Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek, miután Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt.
Kósa Lajos sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogyan értékelik, hogy Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az oktatási törvényt, azt mondta: meglepődtek, arra számítottak, hogy az elnök megfontolja az aláírást. A törvény súlyosan sérti nemcsak a magyarok, hanem más, Ukrajnában élő nemzetiségek érdekeit is. Senkitől sem vehető el az a joga, hogy anyanyelvén tanuljon - tette hozzá. Kijelentette: a Fidesz-frakció minden támogatást megad a kormánynak, hogy blokkolja Ukrajna minden törekvését az unióban és a nemzetközi porondon. Mindenre vétót fognak mondani, ami Ukrajnával kapcsolatos - jelezte Kósa Lajos, hozzáfűzve: ez egészen addig így lesz, amíg ebben a kérdésben nem jutnak dűlőre.
Petro Porosenko eddig európai Ukrajnáról beszélt - folytatta -, de "ezt gyakorlatilag innentől kezdve el is felejtheti", tekintettel arra, hogy Magyarország minden létező fórumon, minden nemzetközi szervezetben, elsősorban az EU-ban, blokkolni fog minden olyan kezdeményezést, amely Ukrajnának kedvező lenne.
Most, hogy az EU-Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint az ukránok vízummentessége életbe lépett, az ukránok "azt az álmot dédelgetik", hogy a keleti partnerség jegyében még tovább lépnek az európai integráció felé vezető úton. "Na, ezt most pont elfelejthetik" - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter hozzátette: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelenleg zajló ülésén Magyarország meg fog vétózni minden olyan EU-s felszólalást vagy álláspontot, amely nem ítéli el Ukrajnát kellő erélyességgel és kellő határozottsággal.
Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a magyar nyelvhasználat korlátozása veszélyezteti a közösség fennmaradását
Az ukrán oktatási reform jelenlegi formájában való bevezetése kedvezőtlen következményekkel járna az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekre, a magyar nyelvhasználat iskolai korlátozása veszélyezteti a közösség fennmaradását - állapította meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében.
Azt írták, kutatások igazolják, hogy az anyanyelvű oktatás nagyon fontos szerepet játszik az anyanyelvhez való viszony kialakulásában, így hosszú távon a magyar identitáshoz ragaszkodásban.
Kifejtették: Kárpátalján a magyar nyelv sorsa egyenlő a közösség sorsával, ezért a magyar nyelvhasználat korlátozása az iskolarendszerben közvetlenül a közösség fennmaradását veszélyezteti. Már eddig is magas volt az onnan Magyarországra távozó tanulók aránya (különösen az ország közelsége és a választható szakok sokszínűsége miatt), és ez ilyen szigorítás következtében tovább emelkedhet.
Ugyanez igaz lehet az alacsony anyagi megbecsültségű tanári pályára is. A tanárhiány már 2014 óta problémát okoz Kárpátalja magyar iskoláiban - tették hozzá.
Mivel Ukrajnában több száz orosz, csaknem 100 magyar és körülbelül ugyanennyi román, valamint 5 lengyel nyelven oktató iskolát érint ez a változtatás, nagy felháborodást okozott az oktatási reform ezen része mind a helyi, mind pedig a nemzetközi szinten - mutattak rá.
Hangsúlyozták: a törvényben megfogalmazott változtatások jogi és szakmai okból is kifogásolhatóak. Jogilag azért, mert a törvény semmibe veszi az ország belső jogszabályait, magát az alkotmányt is, valamint az ország nemzetközi vállalásait, ugyanis megfosztja a nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől az oktatás magasabb szintjein. Ez visszalépést jelent az eddig érvényben lévő jogszabályokhoz képest.
A kutatóintézet meglátása szerint a törvény szakmai (nyelvészeti és pedagógiai) érvényessége pedig azért problémás, mert nem egyértelmű, hogy az ukrán oktatási minisztérium miként járulna hozzá ezzel a változtatással a nyelvi jogok közül az anyanyelv és az államnyelv egyidejű elsajátításához.
Az elemzés szerint olyan oktatási modell szolgálhatná Ukrajnában a kisebbségek oktatásának minőségi javítását, amelynek célja a "hozzáadó kétnyelvűség".
A hozzáadó kétnyelvű modellben a beszélő a nyelveket egymáshoz adódóan és nem egymás kárára sajátítja el - magyarázták, hozzátéve, ez a legegyszerűbben az anyanyelvű oktatás megtartása mellett az államnyelvoktatás reformjával is elérhető. De vannak olyan kétnyelvű modellek, amelyek szintén ezt a célt szolgálhatnák - olvasható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzésében.
