A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök nem kíván lemondani, viszont az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett be kormánya ellen, és ezt az alsóház már szerdán tárgyalja is. Londoni elemzői vélemények szerint még mindig annak van a legnagyobb esélye, hogy a kilépési megállapodást valamilyen formában a parlament később elfogadja.
A brit félnek kell javaslatot tennie az EU-tagság megszűnéséről (Brexit) kötött megállapodás törvényhozási elutasítása utáni lépésekre - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben.
A kancellár a szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, nagyon sajnálja, hogy a londoni alsóház elvetette a brit európai uniós tagság rendezett felszámolásáról kötött megállapodást.
"Szerintünk most a brit félnek kell megmondania, hogyan tovább" - fogalmazott Angela Merkel.
"Van még idő a tárgyalásra" - tette hozzá.
Elmondta, hogy a Brexit mindenképpen káros folyamat, rendezett és rendezetlen formában is, a német kormány pedig mindent megtesz ennek a kárnak a korlátozásáért és egy "rendezett megoldásért".
Európai Bizottság: Brit kérelem esetén lehetséges a kiválás határidejének meghosszabbítása
Margarítisz Szkínász brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a brit kormány eddig nem kért hosszabbítást, de ha a jövőben végül így tesz, akkor a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői döntenek majd az ügyben egyhangú szavazással.
Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő jelezte, hogy van lehetőség a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról jóváhagyott politikai nyilatkozat átdolgozására, amennyiben London változtat az álláspontján, például úgy döntenek, hogy inkább benntartanák a szigetországot a vámunióban.
Leszögezte azonban ismételten, hogy a gyakran kilátástalannak tűnő egyeztetés során elért kiválási szerződést már semmiképp nem tárgyalják újra.
Névtelenséget kérő uniós diplomáciai források arról számoltak be, hogy szerintük a brit kormányfő várhatóan hosszabbítást fog kérni, s ebben az esetben rendkívüli EU-csúcstalálkozó összehívása várható.
A The Guardian című újság értesülései szerint az EU kész lenne júliusig kiterjeszteni a kilépés (és az egyezmény elfogadásának) határidejét, további hosszabbítás pedig ezután akkor képzelhető el, ha előrehozott választásokat vagy új népszavazást írnának ki az Egyesült Királyságban. A szakemberek figyelmeztettek, hogy ez a május végi európai parlamenti választások miatt komoly komplikációkat okozhat.
Sturgeon: Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból, ha nem lesz új Brexit-népszavazás
Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból, ha nem rendeznek újabb népszavazást a Brexitről - jelezte a skót miniszterelnök a Bild című német lap hírportálján szerdán ismertetett nyilatkozatában. Nicola Sturgeon a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva a Brexit-folyamat leállítását és egy újabb népszavazás kiírását sürgette. Mint mondta, a kiválási feltételeket tartalmazó megállapodás londoni alsóházi elutasításával a Brexit elérkezett arra a pontra, ahonnan "értelmetlen lenne tovább folytatni". Az Egyesült Királyság parlamentjének épületére utalva hozzátette, hogy "két és fél év Westminster-káosz után nem lehet tovább nem tudomást venni Skóciáról".
"Meg kell védeni helyünket Európában", mert "a skótok demokratikusan kifejezett akarata" az, hogy hazájuk az Európai Unió része maradjon, ezt pedig tiszteletben kell tartani - mondta a Skóciát kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) politikusa, felidézve, hogy a 2016-ban rendezett népszavazáson a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt.
"Egy második népszavazás az egyetlen lehetőség arra, hogy Skócia az Egyesült Királyság részeként maradjon Európában" - mondta Nicola Sturgeon, aki a Bild szerint ezzel közvetve azzal fenyegetett, hogy Skócia kilép az Egyesült Királyságból, ha nem lesz újabb népszavazás a Brexitről. A keddi londoni alsóházi döntés "történelmi léptékű vereség a miniszterelnöknek és kormányának", Theresa May kormánya "teljes mértékben kudarcot vallott" - mondta Nicola Sturgeon.
