Míves porcelántárgyakkal megterített asztalokat láthat a közönség azon a kiállításon, amely az európai arisztokrácia terítési szokásait mutatja be a Gödöllői Királyi Kastélyban, Terítéken a fehér arany – Kastélyok, paloták, porcelánok címmel.
Korhű enteriőrökben, terített asztalokon láthatja a közönség azokat a porcelántárgyakat – pohárhűtőket, parfékínálókat, csemegéstálkákat, tejszínes kiöntőket –, amelyeket a Gödöllői Királyi Kastélyban a Terítéken a fehér arany – Kastélyok, paloták, porcelánok címmel nyílt tárlaton helyeztek el a rendezők. A bemutatott tárgyak jellegzetes tizenkilencedik századi darabok, az empire korszakától egészen a századfordulóig. Az arisztokraták életének fontos eseményei közé tartozott a vendéglátás, amelynek fénypontját az étkezés adta. A reprezentáció és az etikett sehol sem került annyira erősen előtérbe, mint a szertartások által uralt étkezéseken, kiváltképp az esti vacsorákon. Az étkezések a mindennapok során is szigorú szabályok szerint zajlottak – írja az MTI.
A terítékek is éppen annyira finomak és drágák voltak, mint a nagyobb eseményeken, talán csak a mennyiségük volt kevesebb, igazodva a rövidebb ételsorhoz és az asztal körül lévők számához.
A Gödöllői Királyi Kastély második fénykorát, az Osztrák-Magyar Monarchia korát a híres bécsi gyárak termékei, illetve a különleges herendi porcelánok reprezentálják.
Amikor a bécsi porcelángyár, a térség második legrégebbi és nagy történeti hagyományokkal rendelkező manufaktúrája 1864-ben beszüntette termelését, látványosan bővült a művészi kivitelezésű, egyedi porcelánok előállítására szakosodott herendi gyár vevőköre. S 1867 után a legnagyobb megrendelések a királyi udvarból érkeztek, és a Herendi Porcelánmanufaktúra 1872-ben elnyerte a császári és királyi udvari szállítói címet.
A Budán és Gödöllőn használt készletek gyártása mellett gyakran a diplomáciai ajándéknak szánt darabok is Herenden készültek.
A tárlat igazi különlegessége, hogy egy kiállításon belül jelennek meg az úgynevezett Alexandra Pavlovna-étkészlet darabjai és a budai várban, valamint a gödöllői kastélyban használt királyi porcelánok.
Az időszaki kiállítás a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 keretében, az Európai Királyi Kastélyok Szövetsége közös tematikája alapján valósult meg. A tárlatot szeptember 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők, Gödöllőn.
A terítékek is éppen annyira finomak és drágák voltak, mint a nagyobb eseményeken, talán csak a mennyiségük volt kevesebb, igazodva a rövidebb ételsorhoz és az asztal körül lévők számához.
A Gödöllői Királyi Kastély második fénykorát, az Osztrák-Magyar Monarchia korát a híres bécsi gyárak termékei, illetve a különleges herendi porcelánok reprezentálják.
Amikor a bécsi porcelángyár, a térség második legrégebbi és nagy történeti hagyományokkal rendelkező manufaktúrája 1864-ben beszüntette termelését, látványosan bővült a művészi kivitelezésű, egyedi porcelánok előállítására szakosodott herendi gyár vevőköre. S 1867 után a legnagyobb megrendelések a királyi udvarból érkeztek, és a Herendi Porcelánmanufaktúra 1872-ben elnyerte a császári és királyi udvari szállítói címet.
A Budán és Gödöllőn használt készletek gyártása mellett gyakran a diplomáciai ajándéknak szánt darabok is Herenden készültek.
A tárlat igazi különlegessége, hogy egy kiállításon belül jelennek meg az úgynevezett Alexandra Pavlovna-étkészlet darabjai és a budai várban, valamint a gödöllői kastélyban használt királyi porcelánok.
Az időszaki kiállítás a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 keretében, az Európai Királyi Kastélyok Szövetsége közös tematikája alapján valósult meg. A tárlatot szeptember 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők, Gödöllőn.
