Izgalmas képeket közölt 2009-ben a Buvarregesz.blog.hu oldal. Mint írták, Szegeden volt az a pontonhíd, amelyről a második világháborúban a vízbe fordult egy T–34-es tank. A harckocsit idén ki szeretné emelni a Szegedi Haditechnikai Park. Az akció több millió forintba kerülhet.
Szinte nincs olyan magyar falu, amelynek határában ne lenne legalább egy második világháborús tank elsüllyedve, ám ez az esetek kilencvenkilenc százalékában valójában nem több, mint mese, tarka legenda. Az egyszázalékos kivételbe esik a szegedi T–34-es, amely valóban ott pihen a Tisza fenekén. Olyannyira valóság, hogy a Buvarregesz.blog.hu oldalon még csodás szonárképeket is lehet róla találni. Az egykori visszaemlékezők szerint a Belvárosi híd helyén 1944-ben a szovjet műszaki alakulatok egy pontonhidat létesítettek, ám a szerkezet nem sikerült túl jól, mert néhány napos használat után egy T–34-es alatt kettényílt. A harckocsi a tornyával lefelé, teljes személyzetével együtt fordult a folyóba.
A Szegedi Haditechnikai Park vezetője, Király Nikolász még az idén szeretné kiemelni a harceszközt. Persze mindez nem egyszerű feladat s nemcsak pénz kérdése, hiszen ha az acélteknőben tényleg ott pihennek a kezelők földi maradványai, akkor a kegyeleti szempontokat is figyelembe kell venni. Ezen túl lőszer és üzemanyag is pihenhet a tárolókban – előbbihez tűzszerész, utóbbihoz pedig környezetvédelmi szakemberek szükségesek. S mindezen túl szükséges az Orosz Föderáció nagykövetségének jóváhagyása is, hiszen a katonák a szovjet hadsereg harcosai voltak, a T–34-es pedig a Vörös Hadsereg állományába tartozott.
A művelet legkevesebb hárommillió forintba kerül – olvasható a Delmagyar.hu oldalon. A munka során a szakemberek egy uszályt használnának, amelyet teleszivattyúznának vízzel, és úgy erősítenék a búvárok a tankhoz a drótköteleket. Amikor ezzel végeztek, kiszivattyúznák a vizet és a felhajtóerő mozdítaná el a harcjárművet. Mindehhez olyan alacsony vízállás kell, ami általában szeptemberben jellemző a Tiszára.
A Szegedi Haditechnikai Park vezetője, Király Nikolász még az idén szeretné kiemelni a harceszközt. Persze mindez nem egyszerű feladat s nemcsak pénz kérdése, hiszen ha az acélteknőben tényleg ott pihennek a kezelők földi maradványai, akkor a kegyeleti szempontokat is figyelembe kell venni. Ezen túl lőszer és üzemanyag is pihenhet a tárolókban – előbbihez tűzszerész, utóbbihoz pedig környezetvédelmi szakemberek szükségesek. S mindezen túl szükséges az Orosz Föderáció nagykövetségének jóváhagyása is, hiszen a katonák a szovjet hadsereg harcosai voltak, a T–34-es pedig a Vörös Hadsereg állományába tartozott.
A művelet legkevesebb hárommillió forintba kerül – olvasható a Delmagyar.hu oldalon. A munka során a szakemberek egy uszályt használnának, amelyet teleszivattyúznának vízzel, és úgy erősítenék a búvárok a tankhoz a drótköteleket. Amikor ezzel végeztek, kiszivattyúznák a vizet és a felhajtóerő mozdítaná el a harcjárművet. Mindehhez olyan alacsony vízállás kell, ami általában szeptemberben jellemző a Tiszára.