Szerinte Theresa May a Brexit tervezett időpontjáig, március 29-ig már nemigen tud változtatni a helyzeten. "A kormánynak több mint két és fél éve volt egy megvalósítható Brexit-terv kidolgozására, de teljesen elrontotta a dolgot, az pedig abszurd elképzelés, hogy most alig néhány hét alatt mégiscsak megbirkózik a feladattal" - vélekedett a skót miniszterelnök.
Barnier: Soha nem volt még ekkora a veszélye a rendezetlen kiválásnak
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris vitáján Barnier elmondta, sajnálattal vette tudomásul a szavazás eredményét, s rámutatott, hogy mindössze tíz hét van hátra a szigetország tervezett kilépésének dátumáig, 2019. március 29-ig, ezért fel kell gyorsítani a felkészülést a "kemény Brexitre".
Hangsúlyozta, hogy a szerződést közösen dolgozták ki a brit kormánnyal, szövege a "létező kompromisszumok legjobbja", amely figyelembe veszi mindkét fél alapvető kikötéseit.
Aláhúzta, az Európai Unió kész tárgyalni egy más megállapodásról, amennyiben London változtat álláspontján, de akkor is mindenképpen biztosítékra van szükség az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzés visszaállításának megakadályozása érdekében.
Fontos, hogy az ezt garantáló és a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett tartalékmegoldás B-terv maradjon, de az is, hogy hiteles biztosítékot nyújtson - mondta Barnier.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a vitában arról számolt be, hogy a kudarc ellenére az EU folytatja a szerződés ratifikációját.
Úgy vélekedett, hogy a brit kilépés jelentős károkat fog okozni mindkét oldal számára, a politikusok feladata viszont ezek minimalizálása lenne, s ezért folytatni kell a munkát, az Egyesült Királyságnak pedig tudatnia kell, hogyan kíván továbblépni.
Antonio Tajani, az EP elnöke annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a bennmaradó huszonhét tagállam megőrizze az egységét.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint a "politikai káosz fő üzenete, hogy nem szabad követni a nacionalistákat, az egoistákat, mivel az EU-t megreformálni kell, nem pedig tönkretenni, vagy kilépni belőle".
A szociáldemokrata frakció részéről Roberto Gualtieri szólalt fel elsőként, aki történelmi hibának nevezte a Brexitet, s kiemelte, hogy a folyamat visszavonható, illetve ha nem jön létre többség egyik opció mellett sem, akkor új népszavazást vagy előrehozott választást kell kiírni, hogy a lakosság véleményt mondhasson.
"A tárgyalások megakadtak, a labda az Egyesült Királyság térfelén van" - fogalmazott.
Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja kijelentette, hogy két választás áll az EU előtt: nem tesz semmit, és a rendezetlen kiválást választja, bízva abban, hogy megállítható a Brexit, vagy pedig megpróbálja eloszlatni a brit aggályokat. Szerinte hatalmas hiba lenne, ha meg sem próbálnának további erőfeszítéseket tenni.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az EP Brexit-ügyi főképviselője leszögezte, hogy "a brit pártoknak az ország érdekeit kellene saját rövidlátó politikai érdekeik elé helyezniük, ideje lenne, hogy kijöjjenek a lövészárkokból és együttműködjenek".
A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) képviselője, Martina Anderson "kiábrándító és dühítő cirkusznak" nevezte a brit belpolitikát.
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus frakció vezetője az EU-t, illetve a brit miniszterelnököt bírálta. Mint mondta, ha Theresa Maynek lenne szemernyi becsülete, akkor lemondana.
