi státusukat a jövőben is garantálni tudnám, és arra számítok, hogy ezt meg is tudom tenni. Ez egyetlen esetben nem lenne lehetséges: akkor, ha a külföldi EU-tagállamokban élő brit állampolgárok státusát nem garantálják" a fogadó országok - mondta Theresa May. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint ez megtörténhet-e, a brit kormányfő kijelentette: egyértelműen arra számít, hogy a többi EU-tagállam garantálja majd az ott élő britek jogi státusának változatlanságát, és ennek alapján számít arra is, hogy garantálható lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok változatlan státusa.
A brit kormány már korábban is többször hangoztatta, hogy várakozása szerint viszonossági alapon a továbbiakban is biztosítható lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve ez uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése.
David Davis, a brit EU-tagság megszűnési folyamatának irányítására újonnan létrehozott minisztérium vezetője nemrégiben egy lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy "nagyvonalú megállapodás lesz a már itt tartózkodó EU-migránsok ügyében, és nagyvonalú megállapodást kötünk az EU-ban élő britek ügyében is". Davis elvetette annak lehetőségét, hogy a Nagy-Britanniába települt hárommillió külföldi EU-állampolgárnak távoznia kellene a brit EU-tagság megszűnése után.
Theresa May a vasárnapi BBC-interjúban ugyanakkor kijelentette: az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a többség a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a választók nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt. Hozzátette: a kormány illetékes miniszterei már tanulmányozzák az EU-n belüli migráció szabályozásának új lehetőségeit. Theresa May fontosnak nevezte ugyanakkor azt is, hogy Nagy-Britannia jó megállapodásra jusson az EU-val az áruk és szolgáltatások kereskedelméről.
Az Európai Bizottság többször is hangoztatott jelenlegi álláspontja mindazonáltal az, hogy ha Nagy-Britannia továbbra is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez. Ezzel is összefüggésben a brit kormányfő a vasárnapi BBC-műsorban úgy fogalmazott, hogy "nem lesz zökkenőmentes" a Brexit, vagyis a brit távozás az EU-ból, és az országnak fel kell készülnie "nehéz időszakokra". Megerősítette ugyanakkor azt a többször is hangoztatott nézetét, hogy Nagy-Britannia "sikert kovácsol" a Brexit folyamatából. Megismételte azt is, hogy a hivatalos kilépési tárgyalások 2017 előtt nem kezdődnek el. Hozzátette ugyanakkor, hogy a brit kormány nem kívánja a végtelenségig elodázni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza az EU-tagság megszűnésének mechanizmusát, és aktiválásának bejelentésével kezdődik a hivatalos kilépési folyamat.
Theresa May már több korábbi nyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy London az idén nem aktiválja az 50. cikkelyt, mivel időre van szüksége tárgyalási stratégiájának összeállításához. A vasárnapi BBC-interjúban a miniszterelnök azt mondta: ez az EU érdekeit is szolgálja, mivel a tárgyalásokra az uniónak is fel kell készülnie.
Obama: Washington kapcsolata szoros marad Londonnal
Az amerikai elnök azt ígérte vasárnap, mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit következményei ne kezdjék ki a Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti szoros gazdasági kapcsolatokat.
Barack Obama erről a Csöcsiang tartománybeli Hangcsouban Theresa May brit kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt a világ 19 legfejlettebb gazdaságú országát, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-csoport csúcstalálkozójának kezdete előtt. Az amerikai elnök megjegyezte ugyanakkor: továbbra is úgy véli, a világ profitált abból, hogy a britek az EU-hoz tartoztak.
A japán cégek más országokba helyezhetik brit érdekeltségeik központját
A japán kormány arra figyelmeztette Londont, hogy a japán vállalatok máshová helyezhetik át Nagy-Britanniában bejegyzett érdekeltségeik központját, ha a brit gazdaság kikerül az EU-jogszabályok hatálya alól. A BBC vasárnapi értesülése szerint "az erőteljes hangvételű" felhívást a japán külügyminisztérium küldte a minap a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalnak.
A japán fél azt kéri, hogy a brit kormány tanúsítson "felelős magatartást" a brit EU-tagság megszüntetéséről folytatandó tárgyalásokon. A felhívás szerint azok a japán vállalatok, amelyek Nagy-Britanniába telepítették európai központjukat, áthelyezhetik a kontinentális EU-tagállamokba ezeknek az érdekeltségeknek a vállalatigazgatási tevékenységét, ha Nagy-Britanniában a kilépés után megszűnik az uniós jogszabályok hatálya.
