Tartományi választás Mecklenburg-Elő-Pomerániában

A Németország északkeleti részén, a volt NDK területén fekvő tartományban az országos átlaghoz képest kevés menedékkérő és más jogállású külföldi él, de a kampány legfontosabb témája a helyi ügyek mellett mégis a menekültpolitika és a bevándorlás volt.

A szavazóhelyiségek reggel 8 órakor nyíltak meg, 1,33 millióan szavazhattak. A részvétel 60,9 százalékos volt, nagymértékben emelkedett a 2011-es 51 százalékhoz képest.

Listát 17 párt állított. A schwerini Landtag 71 képviselői helyére listán és a 36 egyéni választókerületben összesen 389-en pályáztak, köztük 99 nő. A legfiatalabb jelölt 19 éves, a legidősebb 81 éves volt. Az urnákat 18 órakor zárták az 1698 szavazókörben.

Az 1,6 millió lakosú Mecklenburg-Elő-Pomeránia a legkevésbé fejlett tartományok közé tartozik, az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) tavaly 24 932,2 euró volt, amivel az utolsó helyre került a 16 német tartomány rangsorában. A munkanélküliség ugyan jelentősen csökkent a most véget érő ciklusban, de még mindig 9 százalékos, ami a 6,1 százalékos országos munkanélküliségi ráta másfélszerese. A tartomány lakossága 300 ezer fővel csökkent az ország újraegyesítése óta. A külföldi állampolgárok aránya 3,7 százalékos, míg az országos átlag 10,5 százalék.

Megelőzte a CSU-t az AfD a részedermények szerint

 Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű újonc párton kívül valamennyi politikai erő támogatottsága csökkent a németországi Mecklenburg-Elő-Pomerániában vasárnap rendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választás esti részeredményei szerint. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) most először az AfD mögé szorult egy választáson, a Zöldek pedig várhatóan kiesnek a schwerini Landtagból.

A tartományi választási bizottság 21 óra után közzétett részeredményei alapján az első helyen a tartományban különböző koalíciós összetételben 1994 óta - 2006 óta a CDU-val - kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) végezhet a szavazatok 30,4 százalékával, ami 5,2 százalékpontos csökkenés a legutóbbi, 2011-ben tartott Landtag-választáson elért 35,6 százalékhoz képest.

A második helyen a 2013-ban alapított AfD áll 21,2 százalékkal. A párt így a kilencedik tartományi törvényhozásba kerül be a 16 tartományból álló Németországban.

A harmadik a CDU 19,3 százalékkal, ez 3,7 százalékpontos csökkenés eddigi legrosszabb eredményéhez, a 2011-ben szerzett 23 százalékhoz képest.

A negyedik helyre a Baloldal kerülhet a 12,8 százalékkal az egykori NDK területén fekvő tartományban. A keletnémet állampárt utódszervezete és nyugati baloldali tömörülések egyesülésével alakult párt támogatottsága csökkent a legnagyobb mértékben, eredménye 5,6 százalékponttal marad el a 2011-es 18,4 százaléktól.

A Zöldek támogatottsága ugyan jóval kisebb mértékben, a 2011-ben elért 8,7 százalékhoz képest 4 százalékponttal süllyedt a részeredmények szerint, de a 4,7 százalékos eredmény azt jelenti, hogy a párt elbukik az 5 százalékos bejutási küszöbön és búcsúzhat a Landtagból. Így Mecklenburg-Elő-Pomeránia lehet az első tartomány, ahol a Zöldek nincsenek jelen a törvényhozásban.

Várhatóan kiesik a Landtagból a széles körben neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) is, amely a szavazatok 3,1 százalékát szerezhette meg, 2,9 százalékponttal elmaradva a 2011-es 6 százaléktól.

A vezető lapok hírportáljain este megjelent első kommentárok Angela Merkel kudarcát és az AfD sikerét emelik ki. Például a Die Welt című konzervatív lap azt írta, hogy a mecklenburg-elő-pomerániai választás után "Merkel ellenfelei előjönnek a fedezékből". 

A Spiegel Online hírportál A tiltakozó szavazók győzelme címmel közölt elemzést, amely szerint a vasárnapi szavazás iránymutató, azt jelzi, hogy a választók "súlyosan megbüntetik a néppártokat" - a CDU-t és az SPD-t -, az AfD pedig végképp megveti a lábán az ország keleti részén, az egykori NDK területén. A többi között hozzátették, a CDU számára az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv valósult meg, és az eredmény még akkor is "összeomlást" jelent, hogy Mecklenburg-Elő-Pomeránia a maga 1,33 milliós választásra jogosult polgárával nemigen számít a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.

