A magyar kormányra és a magyar emberekre nem lehet nyomást gyakorolni, és a magyarok október 2-án elmondják, mit gondolnak az illegális bevándorlásról és a kényszerbetelepítésről - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-vel. A Székely Nemzeti Tanács elnöke is a részvételre buzdított.
A tárcavezető arra reagált, hogy Morgan Johansson svéd bevándorlási miniszter csütörtökön találkozott dán, norvég és finn kollégájával, és megbeszélésük témája a bevándorlás, továbbá azoknak a bevándorlóknak a visszatoloncolása volt, akik nem kaptak letelepedési engedélyt, és akiket Magyarországon regisztráltak elsőként az EU-ban. A Sydsvenskan honlap beszámolója szerint Johansson megpróbálta rávenni kollégáit, hogy egységesen gyakoroljanak nyomást Magyarországra. Svédországban legalább ezer olyan szíriai és afgán van, akik a nyugat-balkáni útvonalon, Magyarország érintésével érkeztek. Őket Magyarországon regisztrálták menedékkérőként, a dublini szabályozás szerint Magyarországon kell elbírálni a kérelmüket - mondta a cikk szerint a svéd miniszter, aki a magyar nagykövettel is tárgyalt.
A Székely Nemzeti Tanács szerint nemmel kell szavazni a kvótareferendumon
A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint részt kell venni az októberi kvótareferendumon, és nemmel kell szavazni. Izsák Balázs a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a határon túli magyarok, köztük a székelyek is abban érdekeltek, hogy az anyaország erős és független legyen. Izsák Balázs hozzátette: nem szeretnék, ha Székelyföldre más kultúrájú, idegen népek érkeznének, hiszen elég feladat nekik megteremteni az együttélés normális feltételeit az ott élő románsággal. Brüsszel "teljesen érzéketlen" ezekre a kérdésekre - mondta, majd hozzáfűzte: nem akarják, hogy továbbra is a brüsszeli szempontok érvényesüljenek olyan kérdésekben, amelyekben a magyar nemzetpolitikának kell érvényesülnie. A hagyományos, klasszikus európai érdekeket jelenleg Magyarország képviseli - emelte ki a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki szerint "Brüsszel Európa-ellenes politikát folytat, káoszba taszítja Európát". Izsák Balázs azt mondta: nem hallottak mást, mint hogy "közös európai megoldást kell keresni". Ez üres szlogenné vált - mondta, hozzátéve: a kvótarendszer semmit nem old meg, csak a zűrzavart növeli.
Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban kifejtette: a svéd bevándorlási miniszter rájött, hogy országa "óriásit hibázott, amikor a bevándorlókat Európába vonzó politikába kezdett". Az elhibázott svéd politika következményeit Magyarországra akarja terhelni, ellene szervezkedik, "frontot szervez", hogy bevándorlók ezreit kényszerítse Magyarországra - közölte. Hozzátette: ez a politika "európaiatlan, és az elmúlt századra emlékeztet". A külügyminiszter szerint felfoghatatlan, hogy a svéd tárcavezető "mit nem ért azon az egyértelmű szabályozáson", hogy az illegális bevándorlókat abba az országba kell visszavinni, ahol az Európai Unió területére léptek. A közel-keleti és az észak-afrikai illegális bevándorlók esetében ez nem Magyarország, ezért a magyar kormány ezeket az illegális bevándorlókat nem engedi vissza az országba - mutatott rá. Megjegyezte: ráadásul a svéd bevándorlási miniszter "kétszínűen politizál, hiszen Svédország liberális bevándorlási politikát hirdet, de amikor ott vannak a bevándorlók, el akarja zavarni őket".
Szijjártó Péter hangsúlyozta: pontosan ez "az ostoba és felelőtlen politizálás lökte az Európai Uniót abba a káoszba", amelyben most van. A magyar kormányra és a magyar emberekre nem lehet nyomást gyakorolni, a magyarok október 2-án el fogják mondani, hogy mit gondolnak az illegális bevándorlásról és a kényszerbetelepítésről - emelte ki. Hozzáfűzte: jobb, ha ezzel a gondolattal a svéd bevándorlási miniszter is megbarátkozik.