A japán kormány "nyomatékosan kéri", hogy London legyen tekintettel a brit gazdaságban végrehajtott japán befektetésekre, és törekedjék arra, hogy e japán érdekeltségeket a lehetséges legkisebb kár érje. Tokió kéri azt is, hogy Nagy-Britannia és az EU "a lehető leghamarabb" vázolja fel a Brexit folyamatának részleteit. A Londonnak küldött japán kormányzati felhívás részletezi is a tokiói elvárásokat. Japán mindenekelőtt azt szeretné, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti áruforgalom továbbra is mentes legyen a vámterhektől, és olyan környezetet szeretne, amelyben a szolgáltatások és a pénzügyi tranzakciók zökkenőmentesen folytatódhatnak.
A japán kormány levelében megfogalmazott igények között szerepel emellett, hogy a brit gazdaságban tevékenykedő japán cégek a jövőben is toborozhassanak megfelelő szakképzettségű európai munkaerőt. Tokió mindemellett továbbra is harmonizált európai szabályozási rendszert szeretne a Nagy-Britanniában tevékenykedő japán vállalatok számára. Mindez összességében gyakorlatilag azt jelenti, hogy a japán kormány maradéktalan hozzáférést akar a brit gazdaságban jelenlévő japán vállalatoknak az EU egységes belső piacához azután is, hogy Nagy-Britannia kilépett az unióból.
A brit gazdaságban mások mellett olyan japán óriáscégek is működtetnek jelentős gyártási és szolgáltatási központokat, mint a Hitachi, a Honda, a Nissan és a Toyota.
Három lengyel miniszter készül Londonba a lengyeleket ért támadások miatt
A brit szigeteken élő lengyeleket ért újabb támadás után három lengyel tárcavezető: Witold Waszczykowski külügy-, Mariusz Blaszczak belügy-, valamint Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter készül sürgősen Londonba - közölte vasárnap este a PAP hírügynökséggel a lengyel külügyi szóvivő. A tervezett látogatásról, melynek időpontját jelenleg egyeztetik, Rafal Sobczak szóvivő azután nyilatkozott a lengyel hírügynökségnek, hogy vasárnapra virradó éjjel a Londontól északra fekvő Harlow településen egy, hatósági jelentések szerint 4-5 fős csoport két középkorú lengyelre támadt. A verekedés után a lengyelek kórházba kerültek könnyebb sérülésekkel, néhány óra után hazaengedték őket. Sobczak szerint a brit rendőrség "lehetséges rasszista indíttatású támadásként" vizsgálja a vasárnapi esetet, de az előző heti bűntettel nem hozzák ezt összefüggésbe. A elkövetők egyelőre ismeretlenek, a rendőrség senkit nem vett őrizetbe.
Varsó reméli, a Brexit nem befolyásolja a lengyelek státusát
Varsó arra számít, hogy miután Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, megmaradnak az ott élő lengyelek jogai - jelentette be szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A politikus még azelőtt beszélt erről, hogy Varsóban beható megbeszélést folytatott volna brit kollégájával, Boris Johnsonnal. "Együttműködésünk fontos eleme, hogy az Egyesült Királyságban sok lengyel él" - jelentette ki a lengyel külügyek irányítója, hozzátéve, hogy számuk különböző adatok szerint 600 ezertől egymillióig terjed. Hangsúlyozta, Varsó reméli, hogy eddigi státusuk megmarad a Brexitet követően is, és a brit hatóságok gondoskodnak majd biztonságukról.
Boris Johnson elismerte, hogy a lengyelek nagyban hozzájárulnak Nagy-Britannia kultúrájához és gazdasági teljesítményéhez. Mint kifejtette: "társadalmunkban nem lehet helye az idegengyűlöletnek".
Egy héttel ezelőtt a Londontól északra fekvő Harlow településen fiatalok egy csoportja megtámadott két lengyel középkorút. Az összetűzésben az egyik lengyel meghalt. Az esettel a lengyel sajtó nagy terjedelemben foglalkozott. A lengyel hatóságok elítélték a történteket és reményüket fejezték ki, hogy a brit társhatóságok az incidenst alaposan kivizsgálják.