Emmi: az új ukrán törvény zsákutca
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az új ukrán oktatási törvény zsákutca. A magyar kormány visszautasítja a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő szabályozást - közölte a tárca kedden az MTI-vel.
Közleményükben azt írták: az új ukrán oktatási törvény aláírásával Ukrajna jogfosztást követ el, megsért több nemzetközi egyezményt, amelyet az európai nemzetek közösségéhez közeledve vállalt, köztük az anyanyelven tanulás és tanítás biztosítását az oktatás valamennyi szintjén. Úgy fogalmaztak: "Ukrajna vezetése nem Európa felé, hanem zsákutcába kormányozza saját országát".
Hangsúlyozták: Magyarország alkotmányos kötelességének tartja, hogy minden illetékes nemzetközi fórumon felemelje szavát a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok érdekében. Az emberi erőforrások minisztere ezért arra szólítja fel Ukrajna oktatási miniszterét, hogy kezdje meg a törvény elfogadása előtt elmaradt tárgyalásokat a kárpátaljai magyar közösségek képviselőivel, akik kimaradtak a törvényalkotás folyamatából.
A magyar kormány ezután is készen áll arra, hogy a méltányos nemzetiségi oktatás érdekében tárgyalásokat folytasson Ukrajnával - tették hozzá.
A román és az ukrán oktatási miniszter találkozót beszélt meg
A román és az ukrán oktatási miniszter találkozni fog, hogy egyeztessen az új ukrán oktatási törvény alkalmazásáról - jelentette ki kedden Teodor Melescanu román külügyminiszter a bukaresti közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Ez volt a román diplomácia első reakciója azután, hogy Petro Porosenko ukrán államfő hétfőn aláírta a kisebbségi nyelveken folyó oktatás visszaszorítását előirányzó törvényt.
Melescanu emlékeztetett, hogy Románia Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek címzett levélben kérte a törvény kihirdetésének elhalasztását. Hozzátette: Bukarestnek továbbra is az a fontos, hogy a mintegy 400 ezer főt számláló ukrajnai román kisebbség minél magasabb szintig részesüljön anyanyelvű oktatásban. Ezért Klimkinnel abban állapodtak meg - mondta -, hogy az oktatási miniszterek találkozni fognak, és nagyon konkrétan, tantervekkel az asztalon megvizsgálják, milyen esetben szükséges ukrán nyelven tanulniuk a gyermekeknek, és melyik fontos tantárgyakat tanulhatják románul.
Klaus Iohannis román államfő csütörtökön jelentette be, hogy lemondta októberre tervezett ukrajnai látogatását az új ukrán oktatási törvény elfogadása miatt.
Dmitrij Peszkov: Az ukrán törvény elavult és félresikerült
Elavultnak és félresikerültnek minősítette az ukrán oktatási törvény több rendelkezését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában.
A román parlament és a külügyminisztérium is sajnálatát fejezte ki
A bukaresti parlament és a román külügyminisztérium is közleményben fejezte ki kedden sajnálatát amiatt, hogy Petro Porosenko ukrán államfő a korábbi figyelmeztetések ellenére aláírta az új oktatási törvényt, amely előirányozza a kisebbségi nyelveken folyó oktatás visszaszorítását.A román parlament a két házelnök által aláírt közleményben tudatta: hamarosan romániai parlamenti képviselőkből és szenátorokból álló bizottság utazik Kijevbe, hogy párbeszédet folytasson az ottani illetékes hatóságokkal a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról.
A román külügyminisztérium közölte, hogy az illetékes nemzetközi szervezetekhez fordul az ukrán oktatási törvény ügyében. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy továbbra is határozottan kéri az ukrán hatóságokat, hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a román közösség számára az anyanyelvi oktatás jogát
"Nem tartjuk korszerűnek és jól sikerültnek ennek a törvénynek egy sor rendelkezését" - hangoztatta Peszkov.
A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a jogszabály nagyon kemény reagálást váltott ki több, Ukrajnával szomszédos államban. Mint mondta, Moszkvának aggályai vannak a törvény további érvényesítésével kapcsolatban.
Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn írta alá az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament, és amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki belföldön és külföldön, köztük Magyarországon is.
Az orosz külügyminisztérium korábban bejelentette, hogy az oktatási törvény ellentétes Ukrajna alkotmányával, mert megsérti az oroszajkú lakosság érdekeit és a totális elukránosítást célozza.