Hozzátette, meglepő eredményt hozhat, ha rákényszerítenek az országra egy második referendumot, szerinte az emberek a korábbinál is nagyobb arányban szavaznának a távozásra.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-politikai elemzőműhely, az Oxford Economics kedd esti helyzetértékelésében hangsúlyozta: az alsóházban a képviselők - egy csekély kisebbséget kivéve - ellenzik a megállapodás nélküli Brexitet. Márpedig az hamar ki fog derülni, hogy ha a törvényhozók továbbra is folyamatosan a megállapodás ellen szavaznak, az szinte biztos garanciája lenne a megállapodás nélküli Brexitnek, és ennek következményeit a választók számon kérik majd rajtuk.
A ház véleménye szerint ebben a helyzetben a megállapodással szembeni ellenállás idővel elenyészik. Az Oxfored Economics szakértői mindezek alapján 60 százalékos esélyt adnak a megállapodás életbe léptetésének, 35 százalékra taksálják annak a valószínűségét, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg, és mindössze 5 százalékra teszik az újabb népszavazás esélyét.
Dublin: Nem tárgyalható újra a brit kilépés feltételeiről szóló megállapodás
Írország szerint az Európai Unió világos álláspontja, hogy nem tárgyalható újra a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás, még azt követően sem, hogy kedd este a brit törvényhozás alsóházában megsemmisítő vereséget szenvedett.
"Az ír kormány emlékeztet: az Európai Tanács december 13-i tanácskozásán kinyilvánította világos álláspontját, miszerint a kilépési megállapodás nem tárgyalható újra. Ezt ismételten kinyilvánította Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közös levelükben, amelyet tegnap küldtek el Theresa May brit miniszterelnöknek" - áll a dublini vezetés közleményében.
"Az ír kormány ugyanakkor elismeri, hogy a szabályozatlan Brexit mindenki számára rossz végeredményt jelentene, nem utolsósorban Észak-Írországnak. Még nem késő elkerülni a dolgok ilyen kimenetelét, s felszólítjuk az Egyesült Királyságot, hogy vázolja fel, miként akarja ezt a sürgető ügyként jelentkező patthelyzetet elkerülni" - tette hozzá a dublini vezetés.
Sajnálatos módon a szavazás eredménye megnövelte egy szabályozatlan Brexit kockázatát, ebből következően a (dublini) kormány fokozni fogja előkészületeit egy ilyen eshetőségre - olvasható az állásfoglalásban.
A rendezetlen kiválásra is készülnek a skandináv és a balti államok
Lars Lökke Rasmussen dán kormányfő a Twitteren jelezte: a szavazás után most egy lépéssel közelebb került a kaotikus brit kiválás lehetősége. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy most Londonnak kell megtalálnia a módját, hogy megoldja ezt a helyzetet.
Stefan Löfven svéd kormányfő is sajnálkozását fejezte ki, és kiemelte, hogy az elutasított megállapodás lett volna a legjobb módja Nagy-Britannia rendezett kilépésének. Svédország mindenesetre felkészül a kemény - megállapodás nélküli - Brexit lehetőségére.
Juha Sipila finn miniszterelnök szerint a londoni alsóházi szavazás kimenetele sajnálatos volt, ugyanakkor egyáltalán nem meglepő. Finnország is a rendezetlen kilépésre készül most már: a kormányfő felszólította a skandináv országban élő brit állampolgárokat, hogy mielőbb jelentkezzenek a bevándorlási hatóságoknál tartózkodási engedélyük fenntartásának igénylésére.
Maas: Lejárt a játszadozás ideje
Maas a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak nyilatkozva mondta ezt, miután előző nap a londoni alsóház hatalmas arányban elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.
Szerinte új tárgyalásokra van szükség Nagy-Britannia és az EU között, és végül megbeszélést kell folytatni az úgynevezett tartalékmegoldásról, amelynek értelmében szükség esetén egységes vámügyi szabályozás léphet életbe az unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére.
"Minden körülmények között el akarjuk kerülni egy vámhatár bevezetését" - mondta Maas. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy amennyiben London kérni fogja Brüsszeltől a Brexit elhalasztását, akkor az EU konstruktívan fog tárgyalnia róla.