Eltérően látja a jogi következményeket az Amnesty International és az Alapjogokért Központ
Teljesen másként látja a kötelező betelepítési kvótáról szóló októberi népszavazás lehetséges jogi következményeit az Amnesty International (AI) Magyarország és az Alapjogokért Központ.
Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója és Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában szembesítették álláspontjukat pénteken.
Az AI vitatja a népszavazás jogosságát, félrevezetőnek tartja a feltett kérdést, és a referendum következményeit is kétségbe vonja. Ezzel szemben az Alapjogokért Központ szerint lesz jogi ereje a voksolásnak, amennyiben érvényes és eredményes lesz.
Jeney Orsolya európai uniós vezetők nyilatkozataira hivatkozva közölte: bármilyen eredményt hoz is a népszavazás, annak semmiféle hatása nem lesz az Európai Bizottság jogalkotási folyamatára. Kovács István egyetértett azzal, hogy a referendum semmire nem kötelezheti az uniót.
Hangsúlyozta, hogy a népszavazás Magyarországon a rendszerváltás óta alapvetően jogi kötőerővel bíró intézmény. Feladatot csak az Országgyűlésre ró, amelynek adott esetben törvényt kell alkotnia, vagy akár módosítania az alaptörvényt annak érdekében, hogy a magyar jogi szabályozás megfeleljen a választók akaratának. Az Alkotmánybíróság még azt is kimondhatja, hogy az esetlegesen módosított alaptörvény az uniós jog felett áll - szögezte le.
A kvótanépszavazás kérdése az AI szerint félrevezető, ugyanis az EU-ban szó sincs betelepítésről, csupán kvótáról.
Jeney Orsolya elkülönítette az áthelyezés és a betelepítés fogalmát. Előbbi azt jelenti: Magyarországra irányítanának menedékkérőket annak érdekében, hogy menekültügyi kérelmeiket itt bírálják el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők feltétlenül örökre az országban maradnak, mert lehet, hogy az eljárások lefolytatása után egyikük sem kapna menedékjogot. Jeney szerint mindössze arról van szó, hogy az unió szerint a magyar hatóságoknak a kérelmek elbírálásával ki kell venniük a részüket a közösből, betelepítést azonban nem emleget az EU.
Kovács István szerint a kérdésben szereplő betelepítést gyűjtőfogalomként kell értelmezni, amely a betelepítést és az áthelyezést is magában foglalja. "A kvótareferendum arról szól, hogy meg lehessen akadályozni bármely olyan, folyamatban lévő vagy jövőbeli uniós javaslat végrehajtását, amely azt eredményezné, hogy Magyarország területére hoznának harmadik országbeli állampolgárokat" - mondta.
Jeney Orsolya úgy fogalmazott: senki nem vitatja, hogy soha nem látott menekülthullám van a világban. Ugyanakkor el kell dönteni, hogy gyermekeinkre egy gyűlölettel és feszültségekkel teli bolygót akarunk-e hagyományozni, vagy egy olyat, ahol mindenki biztonságban érezheti magát.
Kovács István megjegyezte, hogy először az uniós jogszabályokat kellene átgondolni és az élethez igazítani, ezután lehetne kitalálni a betelepítési és áthelyezési mechanizmusokat. Azt mondta, Brüsszelben egy olyan központi irodát akarnak felállítani, amely eldöntené, hogy az egyes menedékkérőknek hová kell menniük, és itt határoznának arról is, ki kapjon menekültstátust. Az EU-nak azonban ehhez nincsen joga, Magyarország ugyanis soha nem ruházta fel ilyennel - hangoztatta.
Az AI Magyarország igazgatója azt mondta, szervezetük nem foglal állást abban a kérdésben, hogy az emberek milyen választ adjanak a kvótanépszavazás kérdésére. Az AI célja kampányszervezetként csupán annyi, hogy objektív információkat tegyen közzé a bevándorlásról, hogy politikamentesen lehessen informálódni a témában.