A külügyminiszter szerint az ukrán nyelv ismerete nemzetbiztonsági kérdés
Nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az ukrán nyelv ismeretét egy kijevi televíziónak nyilatkozva.
Az ICTV-nek hétfő este a miniszter azt mondta, hogy ebben a kérdésben Ukrajnának következetesnek kell lennie. Szavai szerint "százszázalékosan meg kell védeni" az ukrán államnyelvet és vele együtt a nemzeti kisebbségek nyelveit is.
Az ukrán Ellenzéki Blokk szerint a törvény sérti az alkotmányt
A kisebbségek nyelvén folyó oktatást korlátozó új törvény sérti az alkotmányt és a nem ukrán ajkúak jogait - közölte kedden az Ellenzéki Blokk nevű ukrán párt, és leszögezte, hogy jogi úton támadja meg a törvényt.
"A hatalom nemcsak Ukrajna megítélését rombolja Európa szemében, hanem rombolja a demokráciát és az államot. A törvény nyelvi normái a hatalmon lévők alkalmatlanságáról tanúskodnak" - áll a Viktor Janukovics megbuktatott volt ukrán elnök hívei által alapított ellenzéki párt közleményében.
A párt bejelentette, hogy a bíróságon fog küzdeni a törvény által előírt nyelvi normák eltörléséért.
"Ki fogunk állni minden ukrán jogáért, hogy hallgathasson és beszélhessen saját anyanyelvén. Minden embernek - függetlenül attól, hogy mely nemzet képviselője - jogában áll megválasztani a nevelés és az oktatás nyelvét" - szögezi le az Ellenzéki Blokk.
Jogi lépéseket terveznek
Elítélte Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő kedden az új ukrán oktatási törvényt, mondván hogy a szabályozás alkotmányos jogaitól fosztja meg az ország állampolgárainak egy részét, illetve ellentmond több nemzetközi egyezménynek. A képviselő az MTI-hez is eljuttatott közleményében kiemelte: ugyan Ukrajna elindult az európai integráció útján, de sajnos utat tévesztett, inkább a nacionalizmust választotta, és a fentről irányított asszimiláció eszközévé tette az oktatási reformot.
A kisebbségi jogokat szűkítő ukrán oktatási törvény hatályba lépése ellenére tovább fogunk küzdeni ellene jogi eszközökkel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük minden óvodánkat, iskolánkat - jelentette ki az MTI-nek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője kedden Ungváron, arra reagálva, hogy az ukrán államfő aláírta a tanügyi jogszabályt.
Brenzovics László elmondta: "Sajnálatosnak tartjuk, hogy Petro Porosenko elnök szabad utat engedett az oktatási törvénynek az ukrajnai kisebbségi szervezetek és az Ukrajnával szomszédos államok tiltakozása ellenére. Mi, kárpátaljai magyarok számos alkalommal adtunk hivatalosan hangot aggályainknak, s úgy tűnik, a külföldi nyomás sem volt elegendő ahhoz, hogy az államfő megvétózza a törvényt". Megjegyezte, hogy a jogszabály elfogadását üdvözölte az Egyesült Államok, az Európai Unió vezetése pedig hallgatott a kérdésben.
A politikus jelezte, hogy a hatályba lépett törvénnyel kapcsolatban a KMKSZ több jogi lépést kíván tenni, amelyek között szerepel, hogy az ukrán parlament emberjogi biztosától kérni fogja, küldje a jogszabályt normakontrollra az alkotmánybírósághoz. Ha a Legfelsőbb Tanácsban (parlament) sikerül összegyűjteni 40 képviselői aláírást, akkor szintén kérhető lesz a törvény alkotmányossági vizsgálata - emlékeztetett, hozzátéve, hogy vélhetőleg októberben az Európa Tanács emberi jogi biztosi hivatala is napirendre tűzi az ukrán oktatási törvény kérdését.
"Az állásfoglalás a nemzetiségi politika kvázi elismerését jelenti"
A magyar kormány nemzetiségi politikájának elismerését is látja a parlament magyarországi nemzetiségek bizottságának az ukrán oktatási törvényt elítélő határozatában az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
A kormányzat a bizottsági állásfoglalást úgy is értékeli, mint a magyarországi nemzetiségi politika elismerését, "kvázi jóváhagyását" - jelentette ki Fülöp Attila a bizottság ülését követő keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Kifejtette: azért értékelnek így, mert az elmúlt években a Magyarországon élő nemzetiségek körülményeire alapvetően a jogbiztonság, a kiszámíthatóság volt jellemző, és növekedett a támogatásuk. Ehhez képest az Ukrajnában élő nemzetiségek a jogfosztással szembesülnek - tette hozzá.