Azonban először a brit alsóház képviselőinek el kell dönteniük, hogy mit akarnak. Mostanáig "csupán az vált világossá, hogy mit nem akarnak, és ez nem elég" - mondta a német diplomácia vezetője.
Az alsóházban szerdán napirendre kerülő bizalmatlansági indítványról szólva hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a londoni vezetés cselekvőképességét. A kormány bukása "nagyon megbonyolítaná" a helyzetet - mondta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa.
A koalíciós társ Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Peter Altmaier gazdasági miniszter a ZDF országos köztelevízióban azt mondta, lehetőséget kell adni a briteknek arra, hogy "tisztázzák álláspontjukat".
A Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodást ugyan "alapvetően" nem lehet módosítani, de van még néhány hét a kilépés tervezett időpontjáig - mondta a miniszter.
megállapodás nélküli, "kemény" Brexitet mindenképpen el kell kerülni, mert súlyos következményekkel járna, és nem csak Nagy-Britanniában. "Mindenki veszítene Európában, és senki sem nyerne" a brit EU-tagság rendezetlen felszámolásával - mondta Peter Altmaier.
A rendezetlen Brexit veszélyeire hívta fel a figyelmet mások mellett Olaf Scholz SPD-s alkancellár, pénzügyminiszter és Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke is, és több gazdasági érdekképviselet.
Angela Merkel kancellár egyelőre nem foglalt állást nyilvánosan a Brexit-megállapodás londoni parlamenti elutasításáról. Az ellenzéki Baloldal (Die Linke) szerint ez tarthatatlan állapot, Dietmar Bartsch, a párt szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának társelnöke szerdán sürgette, hogy a kancellár mielőbb ismertesse a Bundestagban kormánya álláspontját, és fejtse ki, hogy miként akarja elhárítani a "Brexit-káosz" Németországot fenyegető veszélyeit.
Macron: A briteknek lesz a legrosszabb, ha nem lesz megállapodás
Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese annak, ha megállapodás nélkül szakadna ki az Európai Unióból - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök.
Úgy vélte, az egyik eshetőség, hogy nem lesz megállapodás, ez azonban nagyon rossz volna mindenkinek, elsősorban a briteknek.
Közölte, ebben a helyzet kénytelenek lesznek teljesen újratárgyalni jövőbeni kapcsolatukat az EU-val, de ehhez nem áll majd rendelkezésükre átmeneti időszak.
Mégis kellene lennie egy átmeneti időszaknak, amely alatt "tárgyalunk velük, mert például a repülőgépeknek közlekedniük kell Nagy-Britannia és az EU között, illetve azért is, mert az élelmiszer-áruházaikba az áru 70 százalékban a kontinensről érkezik" - mondta Macron, amikor hatszáz normandiai polgármesterrel tanácskozott a régió egyik városában.
"A második eshetőség, hogy azt mondják, és szerintem ezt fogják csinálni, mert egy kicsit ismerem őket: megpróbálunk jobb megállapodást elérni az EU-val, és ha sikerül, akkor újra szavazunk róla a parlamentben" - fejtette ki. Hozzátette, nem nagyon hiszi, hogy a briteknek sikerül jobb megállapodást elérni, mert már kimerítették a lehetőségeiket, és az EU nem fogja elárulni az európaiak érdekeit csak azért, hogy rendeződjön egy brit belpolitikai ellentét.
Macron szerint van egy harmadik forgatókönyv is, miszerint azt mondják: nem kell úgy rohanni, hadd kapjanak még időt arra, hogy újratárgyalják a feltételeket. Közölte, ha sikerül elhúzni az időt a májusi európai parlamenti választások utáni időre - amikor esetleg a briteknek lesz lehetősége még valamilyen előnyt kiharcolni maguknak -, akkor ez nagy bizonytalanságot okoz. Emiatt lesz aggodalom, "de mondják meg a halászainknak, hogy mindig az ő érdekeiket nézem". - mondta Macron a polgármestereknek, akik Normandia halászait is képviselték a találkozón.
