A jó minőségű talaj nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú, fontos szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében és a biodiverzitás fenntartásában is – olvasható az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének jelentésében.
Európában mintegy tizenkétmillió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb tanulmányából. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében a testület. A jó minőségű talaj ugyanis nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú. Meghatározó szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében és a biodiverzitás fenntartásában is – hangsúlyozzák. A dokumentum megírásában a magyar kutatók közül Hornung Erzsébet, az Állatorvostudományi Egyetem professzora, lektorálásában pedig Tóth Gergely, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tanszékvezető egyetemi tanára vett részt. Az EASAC most közreadott jelentésének, amelynek címe Az európai talajok fenntarthatóságának lehetőségei, kiemelt mondanivalója, hogy a politikai döntéshozóknak meg kell ragadniuk a lehetőséget, hogy tegyenek Európa talajainak védelméért, és biztosítsák a fenntarthatóságukat.
Az európai talajokra vonatkozó referenciaértékek még mindig hiányosak, ezért is kell fejleszteni a különböző nemzeti monitorozó-rendszerek közötti összhangot. „A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést, csökkenti a talaj termékenységét, rontja a szerkezetét, vízmegtartó képességét. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket a témákat. A degradáció nemcsak a környezetet érinti, hanem az emberi egészséget és a megélhetést is” – mondta Michael Norton professzor, az EASAC környezetvédelmi igazgatója. A testület által kiemelt legfontosabb témák közé tartozik még a klímaváltozás, az erdőirtás és a tartós talajpusztulás, a biodiverzitás, a bioüzemanyagok, az egészség és a közös agrárpolitika kérdése is.