A liberális Der Tagesspiegel Angela Merkel kancellárságának vége? címmel közölt kommentárt, amely szerint a választási eredményben annak is van szerepe, hogy a félelem a tavalyi menekülthullám megismétlődésétől az AfD-hez tereli az embereket. Így a 2017 szeptemberében tartandó Bundestag-választásig az lehet az egyik legfőbb politikai kérdés, hogy meg tudja-e akadályozni Angela Merkel menedékkérők újabb tömegeinek beáramlását. Ha ez nem sikerül, kancellárságának még a választás előtt vége lesz - jósolja a berlini lap.

Egy másik fővárosi újság, a baloldali Berliner Zeitung szerint a kezdetben az euróövezeti válság berlini kormányzati kezelésével való elégedetlenségre építő AfD tavaly "ügyesen váltott", most már nem az euró a témája, "választóit egyes egyedül az idegenektől való félelemmel mozgósítja", a javasolt megoldása pedig a bezárkózás. Az AfD szavazói "nem is egy valóban létező pártra szavaznak, hanem a tiltakozást választják és egy hangulatot", hiszen az AfD "ideális fel

Frauke Petry, az AfD társelnöke Schwerinben az urnazárás utáni első nyilatkozatában a ZDF-nek azt mondta, a párt sikere jól mutatja, hogy a "zsugorodó egykori nagy néppártok" - a CDU és az SPD - elveszítették a kapcsolatot a választókkal. Ezt jelzi az is, hogy az AfD sok olyan embert mozgósított, akik korábban nem vettek részt a Landtag-választáson. Az eredményben nagy szerepe van Angela Merkel "katasztrofális menekültpolitikájának" - mondta Frauke Petry, hozzátéve, hogy az AfD súlyos csapást mért a kancellárra a saját "törzstartományában", és az eredmény már azt a kérdést is felveti, vajon meg tudja-e őrizni egyéni mandátumát a 2017-es Bundestag-választáson. Az AfD társelnöke azt is elmondta, hogy pártja ellenzéki szerepre készül a tartományi gyűlésben.

A CDU főtitkára, Peter Tauber a párt berlini székházában tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a mecklenburg-elő-pomerániai kormány kiváló munkát végzett, a választók jelentős részét azonban nem ez mozgatta, hanem az, hogy kifejezésre juttassa elégedetlenségét a menekültválság kezelésével kapcsolatban. Van azonban egy mélyebb oka is a választási eredményeknek, mégpedig az emberek egy részének félelme a "leszakadástól". Ez az aggodalom annak ellenére jelentkezik, hogy az ország újraegyesítése óta Mecklenburg-Elő-Pomeránia is sokat fejlődött, és ezek az eredmények nincsenek veszélyben. Egyetlen pártnak sem sikerült eloszlatni ezt a félelmet, és egyetlen párt sem tudott nyugalmat, bizakodást sugározni, ennyiben "mindenki veszített" - mondta a CDU főtitkára. Hangsúlyozta: a jövőben jobban el kell magyarázni, hogy a politika mit miért tesz és miként halad előre az emberek gondjainak megoldásában. Az AfD nem is törekszik a gondok megoldására, "csak szítja a tiltakozást, játszik a félelmekkel, és fellépésével, nyelvezetével szalonképessé tesz szélsőjobboldali nézeteket" - tette hozzá Peter Tauber.

Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke a párt berlini székházában tett nyilatkozatában hangsúlyozta: mecklenburg-elő-pomerániai választás után az a kérdés, miként lehet gondoskodni arról, hogy az emberek "dühe és elbizonytalanodása" ne az AfD-nek adjon felhajtóerőt. A  politikának biztonságot kell nyújtania az embereknek, méghozzá nemcsak védelmet a bűnözés és a terrorizmus ellen, hanem szociális biztonságot is, ezért a szövetségi kormányt alkotó koalíciónak - a CDU/CSU pártszövetségnek és az SPD-nek - ki kell dolgoznia egy "szolidaritási paktumot", amely a többi között nyugdíjminimum bevezetéséről szól - mondta Sigmar Gabriel..