Szemközt Liptószentivánnal (Lip-tovsky Ján), a szertelenül tekergő Vág jobb partjától keskeny autóutak, feljebb már csak gyalogos turistautak vezetnek a Magas-Tátrától nyugat felé vonuló Liptói-havasok lábához. Öt kilométerrel északra a Vág hídjától a felfedezők kíváncsiságával törekszünk megismerni Liptószentandrást és középkori templomát.
Liptovsky Ondrej kereken hatszáz lelkes szlovák ajkú kisközség. Az Árpád-kori Magyarfalu (Uhorská Ves; 1230: Mogiorfolu, villa Mogior) szomszédosa, amely település egészen a legújabb korig megőrizte ősi nevét. A Szent-Iványi család levéltárában olvasható, 1306. október 1-jén kelt okirat szerint Pál szepesi prépost felhatalmazta Bogomerius comes fiait, hogy Csorba (Chyrba) helység körül fekvő birtokaikon kápolnákat építsenek és tartsanak fenn Szent András apostol tiszteletére; annak papjai és klerikusai kapják meg a szepesi káptalan által elengedett tizedet (a csorbai plébános kivételével), mindaddig, amíg a falvak adómentessége fennáll. Egy másik, 1380 karácsonya előtt négy nappal kelt levélben a káptalan bizonyítja I. (Nagy) Lajos király előtt, hogy Magyarfalva birtokába ellentmondás nélkül beiktatták Mykov fia Egyedet, a detrefalvi és szentandrási osztályos nemes testvérek pedig kötelezték magukat, hogy Magyarfalu határait elszántani és azok miatt pert kezdeni nem fognak. Amelyik fél ezt mégis megtenné, a királyi okirat szerint vesztes legyen „hatalombajban”, még a per megkezdése előtt. Elgondolkodtató, hogy a 14. század óta mennyit „fejlődött” – vissza – a jogszolgáltatás a 20–21. századig, az igazságszolgáltatás kárára.
Liptószentandrás 14. századi temploma a község északi szélén, meredek dombháton rejtőzik. Elhanyagolt épület burjános kertben, öregedő zsindelyborítású tetővel, egyszerű bádog toronysisakkal, a keletelt szentély gerincén ülő huszártoronnyal. Nyugat felől meredek lépcsősor vezet fel a harangtorony alatti, 14. századi csúcsíves bejárathoz, amelynek időtálló faajtaja – a festett felirat szerint – 1647-ben készült. A hajónál alig két méterrel keskenyebb, fél nyolcszöggel záródó apszissal együtt összesen tizenkét méter hosszú, hat méter széles a belső tér, a gyülekezeti szakaszt déli irányba négyszögletű oldalhajóval bővítették egykor, népesebb – és boldogabb – időben.
A Szent András egyház nagy jelentőségű műkincse a hajó nyugati oldalán látható falképsorozat: Szent László legendája. Ez az egyetlen ismert magyar freskóciklus, amelynek „képregénye” jobbról balra „olvasható”. A szentély déli oldalán a Kálváriát festette meg a 14. század ismeretlen művésze.
A plébánia szerepel az 1332–37. évi rendkívüli pápai tizedjegyzékben. A 16. századtól a nemes Andreánszky família volt a parókia kegyurasága és fenntartója. Szemrevaló, frissen megújított reneszánsz udvarházzal találkozunk a templom szomszédságában, annak is Szent András apostol nevét viselő birtokos volt a gazdája. Hogy az értékes épület miféle célra lenne hasznosítható manapság, még a renoválást pénzzel támogató Európai Unió sem sejtheti. Még valami: az 1970-es évek elején az Élet és Tudomány című folyóirat beszámolt róla, hogy a szóban forgó templom limlomjai között egy 15. századi, bőrbe foglalt, csiszolt üvegű szemüveget találtak. A híressé lett „liptószentandrási bőrszemüveg” a legritkább régi optikai eszközök közé tartozik, már csak a műtárgy törékeny természete miatt is.
A Vág felduzzasztása 1970-ben kezdődött, Liptószentmiklós város nyugati szélétől Liptótepláig (Hőlak). Az így keletkező széles víztározó érdekében több régi, roppant értékes műemlék építményt lebontottak és áthelyeztek a környező községekbe a következő években. Leghíresebb közülük a Nagypalugyán (Velky Paludza) 1693-ban épült evangélikus fatemplom, amelyet 1729-ben Joseph Lang ácsmester negyvenhárom méter hosszúságú teremmé bővített, istentiszteletkor hatezer hívő fért el benne. Harangtornya lábát kőből falazták. 1975-ben szétbontották Szlovákia legnagyobb fatemplomát, majd újból megépítették a Liptószentkereszt melletti Laziszkó faluban.