Kovács István ezzel szemben határozottan arra buzdította az állampolgárokat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és antidemokratikusnak nevezte azokat a kezdeményezéseket, amelyek a távolmaradásra biztatnak.
LMP: A kormánynak a migráció valódi gyökereivel kellene foglalkoznia
Az LMP frakcióvezetője arra szólította fel a kormányt, hogy ha valóban a migrációs válságot tartja Európa legnagyobb problémájának, akkor lépjen fel annak érdekében, hogy megszüntesse annak kiváltó okait. Szerinte ezek közül az egyik legfontosabb a környezeti válság.
Schmuck Erzsébet pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján egyetértett azzal, hogy a migráció napjaink egyik legsúlyosabb kihívása, amely az egész világot fenyegeti. A magyar kormány viszont csak saját politikai érdekeit szem előtt tartva foglalkozik a problémával, ezt támasztja alá a "teljesen felesleges, milliárdokat pocsékoló" október 2-i népszavazás és az "embereket hülyének néző, ostoba plakátkampány is" - fogalmazott. A képviselő azt mondta, hogy a migráció kiváltó okai közül az egyik legfontosabb a környezeti válság, amelynek része a klímaváltozás. Az LMP álláspontja szerint ezért a kormánynak fel kellene ismernie a környezeti válság és a klímaváltozás migrációra gyakorolt hatásait, és egyeztetéseket kell kezdeményeznie arról, hogy Magyarország önállóan, illetve uniós tagállamként milyen javaslatokat tehet le az asztalra. Hozzátette, a megoldáshoz összehangolt nemzetállami, EU-s és globális lépésekre van szükség.
Schmuck Erzsébet hangsúlyozta, hogy ma különbséget tesznek a háborús konfliktusok, az erőszak elől menekülők és a gazdasági bevándorlók között, de még a nemzetközi jog sem ismeri a környezeti menekültek fogalmát. Azt mondta, az éghajlatváltozás miatt 2040-ig legkevesebb 25 millió, de akár egymilliárd ember is földönfutóvá válhat.
MSZP: A népszavazásnak nem lesz jogi következménye
A kvótareferendum eredményének semmilyen jogi következménye sem lesz; a népszavazást a kormánypártok "politikai paravánként" használják - erről beszélt az MSZP elnöke pénteken szigetvári sajtótájékoztatóján.
Molnár Gyula szerint a népszavazással "Orbán Viktor arra akar felhívni, hogy szakítsunk azzal az európai joggal, amelynek alapszerződését ő maga is elfogadta, és amelynek haszonélvezője minden magyar ember".
A politikus úgy fogalmazott, hogy a kvótanépszavazás politikai paravánként szolgál az egyéb problémák elfedésére.
Az MSZP elnöke azt ígérte: kampányukban a következő napokban bemutatják, hogy a kormánypártok miként próbálják meg elfedni a korrupciót, illetve az oktatás és az egészségügy "rendkívüli problémáit". Tóth Bertalan frakcióvezető a Zrínyi-emlékév keretében a baranyai városban jelenleg is zajló központi rendezvényekről szólva azt mondta: elnökök, miniszterek nyilatkoztak az eseményen az ország biztonságának, védelmének fontosságáról.
A képviselő szerint azonban kormánypártok ennél fontosabbnak tartják saját céljaikat, hogy a népszavazással a miniszterelnök számára olyan hátteret építsenek, amellyel "szétfeszíti az együttműködés kereteit, a közös megoldások képviselése helyett".
Tóth Bertalan úgy látja, hogy a határon szolgáló rendőrök és katonák ellátása nem megfelelő, "s egy esetleges komolyabb válság idején az ő szerepük kiemelkedő lesz, de a kormány ezzel nem foglalkozik". A frakcióvezető megismételte: a jövő héten benyújtanak az Országgyűlésnek egy javaslatcsomagot az ott szolgáló katonák és rendőrök megfelelő munkakörülményeinek, ellátásának biztosítása érdekében.
Tóth Bertalan jelezte, pártja az átláthatóságról, az összeférhetetlenségről és az álláshalmozásról szóló antikorrupciós törvényjavaslat benyújtását is tervezi.