Az elnök közölte, fogadni mer arra, hogy a britek a második lehetőséggel kezdenek majd, és a végül a harmadik forgatókönyv valósul meg.
"Persze, ez volt a brit nép szuverén döntése, és tiszteletben is tartom, de nem a francia nép szuverén választása" - jelentette ki az elnök.
Amikor a tanácskozáson a sárgamellényesek tüntetéseire, követeléseire terelődött a szó, többen a polgármesterek közül felvetették, hogy ismét lehetővé kellene tenni az állampolgári kezdeményezésű népszavazásokat az országban.
Macron kifejtette: "A Brexitből sokat tanulhattunk, például azt, hogy hova vezethetnek a tetszetős népszavazások." Megjegyezte, hogy a Brexitről szóló 2016-os brit népszavazás előtt szerinte "manipulálták a választókat, kívülről is, akárkik, akármivel - ezeket információknak nevezték -, majd utána azt mondták nekik, hogy oldjátok meg a problémáitokat magatok. Vagyis hazudtak az embereknek, akik aztán lehetetlen helyzetbe hozták magukat a választásukkal. Egy szó mint száz, sok szerencsét kívánok a brit nép képviselőinek, akiknek egy lehetetlen feladatot kell megoldaniuk" - mondta a francia köztársasági elnök.
Jogilag és technikailag van lehetőség arra, hogy március 29-e helyett későbbre halasszák Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból (Brexit), de ezt a briteknek kell kérniük - jelentette ki Nathalie Loiseau európai ügyekért felelős francia miniszter.
The New York Times: A briteknek nagy szükségük van egy vezetőre
"A brit olyan nemzet, amelynek elkeseredetten szüksége van egy vezetőre" - ezzel a címmel közölt kommentárt internetes oldalán a The New York Times című lap a kedd esti brit parlamenti szavazásról.
A lap történelmi jelentőségűnek nevezte a szavazást, és úgy vélte, hogy Londonnak "csodatevő államférfira" volna szüksége. "De sajnos Theresa Maye és Jeremy Corbynja van" - írta a Times publicistája, Jenni Russell.
A szerző Nicholas Soames brit konzervatív politikusra, Winston Churchill unokájára hivatkozott, aki idézte nagyapja egyik kedvenc és gyakran idézett költőjének, Edwin J. Millikennek a szavait: "Ki a felelős a zörgő vonatért? A tengelyek recsegnek és a kapcsolók feszülnek. Az iram felhevült, a csúcshoz közeli, a mozdonyvezető süket, és a vonatfütty hiába sivít az éjszakába. Ki a felelős a zörgő vonatért?".
"Ezt senki nem tudja" - válaszolta meg a kérdést a publicista, hozzátéve, hogy a londoni kormány, a parlament, a politikai pártok és az egész ország reménytelenül kettészakadt a Brexit megvalósításának ügyében. "A brit politika világa felrobbant - és hasonlóképen felrobbantak a politika normái is" - állapította meg Jenni Russell.
A véleményíró felhívta a figyelmet arra: hasonló vereség esetén egy miniszterelnöktől azt várják, hogy lemondjon, de - tette hozzá - senki nem számít arra, hogy Theresa May a héten benyújtja a lemondását, annál is kevésbé, mert már a szavazást megelőzően közölte, hogy az eredménytől függetlenül mindenképpen posztján marad.
A szerző szerint Jeremy Corbynnak, a Munkáspárt vezetőjének erős a pozíciója, ám a Brexit kérdésében az ő pártja is megosztott. Felveti azt a - maga által is "vadnak" minősített - lehetőséget, hogy a "mérsékelt munkáspártiak" és a "lázadó konzervatívok" fogjanak össze, hozzanak létre egy új parlamenti csoportot, amely felkészült egy nemzeti egységkormány létrehozásával az ország vezetésére. "Ez természetellenes megoldásnak látszik, de minden más megoldás ilyen" - állította az elemző.
