Veres András prédikációjában a viszálykodás megszüntetésére szólította fel az egybegyűlteket, és felhívta rá a figyelmet, hogy csakis az összefogás segítheti közelebb az embereket Isten országa megvalósításához.
Az idei zarándoklat során - a szervező ferences rend tájékoztatása szerint - arra is emlékeznek, hogy 450 évvel ezelőtt azért gyűltek össze pünkösd szombatján Csíksomlyón a katolikus hitükhöz hű székelyek, hogy segítséget kérjenek a hitükben való megmaradáshoz, és hálát adjanak Istennek és a Szűzanyának ezért a segítségért. Az 1567-es segítségkérés a protestánsok és katolikusok közötti erdélyi vallási villongások közepette történt. A búcsú idei mottója a 450 éve megfogalmazott "Tarts meg minket őseink szent hitében!" kérés.
A zarándoklaton idén is részt vesz Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
A Somlyó-hegyre vezető úton Semjén Zsolt az MTI-nek elmondta: az idei pünkösdnek az a sajátossága, hogy éppen június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára esik. Úgy vélte, a magyarságnak lelki megerősödésre van szüksége ahhoz, hogy állni tudja az elszakadás évfordulója által gerjesztett megpróbáltatásokat.
"Trianon fájdalmának a megkiáltása mellett, büszkeség is töltsön el bennünket, hogy mégiscsak túléltük az országcsonkítást. Az állampolgárság által a nemzet közjogi egyesítése megtörténik, az egymillió új magyar állampolgár többsége erdélyi. Ez ma az egyetlen válasz Trianonra. Ebben az évben Csíksomlyó feladata, hogy lelki erőt adjon a 2018-as dolgok elviselésére, és arra, hogy a kihívásokból, a tragédiákból lehetőséget és büszkeséget kovácsoljunk" - fogalmazott Semjén Zsolt.
Hozzátette, a gyulafehérvári nyilatkozat centenáriumához közeledve a románokban is tudatosítani kell, hogy a magyarság semmi mást nem kér, csak azt, amit megígértek neki.
A csíksomlyói hegynyeregben állították ki a búcsúra azt a Misericordia (irgalmasság) feliratú installációt, amely a magyar állam ajándéka volt Olaszországnak, Rómának, valamint tiszteletadás a Szentszéknek az irgalmasság évévé nyilvánított 2016-os évben.
A Duna tévécsatorna által élőben közvetített misét Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatja be, a szentbeszédet Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mondja. A szentmisén jelen lesz Michael Anthony Perry, a ferences rend legfőbb elöljárója, Assisi Szent Ferenc 121. utódja a rend élén.
"Szüntessünk meg minden viszályt!"
Áder János: Meg kell békülnünk önmagunkkal
A prédikáció megbékélésre vonatkozó üzenetét hangsúlyozta a csíksomlyói búcsún részt vevő Áder János köztársasági elnök a szentmise utáni rövid sajtónyilatkozatában. "Veres András püspök úr prédikációjában a béke volt a központi üzenet. Meg kell békülnünk önmagunkkal, békét kell teremtenünk családjainkban, közösségeinkben, városainkban, országainkban. Ennél fontosabb üzenete a mai prédikációnak nem lehetett. Jó lenne, ha minél többen meghallanák" - nyilatkozta az elnök. Emlékeztetet arra, hogy öt éve - amióta betölti a köztársasági elnöki tisztséget - visszajáró zarándoka a csíksomlyói búcsúnak. Megjegyezte, valamennyi alkalommal ugyanazt az élményt kapta. A búcsú vélhetően 450 éve üzeni ugyanazt: "őrizzük meg hitünket, őrizzük meg együvé tartozásunkat, és őrizzük meg azt a közösségi élményt, amit ez a szentmise mindannyiunk számára jelentett az elmúlt években, és jelent ma is" - mondta. Áder János az igazi együvé tartozás jelének nevezte, hogy idén is százezrek zarándokoltak Csíksomlyóra nemcsak Erdélyből és a Kárpát-medencéből, hanem az egész Európából és más földrészekről is. A köztársasági elnök kérdésre válaszolva személyes ügynek nevezte, hogy az idei búcsún miért fohászkodott. Reményét fejezte ki azonban, hogy kérése meghallgatásra talál.
A viszálykodás megszüntetésére, a nemzet és a haza sorsának jobbra fordítása érdekében történő összefogásra kérte szombaton a csíksomlyói búcsú résztvevőit, valamint a szentmisét a televízióban és a rádióban követőket a prédikációt tartó Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
A püspök arra biztatta a jelenlévőket, hogy bizalommal forduljanak Szűz Máriához a kérésükkel, mert tőle még soha senki nem távozott meghallgatatlanul.
"Arra kérem minden magyar testvéremet (.), kapaszkodjunk össze az imában, tudjunk őszintén megbocsátani egymásnak, akarjunk összefogni nemzetünk és hazánk sorsának jobbra fordítása érdekében. Így teremtsük békét önmagunkban, családunkban, országainkban, és legyünk egymás társai a köztünk szeretetben megvalósuló Isten országa építésében. Szüntessünk meg minden viszályt, haragot és széthúzást, segítsük egymást, hogy minden jó cél, minden nemes szándék közös életünk fejlődését és gazdagodását szolgálja" - fogalmazott a csíksomlyói szónok.
Veres András a költő szavaival mondta: ha isten a szűzanya által akart közeledni az emberhez, mi ne akarjunk nélküle közeledni Istenhez.
Úgy vélte: bár minden emberben ott van az isten utáni sóvárgás, de mindenkinek segítségre van szüksége, hogy felfedezze, hol csillapíthatja "istenéhségét". Max Plank Nobel-díjas fizikus szavait idézve jelentette ki, hogy "bárhová nézünk, soha nem találunk ellentmondást isten és tudomány között, inkább teljes összhangot minden lényeges pontban".
A szónok természetesnek nevezte, hogy minél magasabbra jutunk a hitben, annál inkább érezni fogjuk hitünk hiányosságait és gyengeségeit. Azért fohászkodott, hogy növekedjen az emberekben a hit, és ne legyen senki elbizakodott, öntelt, gőgös a hitében sem.
A szentmisét a Csíksomlyóra első ízben ellátogató Miguel Maury Buendía nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete "az európai kereszténységet védő nemes harcosok földjén", "az évszázadokon át határt jelentő földön" köszöntötte a zarándokokat. A nuncius Ferenc pápa üdvözletét és áldását hozta Csíksomlyóra.
A pápa gondolatait idézve a nuncius kijelentette: szükséges emlékezni a múltra, de szükséges észrevenni a remény útjait, amelyek a nagy európai értékekből fakadnak.
Ez értékek sorában az emberközpontúságot, tevékeny szolidaritást, a világ felé való nyitottságot, a béke és a fejlődés követését, a jövőre való nyitottságot említette.