Fülöp Attila elmondta, Magyarországon lehetőség van az anyanyelvű oktatásra, a tizenhárom nemzetiség sok diákja tanul anyanyelven.
Magyarországon törekedtek arra, hogy az itt élő nemzetiségek megkapják azt a támogatást, ami szükséges az identitásuk megéléséhez - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, rámutatva arra, hogy a nemzetiségeknek nyújtandó támogatások összege 2010 óta mintegy háromszorosára emelkedett, jövőre már 10,4 milliárd forint lesz.
A sajtótájékoztatón Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke elmondta: a testület állásfoglalásában külön kiemelték azt a körülményt, hogy az ukrán oktatási törvény a kárpátaljai magyarságon túl sújtja azokat a nemzetiségeket is, amelyek "tulajdonképpen túlnyomórészt" nemzettársaik, hiszen ugyanazokhoz a nemzetiségi közösségekhez tartoznak, amelyeket a nemzetiségek bizottságában képviselnek.
Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló a bizottsági ülésen általa elmondottak megerősítve arról beszélt: a magyarországi ukrán közösség már korábban szót emelt az ukrajnai nemzetiségek jogainak szűkítése miatt. Rámutatott arra is, hogy főleg a kárpátaljai magyarokat sújtja a rendelkezés, mert ők rendelkeznek az ottani nemzetiségek közül a legnagyobb iskolarendszerrel.
Az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága kedden hozott állásfoglalásában kimondta: támogatja "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szóló országgyűlési határozatban foglaltakat, "különös tekintettel arra a körülményre, hogy a határozatban elítélt, nemzetiségi oktatási és anyanyelvhasználati jogokat sértő ukrán oktatási törvény - a kárpátaljai magyarság mellett - az országgyűlési szószólók által Magyarországon képviselt és Ukrajnában is élő nemzetiségi közösségeket (bolgárokat, görögöket, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat, románokat és szlovákokat) ugyancsak sújtja".
Ukrán oldal: Kampányháború folyik
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint a magyarországi választási kampánnyal függnek össze azok a nyilatkozatok, amelyek az új ukrán oktatási törvény kapcsán a nemzeti kisebbségeket érő sérelmekről szólnak, emellett Budapest így próbálja elterelni a figyelmet az Európai Unióval szemben fennálló problémáiról, ezen belül a migrációval kapcsolatos nézeteltéréséről Brüsszellel.
Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán Szabadság rádiónak kedden nyilatkozva "hisztérikusnak" minősítette a törvénnyel kapcsolatos magyarországi megnyilvánulásokat. Úgy vélte, hogy Ukrajnának ebben a helyzetben "nyugodtan és megfontoltan" kell viselkednie, miközben nem szabad feladnia nemzeti érdekeit.
"Meg kell mutatnunk, hogy mi egy nagy európai nemzet vagyunk, vannak saját nemzeti érdekeink és van gerincünk. Ebben bennünket nem lehet megtörni " - fogalmazott Jeliszejev.
A tisztségviselő mindazonáltal úgy vélte, hogy az oktatási törvényről konzultációkra van szükség. Szerinte viszont Magyarország ahelyett, hogy a vitát kétoldalúan próbálná rendezni, szélesebb platformra vitte a kérdést.
"Mi készen állunk a kétoldalú konzultációkra szakértők bevonásával, annak érdekében, hogy bebizonyítsuk: ez a törvény megfelel a leghaladóbb európai szabványoknak, és egyaránt szolgálja a magyar nemzeti kisebbség és az ukrán fél érdekeit" - szögezte le a tisztségviselő.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter közben a Twitter internetes közösségi portálon tett bejegyzésében tudatta: Ukrajnában azon dolgoznak, hogy az ország magyar nemzetiségű állampolgárai a lehető "legkomfortosabban" érezzék magukat az Európai Unióban és Ukrajnában egyaránt. "Minél több nyelv, annál több lehetőség. A konstr
Az új oktatási törvény, amelyet szeptember 5-én fogadott el az ukrán parlament, a közoktatás korszerűsítését határozza meg célként. A reformokat 2018 szeptemberétől vezetnék be. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett. Így az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