Izraelben távolról figyelik az Egyesült Királyság történéseit
Izraelben a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás kudarcánál sokkal nagyobb figyelmet kapott a médiában a szerdára jósolt jeruzsálemi hóesés, és általában a nagyobb hírügynökségek cikkeit vették át a lapok.
Kivételt jelentett Ansel Pfefernek a Háárec című újságban megjelent elemzése, amely szerint valószínű, hogy a parlamenti szavazás kudarca után meghosszabbítják a Brexit eredetileg március 29-ig meghatározott időpontját, mert szinte senkinek sem áll érdekében a megegyezés nélküli brit távozás az Európai Unióból.
A szerző szerint ez ugyanis azt jelentené, hogy élelmiszert és gyógyszert sem tudnának a britek venni, sőt, még a pilóták sem tudnák, hogy miként irányítsák repülőgépeiket a nemzetközi egyezmények nélkül.
Pfefer szerint mindkét nagy párt vezetője kudarcot vallott, ami pártoktól független parlamenti egyezséghez vezethet egy enyhébb kilépésről, vagy akár egy megismételt népszavazásról, s egyre nő annak az esélye, hogy mivel nem képesek megegyezéssel kilépni, sehogy sem fognak távozni az EU-ból.
Prága szerint Londonnak kell megmondania, hogyan tovább
Tomás Petrícek cseh külügyminiszter szerint a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás brit alsóházi elutasítását követően Londonon a sor, hogy megmondja hogyan tovább.
A miniszter a Twitter internetes közösségi oldalon megjelent bejegyzésében azt állítja, Csehország minden eshetőségre fel van készülve.
"Nagyon sajnálom, hogy a világ legrégibb demokráciája három, egymással összebékíthetetlen táborra szakadt. Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból akadozik, de biztos vagyok benne, hogy sikerül megoldást találnunk" - írja Petrícek.
A miniszter személyesen azt szeretné, ha a szigetország az EU tagja maradna, és úgy véli, hogy az elutasított megállapodás a lehető legkevésbé rossz volt a forgatókönyvek közül.
"A labda most a britek térfelén pattog, nekik kell megmondaniuk, hogyan tovább. Csehország minden eshetőségre felkészült" - szögezte le Tomás Petrícek.
Ez utóbbi állítást Jan Hamácek kormányfőhelyettes és belügyminiszter is megerősítette. Úgy vélte, hogy a szavazás eredménye előre várható volt. "Csehország felkészült minden eshetőségre, beleértve Nagy-Britannia rendezetlen kiválását is" - írta Hamácek a Twitteren. Rámutatott: Csehország számára prioritás, hogy a Nagy-Britanniában élő csehek jogai ne sérüljenek, illetve Prága és London kapcsolatai az új helyzetben is a lehető legjobbak maradjanak.
Így jutott el a szerda reggeli patthelyzetig Nagy-Britannia
A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May januárra halasztotta a voksolást, mivel az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.
A képviselők többségét viszont az azóta eltelt több mint egy hónapban sem sikerült megnyernie az ügynek: az Európai Unióval novemberben elért Brexit-egyezményre kedd este 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást.
Az előzetes kimutatások szerint a kormányzó Konzervatív Párt 316 fős frakciójából 118 képviselő szavazott az ellenzékkel az 585 oldalas Brexit-megállapodás ellen. Ez a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt - a legnagyobb brit ellenzéki erő - jelenlegi vezetője a kedd esti voksolás után azonnal bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen.
Theresa May már Corbyn bejelentése előtt közölte, hogy tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére és a szavazás jelentőségére, a kormány szükségesnek tartja annak megállapítását, hogy a kormány továbbra is bírja-e az alsóház bizalmát, ezért tárgyalási és szavazási időt biztosít a bizalmatlansági indítványnak, ha azt a Munkáspárt vagy bármely más ellenzéki erő beterjeszti.
Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház egyszerű többséggel megszavazza, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak 14 napja van arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és ekkor újabb bizalmi szavazást kell tartani.
Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.
Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben lenne esedékes.
