Az albán diaszpóra amerikai vagy európai szerb diplomáciai képviseletek egyikének elfoglalását tervezi, hogy rákényszerítse Belgrádot a Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfő elleni eljárás megszüntetésére - figyelmeztetett Ivica Dacic szerb külügyminiszter közleményében a biztonsági szolgálatok információira hivatkozva.
A Politika című belgrádi napilap keddi beszámolója szerint Ivica Dacic leszögezte: az információk alapján jól látszik, "mi mindenre készek az albán politikusok, még terrorizmusra is". Erről tájékoztatták az érintett országok biztonsági szerveit és a szerb diplomáciai képviseleteket. Ugyanakkor - folytatta Dacic - Szerbia felhívta minden ország figyelmét arra, hogy felelősséggel tartozik a nagykövetségek és konzulátusok biztonságáért.
"Szerbia nem hagy fel Haradinaj vagy bárki más üldözésével, aki bűncselekményt követett el a szerb nép ellen. A szerb nép, ahogy a többi is, megérdemli az igazságot" - fogalmazott Ivica Dacic.
A szerb diplomácia vezetője kiemelte, hogy Ditmir Bushati albán külügyminiszter kijelentése - miszerint a volt koszovói miniszterelnök francia elfogását követően felül kell vizsgálni a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet - jól jelzi, az albán politika alapja az, hogy a szerbek elleni bűncselekmények megengedhetőek, a párbeszéd pedig kizárólag a koszovói függetlenség megerősítését szolgálja.
A francia hatóságok múlt szerdán vették őrizetbe Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnököt, az 1998-99-es koszovói háború egyik gerillaparancsnokát egy 2004-ben kiadott szerb elfogatóparancs alapján. Belgrád háborús bűnösnek tekinti Haradinajt, aki a koszovói harcok idején az albán többségű dél-szerbiai tartomány elszakadásáért küzdő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) regionális parancsnoka volt. A politikus 2004-2005-ben rövid ideig kormányfője volt az akkor még ENSZ-igazgatás alatt álló tartománynak. A szerb hatóságok szerint parancsnoksága alatt több mint háromszáz szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint négyszáz embert raboltak el. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádpontok alól. Haradinaj jelenleg a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű ellenzéki párt vezetője.
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap úgy értesült, hogy a lehetséges albán támadás fő célpontja a svájci, a törökországi, a görögországi, az olaszországi, a németországi vagy az egyesült államokbeli szerb nagykövetség lehet. A lap szerint az albán diaszpóra elsőszámú célpontjai nem azok az országok lehetnek, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét, mert azzal esetleg elveszíthetnék a támogatásukat, viszont mindképpen olyan országokról lehet szó, amelyekben nagyszámú albán kisebbség él.
A koszovói külügyminisztérium közleményben reagált Ivica Dacic kijelentésére. Pristina szerint a szerb külügyminiszter állítása "elfogadhatatlan és lázító", az ilyen retorika destabilizációhoz vezet, és megnehezíti a kétoldalú kapcsolatok normalizálását. A koszovói külügyminisztérium szerint ilyen erőszakos cselekményeket csak Szerbiában találhatnak ki, hogy azokat később az albán diaszpóra számlájára írják. A tárca úgy vélte, hogy a szerb diplomácia vezetőjének kijelentése a kilencvenes évekre emlékeztet, amikor "Szerbia maga tervelte ki a támadásokat, és azután másokra kente".
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. Belgrád és Pristina között 2003-ban uniós közvetítéssel kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, amely még mindig tart.
